Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.
Telefon: 
+36 1 225 2843
Nyitva tartás: 
H-CS: 8:30–17:45, P:8:30–14:00
Reformációs projekt koordinátora
Kovács Eleonóra
kovacs.eleonora@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2024 November
 

Dukai Takách Judit

A „magyar Szapphó”-nak is nevezett Dukai Takách Judit (1795–1836) számára nem adatott hosszú élet, alig múlt negyvenéves, amikor meghalt, mégis jelentős irodalmi munkásságot hagyatott ránk. . A 19. századra már korántsem számított szokatlannak, ha egy nő tollat ragadott, ez pedig az evangélikus nők esetében sem volt másképp.
Dukai Takách Judit

 Vas vármegyében honos birtokos nemes családból származott, szülei számára nem okozott gondot a taníttatása, törést az okozhatott volna tehetsége kibontakoztatásában, hogy hamar elveszítette édesanyját. Az apa azonban, aki meglátta leánya költői hajlamait, Sopronban nyelvekre és zenére is taníttatta. Még nem volt húszéves, amikor – a kor divatjának megfelelően – Malvina álnéven már bizonyosan írt verseket. Elismertségét világosan jelzi, hogy Keszthely grófja, Festetics György az általa szervezett irodalmi ünnepre (Helikon) is meghívta már 1817-ben. Elsősorban elégiák és ódák kerültek ki Dukai Takách Judit tollából, ami azonban fontos hangsúlyozni, hogy versei egy része nyomtatásban is megjelent, nem is akárhol, például az Aurórában, s ő volt a Balaton-vidék egyik első tájleírója költőink közül. Talán ennél is maradandóbb emléket állított neki unokatestvére férje, kora egyik legnagyobb klasszicista költője, Berzsenyi Dániel, aki verset is írt hozzá, amely így kezdődik:

Hogy a szelíden érző szép nemet

Letiltva minden főbb pályáiról,

Guzsalyra, tőre kárhoztatni szokta

A férfitörvény, vajjon jól van-e?

A versírás mellett Dukai Takách Juditnak a megszokott asszonysors jutott: két házasságából (első férje Göndöcz Ferenc, második férje Patthy István volt) négy gyermeke született, valamennyi első férjétől, akivel Felsőpatyon éltek, távol a korabeli Magyarország városaitól. Dukai Takács Judit életpályája – amelynek az ő korában még halálos betegségnek számító tüdőbaj vetett véget – így éppen kivételt képez a fent vázoltakhoz mérten. Nem polgári, hanem nemesi, nem városi, hanem vidéki család gyermekeként alkotott – hasonlóan Berzsenyi Dánielhez. „Ízlés, egy kornak a leglelke szól belőle hozzánk. Ha látom a képet, biztosan tudom, hogy akit ábrázol, nem írhatott más stílusú verset, mint amilyet Takách Judit írt, ha tehetségesebb, jobbat írt volna, de akkor sem másfélét.” – jellemezte költészetét találóan Schöpflin Aladár, a 20. század kimagasló (ugyancsak evangélikus) kritikusa és irodalmi szerkesztője.

Utolsó frissítés
2017.03.17.