A levéltári döntőben a kaposvári oktatási intézmény hetedikes diákjai az általános iskolás korosztályban 103 ponttal a második helyezettek lettek, míg a gimnazisták a másik korcsoportban megnyerték a versenyt, elutazhattak Wittenbergbe – erről itt adtunk hírt: http://reformacio.mnl.gov.hu/uti_beszamolo_a_wittenbergi_nyeremenyutazasrol
A második helyezettek nyereménye többek között egy levéltári látogatás megszervezése is volt, melyhez az iskola gimnazistái is szerettek volna csatlakozni. Így alakult ki az a tizenhat diákból és három kísérőtanárból álló csoport, mely 2018. április 27-én intézményünkbe látogatott.
A csoport először megismerkedett az Országos Levéltár Bécsi kapu téri főépületének változatos történetével (melyről az érdeklődők az alábbi linkeken tájékozódhatnak: www.mnl.gov.hu/mnl/ol/elocsarnok, www.archivnet.hu/kuriozumok/meszeljunk_vagy_ne.html).
Ezt követően látogatást tettek az egyik iratőrző raktárban, megtekintették a raktár hátsó traktusában kiállított tárgyakat, így például Károlyi Sándor levelesládáját, Károlyi Ferenc temetési gyászmenetét ábrázoló metszetet. Számos különleges iratot is megtekinthettek, de a csoport nagy létszámára való tekintettel nem a raktárban, hanem az erre rendszeresített foglalkoztató helységben.
Az iratbemutatás során pár kifejezetten a protestantizmushoz kapcsolódó anyagot is bemutattam, így Luther Márton 1539-ben kelt levelét, melyet Révay Ferenchez írt (ezt korábban Orsós Julianna tárgyilagos és világos összefoglalójából ismerhetjük már: http://reformacio.mnl.gov.hu/kisfilmek_a_forrasokrol_10) és Philipp Melanchtonnak Nádasdy Tamáshoz írt levele átiratát is. Ezek mellett törekedtem arra is, hogy a csoport számára a levéltári magánirat-gyűjtemény minél szélesebb, négyszáz évet és számos iratfajtát átölelő spektrumát bemutassam.
Megszemlélhettek, összehasonlíthattak két nemességadományt: I. Ferdinánd magyar király által Tinódi Lantos Sebestyén részére kiadott nemesség- és címeradományt és vele az adományos nemességkérő folyamodványát (1553-ból), valamint egy igen ritka, Brandenburgi Katalin erdélyi fejedelem által Kaba Mihály részére kiadott erdélyi nemesség- és címeradományt, 1630-ból származó keltezéssel. (Brandenburgi Katalin Bethlen Gábor rövid ideig uralkodó második felesége volt, az általa kiadott nemeslevél ritkaságát pedig éppen rövid uralkodási ideje és az állam irányítása iránt érzett csekély elszántsága adja, mely az oklevél szövegezésében is tetten érhető.)
Bemutattam az ún. „Portai diplomáciai leveleskönyvet”, mely korszaka (a 16-17. század fordulója) történelmének unikális lenyomata, I. Erzsébet udvarában keletkezhetett, s értékét növeli, hogy egyrészt egy 13. századi kódexlapba kötötték, másrészt pedig olyan török nyelvű szövegelemeket is tartalmaz, melyeket latin betűkkel írtak át. A kötet tartalmaz egy különleges labirintus-ábrázolást is, mely a mitológiából ismert krétai Labürinthoszt ábrázolta, közepén Minótaurosszal, s melyet a gyerekek kerestek ki a könyv lapjain.
Ha több időnk lett volna, akár társasjátékot is játszhattunk volna avval a „Libajátékkal”, melyet I. József későbbi magyar király számára készíttetett édesapja, I. Lipót, s mely az uralkodás művészetére oktatta az akkor még fiatal herceget, bibliai és ókori mitológiai példázatok, képi ábrázolások megjelenítésével a táblán.
Látogatóink megtekinthették még a Rákóczi család vérvonalát továbbvivő Aspremont család levéltárából – közelebbről Rákóczi Julianna unokáitól, Aspremont Reckheim János Góberttől és Aspremont Reckheim Mária Annától – származó díszes, pergamenre írt német nyelvű szerződést, melyben a felek egymás között felosztják a Rákóczi-örökséget. A nemesség életének egy másik lenyomatát ismegtekinthették (lenyomatot ezúttal a szó szoros és átvitt értelmében is): a bernáthfalvi Földváry család pecsétnyomóját és a vele készült viaszlenyomatot.
Az iparosok életére vonatkozóan mutattam a nagyszombati szabó céh három évszázadot átölelő protokollumkönyvét, illetve szintén Nagyszombatból Haitzky Ignác főszakács díszes, szalaggal és ábrákkal ékesített tanonclevelét, melyet Jeszenszky János szakácslegény részére állított ki.
Látogatóink szemelvényeket láthattak a 19. század ikonikus jelképeiből is: a márciusi 12 pont egy nyomtatott példánya mellett a csoport láthatta, olvashatta Deák Ferenc versét, melyet keresztlányának, Nedeczky Idának küldött, a hozzá tartozó hajtinccsel együtt. Majd együtt értelmeztük Kossuth Lajos levelét, melyet húgához írt Nizzába.
A huszadik század történetéből „felvillant” Rajk László ’30-as években írt naplója, melynek egyik megmutatott bejegyzése a szegény sorsúak számára hirdetett adománygyűjtés helyett az egész társadalmi berendezkedés átalakítását szorgalmazta, elkeseredett hangon.
A látogatás zárásaként a csoport megtekintette a Nyomot hagytak kiállítást is, melynek díszletei között az országos verseny döntője zajlott. Reméljük, hogy élményekkel és ismeretekkel gazdagon távoztak intézményünkből, mely szeretettel látja őket (is) vissza.
Szabó Dorottya
főlevéltáros
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára