Fodor Pál a lelkészlak mintegy 300 könyvét szerette volna az esperesi kerülete lelkészei, tanítói és ifjúsága számára elérhetővé tenni, ezért akarta létrehozni a Felső-Baranyai Esperességi Olvasótársaságot. Cseh Ede (Cseh Ede, másként Eduárd (1812–1886) megyefőnök a siklósi főszolgabírón keresztül visszaadta nánási Fodor Pál nagyharsányi lelkésznek az olvasókör alapítási kérvényét, hogy az egyesületi törvény szerint egészítse ki azt, és fordítsa le németre. Az egyesület alapítását azonban hosszas huzavona után sem engedélyezték. A Nagyharsányi Polgári Olvasókör csak 1878-ban alakult meg.
A soproni helytartósági osztály hiánypótlásra visszaküldi
a nagyharsányi olvasókör alapítási kérvényét
Pécs, 1853. április 12.
Baranya megye cs. kir. főnöki hivatala
Kiadóhoz érkezett:
Tisztáztatott: 4/13. 853.
Kiadatott: 14/4. 853. Horváth[1]
Tárgy: dd 16s-15t/3. 853. Z. 491/pr.
A Soproni Cs. K. Kerületi Kormány leküldi Nánási Fodor Pál nagyharsányi (nharsányi) helvét vallású esperes egy olvasóegylet megalapításának engedélyezése iránti folyamodványát.[2]
Siklósi főbírónak[3]
A soproni cs. k. kerületi kormány[4] elnökségétől f. é. mártius 16-án 491/pr. szám alatt leérkezett folyamodványt, melyet Nánási Fodor Pál nagyharsányi helvét hitvallású[5] esperes úr egy „Felső-Baranyai Esperességi Olvasótársaság” címe alatt alakítandó egyesület engedélyezése végett a magas cs. k. magyarországi helytartóságnál benyújtott, avégre küldöm át visszavárólag t. uraságodnak, hogy folyamodó esperes urat az 1853-dik évi Országos Kormánylap I. dbjában 6. szám alatt foglalt legfelsőbb egyleti törvény[6] szerinti eljárásra, és beadványának annak értelmébeni felszerelésére utasítani szíveskedjék, avval is, hogy az alapszabályokat a folyó évi 28/pr. rendelet szerinti példányokban, és a netalán magyarul szerkesztett irományok mellé hű német fordítást is, szabályszerűleg nagyságú papírra írva, csatoljon.
Pécs, ápril. 12. 853.
Pilch[7]
Jelzet: MNL BaML IV. 152. b. VI. D. 2740/1857.
Eredeti autográf fogalmazvány.
[1]Horváth Ede díjnok
[2]Németből fordítva
[3]Országh Lajos siklósi főszolgabíró, később szigetvári főszolgabíró (1854–1859).
[4]Soproni helytartósági osztály
[5]helvét hitvallású: református
[6]1852-diki november 26-án kelt császári nyílt parancs, mely által az egyletek iránt törvényes határozatok (egyleti törvény) rendeltetnek. Magyarországot illető Országos Kormánylap 1853. I. Darab. 6. sz. 14–21.
[7]Pilch Alajos kiadó, Baranyai Cs. K. Megyehatóság (1850–1854), alszámvevő (1861), főpénztárnok, később törvényszéki ülnök