A kalapos király az 1781. október 26-án kiadott ún. türelmi rendeletében a korábbinál lényegesen szabadabb vallásgyakorlatot tett lehetővé református, evangélikus és ortodox alattvalói részére. Válogatásunk az 1781 és 1789 között keletkezett vonatkozó iratokról magyar nyelvű kivonatos ismertetéseket közöl, a fontosabb táblázatok, összeírások pedig teljes szövegükkel (szintén magyarul) szerepelnek. Az eredeti dokumentumok nyelve legtöbbször latin, II. József uralkodásának utolsó három évében német, az ügyiratdarabok között azonban magyar nyelvűek is felbukkannak.
Az iratok az 1786 előtti önkormányzati korszak közigazgatási iratainak állagaiból, valamint az 1786 és 1790 között működött alispáni hivatal fondjából kerültek ki. Ezért a korabeli megyére, tehát például a mai Budapesthez illetve Bács-Kiskun megyéhez tartozó települések felekezeteire vonatkozóan is találhatóak benne adatok.
A dokumentumok testközelbe hozzák a kisebb-nagyobb közösségek küzdelmeit, amelyeket saját templomuk építése, vagy egy-egy tanító alkalmazásának érdekében vállaltak. A fennmaradt iratok arról tanúskodnak, hogy a templomok sokszor a nincstelen falusiak krajcárjaiból épültek, valamint a templom mint cél egységbe kovácsolta a protestáns földesurakat és jobbágyaikat.
A feldolgozott iratok digitális formában is elérhetőek lesznek az ugyancsak a projekthez kapcsolódó közös adatbázisban.
(A képen a soltvadkerti reformátusok iskolájának terve szerepel, melyet kérelmük részeként adtak be.)