A reformáció kezdetének 500. évfordulója kapcsán készített Somogy megyei forráskötet a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára életének egy nagyon nehéz, de jövőbe mutató időszakában született. A kutatások nem minden anyagrész tekintetében történhettek meg maradéktalanul, hiszen levéltárunk a 2014–2017 közötti években építkezésen, ingatlanváltáson, költözésen ment keresztül, s a kutatói és szerzői gárdában is változásokat éltünk meg. Mindezek ellenére törekedtünk kiadványunkban tükrözni mindazt, ami egyrészt e megye protestantizmusát jellemezte, másrészt levéltárunk iratanyagának arányait is mutatja.
A kötetben közölt 81 ügyirat összesen 106 dokumentumot jelent, amelyek a megye protestáns lakosainak és közösségeinek történetébe enged bepillantást a 18. századtól a 20. század végéig. A „válogatás” szempontjai többféle megfontolást tükröztek. Alapul vettük azokat a nagyobb, összefüggő irategyütteseket, amelyek rendeltetésük, adattartalmaik okán eleve tartalmaznak a különböző közösségekre, így a protestáns egyházakra is információkat. Ilyenek például Somogy Vármegye Nemesi Közgyűlése és Albizottsága iratai, amelyen belül a Folyamodványok, kérelemlevelek nevű állagban sok evangélikus, református gyülekezet és személy ügyével találkozhat a kutató, hiszen e közösségek a legkülönfélébb ügyekben, mint ügyfelek léptek érintkezésbe a hatóságokkal.
A kötetet figyelmesen lapozgató könnyen átlátja, hogy mely ügytípusok voltak a leggyakoribbak, amelyekben a protestáns gyülekezetek a hivatalokkal kapcsolatba kerültek egy-egy korszakban. Míg a türelmi rendelet előtti időszakban a közösségek fennmaradásának, működésének, gyarapodásának vallási alapokon nyugvó, ugyanakkor államhatalmi megfontolásokból korlátozott körülményei okoztak gondot, addig a 20. században kicsit másként, de szintén ideológiai-hatalmi okból jelentkeztek immár nemcsak a protestánsokra, hanem általában az egyházakra kiterjedő korlátozások. A Somogy Megyei Tanács VB egyházügyi titkárának iratai tükrözik e korszak hétköznapjait. Somogy megye felekezeti anyakönyveinek (református) pozitív mikrofilm-másolatai fondban több érdekességre is bukkanhat a kutató, hiszen ezek az iratok nemcsak a születési, házassági és halálozási adatokat őrizték, hanem olyan, a közösség számára rendkívüli eseményeket is megörökítettek, amelyekről a helyi lelkész úgy vélte, meg kell őrizni, s erre a legfontosabb, gondosan őrzött irattípus, a vallási identitás hordozója, az anyakönyv volt a legalkalmasabb. Történelmi események, háborúk, járványok, természeti katasztrófák adatait őrizték meg ily módon az iratok. A kötet szerkesztésekor több saját készítésű lajstrom, raktári jegyzék, adatbázis, segédlet állt rendelkezésre, amelyek alapján hatékonyan lehetett kiválogatni közlésre az adatgazdag anyagot.
A publikált iratok – mivel a nagy terjedelmű iratanyagból csak válogatni lehet – egy-egy témában csak szemléltetik az adott korra, témára, ügytípusra vonatkozó információkat, s hozzájuk hasonló számos dokumentum lelhető még fel gyűjteményünkben.
A közölt iratok sokféleségében személyes történelem, közösségek története bontakozik ki, illetve sejlik fel. Bár megyénkbe a protestantizmus már a lutheri tézisek megjelenése utáni évtizedekben eljutott, a vármegyei iratanyag pusztulása miatt csak a 18. századtól rendelkezünk írott forrásokkal. A közölt dokumentumok a 20. század végi rendszerváltoztatás idejéig visznek el bennünket. Az irattípusok nagyon változatosak. Az összeírások, kérvények, beadványok, határozatok, pedagógus minősítési lapok mellett a kötetben nagy hangsúllyal szerepelnek az anyakönyvekből származó helytörténeti részek, amelyek az adott közösség életéről tudósítanak.
A dokumentumok átírásánál igyekeztünk a sorozatszerkesztői utasításoknak megfelelően eljárni, ezzel is a sorozat egységes képét kívántuk megőrizni. Mivel az iratokban sok helyen felbukkannak mértékegységek, illetve bibliai idézetek, ezért ezeket a Rövidítések résznél adtuk meg. Kötetünk végére került egy, a táblázatos formátuma és nagy terjedelme miatt külön egységet alkotó forrás, amelynek összefoglaló címét azonban megadtuk az iratok időrendjében.
Számos iratnál adtunk információt a fennmaradási formára, s jeleztük a megpecsételésre, bélyegzésre vonatkozó adatokat is, pecsét, illetve bélyegző felirattal. Ahol egyértelműen megadható volt, ott az iratok után, a jelzetadatokat követően összefoglalóan jeleztük ezeket, de ahol több összefüggő irat többféle pecséttel, bélyegzővel volt ellátott, ott szögletes zárójelben, az irat szövegébe ágyazottan adtuk meg a pecsét vagy bélyegző feliratát. A forrásközlésnél a jól érthetőséget tartottuk szem előtt.
A kötet nyolc levéltári kolléga munkája, az iratok általuk elevenednek meg.
Eme kötettel adózik levéltárunk a reformáció kezdete 500. évfordulójának, egy olyan megye nevében, amely annyi kiváló személyt adott a magyarországi protestantizmus történetéhez.
A kötet elkészítésében közreműködött: Farkas Péter, Jakab Georgina, Kiss Norbert Péter, dr. Lesz Éva, Meiszterics Dorina, Polgár Tamás, Récsei Balázs, Sneff Marianna
A képeket digitalizálta: Fejes László és Szerelem Péter
A kiadványt szerkesztette: Récsei Balázs
