„mi úgymond mennyei polgárok vagyunk"

Kötetünk címe, egyben mottója egy 17. századi református prédikációból való, amelynek megmentése több szálon kapcsolódik a levéltári munkához és a reformáció emlékévéhez.
Hogy egy irat mikor, illetve hol kerül elő és jut biztonságba, hogy kerül látókörünkbe nem előre kiszámítható. Velük a múlt egy újabb darabkája kerül a helyére, amelynek megismerése ezeknek a kis „történelemdaraboknak” a lehetőség szerinti legátfogóbb, a lényegest a lényegtelentől, a speciálist a semmitmondótól való elválasztásán alapul, s azon hogy tudunk a megfelelő mennyiségű adatból következtetéseket levonni.
Még a legfelkészültebb kutatót is érhetik meglepetések egy-egy forráscsoport szisztematikus feltárása során, de ez a meglepetés sok esetben nagyon pozitív is lehet: felbukkanhatnak ugyanis eddig nem ismert, új információkat tartalmazó iratok.
Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Reformációs projektjének átfogó, országos forrásfeltárási és adatbázis-építési munkái során számos értékes, a reformáció története szempontjából fontos irat ment át a levéltárosok kezén. Közülük választottuk ki a magyarországi reformáció történetében lényeges vagy jelenségként érdekes eseményeket bemutató, tartalmában fontos, ugyanakkor esztétikailag is értékes dokumentumokat, amelyek időrendben követik  egymást a kötet lapjain.
Törekedtünk az egyes térségek és gyűjteményeik jellegzetességeinek tükrözésére, valamint arra is, hogy változatos irattípusokat mutassunk be. Az ismertető szövegek tájékoztatást adnak az irat által szemléltetett jelenségről, annak a magyarországi reformáció történetében betöltött szerepéről, magáról az irat tartalmáról, illetve a dokumentumok jellegzetességeiről is.
A lutheri reformáció magyarországi jelentkezésétől 1956-ig, talán az időben legközelibb, de ma már lassacskán azért történelemként értékelhető időszakig jutunk el az időben. A történet, amely az album lapjain kirajzolódik – bár a magyarországi protestantizmus kibontakozásától a közelmúltig tartó történetét hordozza – nemcsak egyháztörténet és nemcsak protestáns. A közösségek nem elszigetelten élnek, polgárai az államnak, részei a múltnak, a történelemnek, vagy ahogy Komáromi Ábrahám István 1650-es mondatai megfogalmazzák „mennyei polgárai” a teremtett világnak. Az iratok egy-egy korszak magyar történelmét, nemcsak egyház-, de köztörténetét, kultúrtörténetét is bemutatják.

Kovács Eleonóra, projektvezető, a kötet szerkesztője

Az egyes dokumentumok ismertetéseinél részben vagy egészében felhasznált írások, illetve szövegátírások, valamint iratkivonatok szerzői:

Arany Krisztina, Bálint Hajnalka, Benczik Gyula, Bilkei Irén, Borsy Judit, Bödő István, Brigovácz László, Czégé Petra Gabriella, Cseh Géza, Cserna Anna, Csomor Erzsébet, D. Szakács Anita, Dancsecz Mónika, Daróczyné Leiszt Emma, Dominkovits Péter, Erős Krisztina, Galcsik Zsolt, Gönczi Gergő, Gulyás Anita, Henzsel Ágota, Horváth Gergő, Iván László, Jakab Réka, Kádár Annamária, Kántor Klára, Király Erzsébet, Kiss Anita, Kóta Péter, Kovács Ilona, Kovács Melinda, Kurecskó Mihály, Künstlerné Virág Éva, Lőrincz Melinda, Magyar Kata, Márkusné Vörös Hajnalka, Németh Ildikó, Oláh Tamás, Paksy Zoltán, Polgár Tamás, Presztóczki Zoltán, Récsei Balázs, Ruzsa Éva, Söptei Imre, Szabó Zoltán, Szendiné Orvos Erzsébet, Szenti Csilla, Varga Zsolt, Vargháné Szántó Ágnes

Lektorálta: Kurecskó Mihály, Ö. Kovács József, Rácz György
Angol fordítás: Szabó Dorottya
Angol nyelvi lektorálás: Klettner Csilla
Könyv- és borítóterv, nyomdai előkészítés: Gáty István