Elérhetőség

Reformációs projekt koordinátora

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2025 Május
 

Rákospalotai Evangélikus Kistemplom

Rákospalotai Evangélikus Egyházközség
Település: 
Kategória: 
Az építés éve 1855
Orgonájának adatai 1991-ben Novák Pál és gyermekei adományából építtették
Rákospalotai Evangélikus Kistemplom

Leírás:

A rákospalotai gyülekezet az 1700-as évek elején a csömöri Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházhoz tartozott. Az akkori pestisjárvány ideje alatt sokan elhunytak, köztük az akkori lelkész is. Az ellenreformáció idején többé lelkészt nem kaphattak, sőt vallásszabadságukat templomukkal együtt elveszítették. A palotai hívek a fóti evangélikus gyülekezethez csatlakoztak.

Ez időben Fóton tekintetes Újalusi és Bohus földesurak evangélikus voltak, s utóbbi Palotát is bérelvén, ide „oskolatanítókat” hozott. A korabeli jegyzőkönyvekben olvasható: „királyi parancs által hivatalától elmozdíttatván a palotai evangélikusok vallásuk szabad gyakorlását és oskolaépületüket is elvesztették”. Ezt követően a palotai evangélikus hívekről a dunakeszi római katolikus papok gondoskodtak, és bár az egyházi adót is oda kellett fizetniük, közben a cinkotai evangélikus gyülekezetbe jártak. 1774. április 11-en hivatalosan is a cinkotai anyagyülekezet leányegyháza lett 163 fővel.

A gyülekezet nehéz helyzetét csak az 1781-es Türelmi rendelet oldotta fel. 1791-ben iskolaépítésre kértek, és kaptak engedélyt II. Lipót császártól, amely a gróf  Galánthai Fekete Jánostól kapott telken 1793-ra fel is épült. Első tanítója Gados Ádám lett, aki közel negyed századon át a tanítás mellett más gyülekezeti szolgálatokat végzett. Az ő idejében 1802-ben készült el a gyülekezet első – 75 kg-os – harangja, amely az iskola és az imaház előtt felállított haranglábról hívogatta a gyülekezetet istentiszteletekre és áhítatokra.

Ebben az időszakban a tanítás mellett minden egyházi szolgálat szlovák nyelven hangzott el. Az 1820-as évek elején Dr. Molnár Károly cinkotai lelkész volt az első, aki magyar nyelven tartott istentiszteleteket, majd később az iskolai hitoktatás is magyar nyelven zajlott. 

1826-tól Simon Pál 1826-tól lett a gyülekezet „lévita-tanítója”, aki az egyre gyarapodó gyülekezetet templomépítésre buzdította. 1844-en határozták el, hogy templomot fognak építeni, amelyhez az imaház, az iskola és a harangláb előtti telket ajándékba kapták gróf Károlyi Istvántól. 

Az 1848-49- es szabadságharc leverését követően Bécsben egy olyan rendelet jelent meg, amely többek között az egyházak szabad önrendelkezési jogát is  korlátozta, így csak 1855 tavaszán kezdődhetett meg a templomépítés, melyet még ugyanazon év november 18-án fel is szenteltek.

A templom külső és belső leírását az egykori jegyzőkönyv a következőképpen örökíti meg: „Hossza kilenc öl, szélessége öt öl, négy-négy ablak van oldalt, fala fehér, a templom cseréppel, a torony zsindellyel fedett. Belül három pad van a torony alatt, két sorjában huszonnégy pad a templomban, van meg két oldalpad és egy a lelkész részére. A bejárattal szemben van az oltár, ez téglából épült és égszínűre festett. Előtte félkörben fából készült s vörösre festett sorompó van, ennek közepén a keresztelőmedence. Az oltár fölött, vele egybeépítve van a szószék, rajta a Tíz parancsolat. A templom bejárata fölött egy márványtáblát helyeztek el a következő felirattal: „Isten imádására". A karzaton ekkor még nem volt orgona. Az iskola előtti haranglábról

a harangot felvitték a toronyba. 1868-ban pedig még egy, 368,5 kg súlyú harangot is készíttettek. [1]

A II. világháború után orgona és harang nélkül maradt a templom, mert közben elkészült a nagytemplom, és oda szállították át őket.

1984-ben külső-belső tatarozást végeztek, 1987-ben egy  harangot vásároltak a tatabányai gyülekezettől.

A templom 150. születésnapja alkalmából 2005. május 21-én Gáncs Péter püspök úr újraszentelte a kistemplomot, majd felszentelte a templom mellett kialakított Szeretetotthont. [2]

Ülőhelyek száma: 130 fő

Harangok:

195 kg-os, 70,5 cm alsó átmérőjű, c2 hangú, Szlezák László öntötte Budapesten 1938-ban a Tatabányai Evangélikus Gyülekezet bányatelepi temploma számára. A bányatelepi templom lebontása után kerület ide, a Kistemplom tornyába, mivel az a Nagytemplom megépítése után megüresedett, hiszen a kistemplom harangjai kerültek át a Nagytemplom tornyába. 

Cím:  1152 Budapest, Juhos utca 28.

Forrás:

[1] http://rakospalota.lutheran.hu/rolunk/kistemplom

[2] http://78.131.7.66/index.php?page=kerulet&id=944

http://budapestcity.org/05-templomok/15/templom-Juhos-utca/index-hu.htm

Fotók

Rákospalotai Evangélikus Kistemplom
Rákospalotai Evangélikus Kistemplom - belső
Rákospalotai Evangélikus Kistemplom - az újraszentelés
Utolsó frissítés
2017.11.16.