Arany János Református Gimnázium - Nagykőrös

Leírás:

Az iskolát Nagykőrös város segítségével a nagykőrösi református egyházközség alapította. Az alapítás évére pontos adatunk nem áll rendelkezésünkre, de a közvetett bizonyítékokra támaszkodva az alapítás valószínűleg a XVI. század második felére esik.

A református egyház irattárából 1630 óta ismerjük a tanárok teljes névsorát, 1632-től kezdve pedig megvannak a tanulók adatait tartalmazó beírási anyakönyvek.

A gimnázium régebbi történetének legértékesebb forrása egy 1693-ból származó iskolatörvény, mely 53 pontban tartalmazza a diákok tanulásra és magatartásra vonatkozó kötelességeit:

"A tanulásról. A tanuló Istentől arra rendelt személy, hogy az Istenről szóló tudományt, azután a szépművészetet és az egyházakban használandó nyelvet megtanulja.
Az erkölcsről. ...társaságunkban, a melyben csak tisztességes és törvényes dolgok engedhetők meg, mindenki tiszta, józan és kegyes életet folytasson; ...az iskola Istennek veteményes kertje: Seminarium Dei."

A tanulók számára kötelező volt a bölcsészet, a hittan, az eredeti görög és héber nyelvek tanulása. A növendékek az itt szerzett ismereteket a debreceni, pataki, szatmári, kolozsvári és marosvásárhelyi felsőbb iskolákba kamatoztatták.

A nagykőrösi iskola hosszú időn át a debreceni Református Kollégium fiókiskolája volt. Innen érkezett és hozta magával az anyaintézet tanítási módszerét és tantervét az ez időben egyetlen tanár, az un. rektor. (Ez a rendszer a XIX. sz. elejéig maradt fenn.)  A tanítás nyelve a latin volt, sőt a diákoknak egymás között is latinul kellett beszélniük; aki vétett ez ellen és magyarul szólt társához, az büntetéspénzt fizetett. Az első ismert rector 1580 körül Szilvásújfalvi Imre volt, akit hiteles iratokban leírtak szerint 1598-ban Veresmarti Mihály követett. 1741-től külföldről visszatért akadémiai professzorok tanították a diákokat.

Az iskola rektorai közül kiemelkedik Losonczi Hányoki István, akinek Hármas Kis Tükör című tankönyvét (1770-től) közel száz évig használták az ország iskoláiban, egyetemes tankönyvét a katolikusok is alkalmazták. Az első rendszeres tantervet az 1792-es iskolatörvényekben találjuk, ahol felsorolásra kerültek a tantárgyak és a használandó könyvek. Iskolánknak ebben az időben már volt bentlakása, és hat szobában (kamarában) kb. 30-50 tanuló volt elhelyezve. A presbiterium 1848-tól megszüntette, mert " ezen együtt lakás szülő helye mindenféle zavaroknak s kihágásoknak." [1]

Losonczi Hányoki István: Hármas Kis Tükör: alsóiskolai tankönyv. 1771. évi pozsonyi kiadása után több mint hetven újabb, bővített és átdolgozott kiadása látott napvilágot. Első része, a Szent História, németből magyarított ref. hittankönyv. Második része „Magyar Ország Kis Tükre”, a harmadik rész „Erdély Kis Tükre” nevet viselte. A két utóbbi földrajzi, alkotmánytani és történeti fejezetekre tagolódik, de a történelmi utalások és adatok mind a három részt átszövik. A Hármas kis tükör, az első jelentős magyar nyelvű tankönyv igen nagy népszerűségnek örvendett. Anyagát kátészerűen versekbe szedték; a legfontosabb alapfokú tananyag volt a felvilágosodás korában és a reformkorban. Nemcsak a prot., hanem a hittani részt elhagyva r.k, iskolák is használták. Nemzedékek szereztek belőle történeti ismereteket. Különösen hatással volt a parasztság történeti tudatának alakulására. Arany János írta Naív eposzunkról szóló tanulmányában, hogy a magyar nép „... ami keveset az Isten ostoráról tud, nagyrészben, s talán egészen Losonczi István népszerű könyvének köszöni”. 1854-ben alkotmánytani része miatt az osztrák belügyminisztérium betiltotta, de a ref. iskolákban tovább használták. Utoljára 1868-ban jelent meg Pesten, és ebben az évben Eötvös József népiskolai törvénye ki is vonta a forgalomból. Számos példánya évtizedekig kedvelt olvasmányként fennmaradt a parasztok kezén. – A Hármas kis tükör szerzője, Losonczi Hányoki István (1709–1780) Utrechtben tanult. Előbb Cegléden, majd Nagykőrösön volt ref. lelkész és rektortanító. Számos kéziratos magyar és latin tankönyv (geográfia, filozófia, teológia, matematika) szerzője. Korának neves ref. egyházi énekköltője. [2]

Az intézmény 1828-ban már 7 osztályossá fejlődött.

A fenntartó 1833-ban mennyiségtan és természettani tanszéket szervezett. 1837-től a filozófia mellett a pedagógia és a gazdasági tudományok tanítását is bevezették. 1848 után az "Organisations Entwurf" rendelkezése szerint iskolánk nyolc osztályúvá fejlődött. [1]

Organisations Entwurf: 1849 nyárutóján, küzdelmes szabadságharcunk leveretésének árnyékában, egy oktrojált alkotmány kényszerítő szorításában jelent meg – Thun Leo minisztersége alatt – a bécsi kultuszminisztérium kiadásában az osztrák birodalom oktatásügyét szabályozó dokumentum az „Organisationsentwurf” – röviden „Entwurf”, amely megszületésekor Magyarországot érintő kérdésekkel nem foglalkozott. Hatályát Geringer Károly báró kormánybiztos 1849. november 6-i keltezéssel kiterjesztette a következő tanévre „A magyarhoni koronaországban az oktatásügy létszeresítésének alapjai” c. iratban. A dokumentum – a hazánkra oly hátrányos, a németesítést célzó 1855-ös kiegészítésekkel együtt – az 1860-as Októberi Diplomával érvényét veszítette, azonban egyes intézkedései tartósan beépültek törvénykezésünkbe, iskolarendszerünkbe, tanterveinkbe. Az 1883. évi középiskolai törvény korszakos jelentőségű, nagyszabású rendelkezéseiben is megtaláljuk – többek közt – az Entwurf hatását is. [3]

Az 1800-as évek közepéig 4 rendes tanár és 3 classis praeceptor látta el a tanítást. 1853.augusztus 8-án kelt 7008. sz. miniszteri rendelettel nyerte el a főgimnázium a nyilvánossági jogot, (8 osztályos gimnáziumban érettségi vizsgálatot tehettek a diákok) elsőként a református iskolák közül.

1853/54-es tanévtől a tanítást 13 tanár végezte. Az első érettségi vizsgálatra 34 tanuló jelentkezett és közülük 24 tette azt le.

A gimnázium történetének legfényesebb időszaka a szabadságharc bukását követő közel tíz esztendő. Ekkor tanított itt Arany János, s olyan hírességek, mint Szász Károly, Szilágyi Sándor, Szabó Károly, Szigeti Warga János vagy Mentovich Ferenc. A tantestületnek Arany korában hét akadémikus tagja volt.

Tréfálkodva, de büszkén írja róluk a költő sógorának Nagyszalontára: "… A fél Akadémia Kőrösön lakik."

1863/64-es tanévtől az ének, zene, rajzolás, francia nyelv melléktantárgyakként szerepeltek, 1867/68-tól a testgyakorló tér berendezésére is megtették az első lépéseket, és 1869/70-től a fenntartó testület Sebestyén Bálint tanítót a tornászat rendszeres tanítására alkalmazta. Ebben az időben téli tornacsarnoka az iskolának nem volt még, de 1901 őszére elkészült.

A gimnázium régi épülete - ma az Arany János Református Általános Iskola-, ahol annak idején Arany is tanított (1830-ban épült), a századfordulóra már szűknek bizonyult. Ekkor építették -egy év alatt- a jelenleg is működő gimnáziumot, ahol 1901-ben indult meg a tanítás. Szalay Gyula főgymn. igazgató a következő gondolatokkal kezdte beszédét a felavatási ünnepélyen:

"Egyházunk figyelembe véve a szent írás szavait, hogy elvész a nép, mely tudomány nélkül való s érezve azt, hogy a népek és nemzetek lázas versenyében, díszes csarnokot építtetett, hogy ott hirdesse az úr félelmét, mely a bölcsesség kezdete, az igaz tudományt, tiszta erkölcs és hazaszeretet magasztos igéit. Ott emelkedik az épület büszkén, hírdetve egyházunknak s városunknak fenkölt gondolkozását, a tanítás és nevelés ügye iránt tanusított nemes áldozatkészségét."

A ref. egyháztanács 1917. április. 3-án a következő határozatot hozta:

"... főgimnáziumunkat a halhatatlan emlékű költő születésének 100 éves évfordulója alakalmával Nagykőrösi református Arany János főgimnázium-nak nevezi el, ezzel óhajtván leróni a magyar nemzet egyik legnagyobb fia iránt érzett mély tiszteletét és háláját."

Az első világháború és az azt követő események nagyon megviselték az intézetet. Három esztendeig az iskolán kívül kellett tanítani, mert az épületet a sanoki cs. és kir. tartalékkórház céljára foglalták le. [1]

„A gimnázium épületét f. évi jan. 8-ig a sanoki cs. és kir. tartalékkórház tartotta lefoglalva s mivel eltávozása után nem lehetett hamarosan az annyira szükséges fertőtlenítést és tisztogatást megkezdeni, azért kénytelen volt 7 osztály ebben az iskolai évben is a Patay-utcai népiskola szűk, poros, egészségtelen termeiben átszenvedni az évet. A IV. oszf. A Konstantin-féle kath. Népiskola egyik termiben nyert elhelyezést.” [4]

Sanok – 41 ezer lakosú város Lengyelország, a Kárpátaljai vajdaságban a San folyó partján fekszik. [5]

A talpra állásban nagy szerepe volt Dr. Kovács Lajos igazgatónak, aki 1911 és 1933 között vezette a gimnáziumot.

Az iskola huszadik századi történetének legjelentősebb igazgatója Bánóczy Endre volt, akinek embersége, kiváló szaktudása és mély vallásossága a Duna-Tisza köze legjobb középiskolájává tette a gimnáziumot. A tanítás minden reggel imádsággal kezdődött, és hálaadással fejeződött be. Az iskola vallási nevelését a céltudatosság jellemezte, de a legmesszemenőbb tolerancia mellett. Voltak nem református diákjai és tanárai is a gimnáziumnak, akik hitüknek megfelelően vehettek részt a hitoktatásban és a maguk templomi alkalmain, ünnepein. A vidéki tanulóknak kötelező volt az internátusban lakniuk. 1934-ben Fitoss Vilmos Örkényi úti házában megnyitotta kapuit az önálló gimnáziumi internátus, melyben 30-40 növendék nyert elhelyezést.

A II. világháború alatt a gimnáziumot kórháznak vették igénybe a német, majd orosz katonák. Szervezeti átalakítással megszűnt a 8 osztályos gimnázium, az alsó évfolyamok általános iskolai osztályokká alakultak, de továbbra is a gimnázium épületében kaptak helyet. 1948/49-ben 9 főhivatású tanár végezte a nevelési feladatokat: közöttük az első kinevezett nőpedagógus, dr. Lázár Erzsébet.

1948. július 1-vel a Nagykőrösi Református Arany János Gimnáziumot is államosították. Az iskolának közel 150 tanulója volt.

1956-ban az iskola diáksága is részt vett a városban lezajlott eseményekben. Nagyon sok diák volt jelen a városi pártház ostromakor, ahol egy, az épületből kilőtt golyó kioltotta Bartha Margit, iskola IV. osztályos tanulójának életét. Emlékét tábla őrzi a II. emeleten. 

A gimnázium fennállásának 400. évfordulóját 1957-ben, a tanévnyitón ünnepelte. Arany János születésének 140., halálának pedig 75. évfordulójára emlékeztek, valamint ebben az évben volt 100 éve, hogy a költő Nagykőrösön megírta A walesi bárdok című balladáját. Az egy hétig tartó program fő szervezője dr. Törös László volt, akinek elévülhetetlen érdeme az Arany János Emlékmúzeum létrehozása.

1964-ben új oktatási forma, a tagozatos képzés indult el, ahol kiemelt óraszámban tanították a matematika-fizika, és az angol-orosz tantárgyakat, valamint négy évig egy szőlőtermelő és borkezelő szakközépiskolai osztály indult.

1968-71 között általános felújításra került sor. Sok értékes emlék semmisült meg az építkezés során, ami pótolhatatlan veszteséget jelent az iskola számára.

Az intézet ekor egy új tornateremmel gazdagodott.

Színfolt volt az iskola történetében az 1972 és 1995 közötti óvónőképzés.

A rendszerváltás után a Nagykőrösi Református Egyházközségek képviselői Nagykőrös Város Tanácsához fordultak, melyben visszaigényelték az államosításkor elvett egyházi épületeket és ingatlanokat. A sorsdöntő önkormányzati ülésre 1992. április 2-án került sor.

A Nagykőrösi Református Egyházközségek presbitériuma 1993. július 1-i hatállyal megalapította a nagykőrösi Arany János Református Gimnáziumot - napra pontosan 45 év után - kapta vissza az önkormányzattól egykori gimnáziumát az egyház. Megindulhatott Isten kegyelméből az Arany János Református Gimnázium újjászületése. [1]

Cím: 2750 Nagykőrös, Hősök tere 6.

Forrás:

[1] https://www.ajrg.hu/node/14

[2] http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1090.html

[3] http://epa.oszk.hu/00000/00035/00030/1999-09-mk-Horanszky-150.html

[4] http://epa.oszk.hu/01600/01668/00546/pdf/EPA01668_nagykoros_es_videke_19...

[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/Sanok

http://www.tanszertar.hu/eken/2007_02/belso.htm#top - fotók

http://www.nagykoros.hu/cikkek/20161120/Itt_mindenki_korosi_gimis_szeret...! - fotó

http://protestansuli.hu/data/subsite/1/galeria/36/r20_01.jpg.300x0_q85.jpg - Hármas Kis Tükör

A Gimnázium értesítői elolvashatók a Hungaricana oldalán.

pl:  https://library.hungaricana.hu/hu/view/NagyKoros_23270_reformatus_fogimn... - Református főgimnázium, Nagykőrös, 1871