Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.
Telefon: 
+36 1 225 2843
Nyitva tartás: 
H-CS: 8:30–17:45, P:8:30–14:00
Reformációs projekt koordinátora
Kovács Eleonóra
kovacs.eleonora@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2024 December
 

Kiss Bálint - református lelkész

Kiss Bálint vagy Kis Bálint (Vésztő, 1772. december 9. – Szentes, 1853. március 25.) református lelkész, történész, pedagógus, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja. Sokoldalú szakírói munkásságából különösen a magyar őstörténetre vonatkozó kutatásai és néprajzi jelentőségű feljegyzései emelkednek ki. Kiss Bálint (1802–1868) festőművész apja.
Település: 
A készítés éve 1881
Alkotó Zoó János (1822–1897)
Ábrázolt személy, vagy objektum megnevezése Kiss Bálint - református lelkész, történész, pedagógus
Kiss Bálint - református lelkész

Élete: A jobbágysorból indult ifjú a Debreceni Református Kollégiumban tanult, majd lelkészi képesítést szerzett. 1795-től 1798-ig a vésztői népiskola rektora volt, majd 1798–1799-ben a jenai egyetem előadásait hallgatta. Több éves tanulmányútja során végigjárta Csehország, Németország és Ausztria tudományos intézeteit. A hívó szóra hazatér, s 54 éven át megbecsült lelkipásztora a szentesi eklézsiának. Ezzel párhuzamosan 1835-től Csongrád vármegye táblabírájaként, 1836-tól a békés–bánáti református egyházmegye espereseként és iskolai felügyelőként is tevékenykedett. Közéleti szolgálatát 1814-től Csongrád vármegye táblabírájaként is végezte.

A szentesi szolgálata alatt építtette fel a mai iskola és templom elődjét, illetve a ma is álló parókiát. Az iskolásoknak, nőknek, férfiaknak praktikus jó tankönyveket írt. A mindennapi életben is folyamatosan kutatja a fejlődés lehetőségét. A zsuppal fedett, gyakran utcasornyira leégett házak oltalmára a honosította meg Szentesen a cserépfedést. Ő tanította meg a szentesieket a korai zöldségtermesztésre, mely most is nemzetközi hírű. Ő tervezte az első magyarországi vasekét. Érdeklődése a múltra is kiterjedt. Könyvet írt a magyar nép egykori életéről, megírta a szentesi református egyház, majd a békés - bánáti egyházmegye történetét.
1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, három év múlva a Magyar Természettudományos Társaság rendes tagjává választotta. Tevékeny része volt abban, hogy Szentes városa 1837-ben a jobbágyságból örökváltság - fizetéssel felszabadult.

Mindezeken túl jelentős volt pedagógusi tevékenysége is. A 19. század első évtizedeiben széles körben használták az általa írt református népiskolai tankönyveket, de ismeretterjesztő és oktatófüzeteket írt a földművesek és a nők számára is.

Eredményekben gazdag életének 81. esztendejében halt meg. Családján kívül Szentes népe, az egyház és társadalom országos közössége gyászolta.

Forrás: http://www.szenteskincsei.gportal.hu/gindex.php?pg=35309851&nid=6458378

http://real-j.mtak.hu/22/1/AkademiaiErtesito_1855.pdf - Toldy Ferenc: Emlékbeszéd Kiss Bálintról

Fotók

Toldy Ferenc: Emlékbeszéd Kiss Bálintról 1. rész
Toldy Ferenc: Emlékbeszéd Kiss Bálintról 2. rész
Toldy Ferenc: Emlékbeszéd Kiss Bálintról 3. rész
Toldy Ferenc: Emlékbeszéd Kiss Bálintról 4. rész
Toldy Ferenc: Emlékbeszéd Kiss Bálintról 5. rész
Toldy Ferenc: Emlékbeszéd Kiss Bálintról 6. rész
Toldy Ferenc: Emlékbeszéd Kiss Bálintról 7. rész
Utolsó frissítés
2018.01.31.