Elérhetőség
Elérhetőség
Eseménynaptár
Miskolc - Avasi Református Templom és Harangtorony
| Az építés éve | XIII. század |
|---|---|
| Egyéb díszítőelem | Érdekessége, hogy 13 gótikus ablakának ablakkeretei más és más formájú rácsozatot alkotnak, csak bordaprofiljaik azonosak. Ezeken kívül a templomot még 2 rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton. |
A legelső Avasi egyhajós, román stílusú templom közel nyolcszáz évvel ezelőtt épült, írásos említése 1241-ből való, egy pápai adójegyzékből ismert. Sajnos ez a templom a tatárjárás során elpusztult. Ennek az ősi templomnak az újjáépítése 1260-ban kezdődött, román stílusban. Méretében a jelenleginél kisebb, vastag falú templomot emeltek az Avas északi oldalában, amely Miskolc belvárosának legrégebbi épülete, egyben hazánk ötödik legidősebb temploma. A vélhetően Szent Istvánról elnevezett templom sajnos nem sokáig állt, mert a még Miskolc környékén portyázó nogaji tatár csapatok 1285-ben fölgyújtották. [1]
A XIV. század első felében helyreállították a templomot, és I. (Nagy) Lajos király idején nyugati irányba tovább bővítették. Erről egy 1365-ben kelt oklevélből tudunk, amelyet a király aláírásával hitelesített, és arról ír, hogy bővítik az Avasi "kis templomot".
Az 1411 és 1489 közötti években későgót stílusban háromhajós, szentélykörüljárós, torony nélküli csarnoktemplommá bővítették, gótikus nyugati tornya később épült hozzá. A templom mellé Szent Mihály tiszteletére temetőkápolnát építettek. [2]
A 16. században országgyűlésnek is helyt adott a templom. 1541. december 11-én Fráter György nagyváradi római katolikus püspök a templom falai között tartotta meg 13 keleti megye nemesi képviselőinek gyűlését, melyen Ferdinándhoz való csatlakozásukat nyilvánították ki. [2]
Dévai Bíró Mátyás már 1543-ban az Avasi Szent István Templom szószékéről hirdette Isten Igéjét a miskolci polgároknak, magyar nyelven. [1]
1544-ben törökök támadtak a városra, az épületek, köztük a régi templom súlyosan megrongálódtak. Először felgyújtották, majd a torony leomlott, magával szakítva a hajók boltozatát. [2]
A török puszítás miatt kialakult helyzetet tovább súlyosbította, hogy a diósgyőri uradalom úrnője, a katolikus Fánchy Borbála megakadályozta az újjáépítéshez szükséges szakemberek és faanyagok, kövek rendelkezésre bocsájtását, ugyanis tartott a kálvini tanok terjedésétől. Így az épület több mint két évtizeden át tető nélkül maradt, emiatt a templom egykori freskói, belső berendezései erősen megrongálódtak. [1]
A református hit a törökdúlást követő években nyert teret Miskolcon. Meggyökeresedésére 1554 és 1570 között került sor. A templomot a zömében reformátussá lett lakosság használta tovább. Ők újították fel 1560 és 1569 között az eredetinél jóval egyszerűbb, mai formájában. A torony már nem épült újjá, helyette 1557-ben a református hagyományokban immár funkcióját vesztett Szent Mihály kápolnát késő reneszánsz stílusban harangtoronnyá alakították.
1653 és 1659 között a karcsú, gótikus pilléreket négyszögletes, vaskos tartóoszlopokkal helyettesítették.
Az 1772 és 1778 közötti években a középkori hajóboltozatokat egyszerű, sík deszkamennyezetre cserélték. A toronnyá alakított temetőkápolna helyett 1760-ban a templom déli oldalán - első pillantásra oldalbejárati előcsarnoknak tűnő - ravatalozót építettek. 1816-ban az északi homlokzathoz a templom stílusához jól illeszkedő cinterem épült. Nagy megpróbáltatás volt az a földrengés, amely 1834. október 15-én rázta meg Miskolcot. Komoly sérülés keletkezett a keleti falban, amely helyreállítása jelentős költséggel járt, és egészen az első világháború végéig eltartott.
1864-ből származik a templom falán olvasható márvány emléktábla, mely Dévai Bíró Mátyás prédikátornak és Palóczy Lászlónak, a '48-as országgyűlés elnökének állít emléket.
1865-ben a harangtorony leégett, újjá kellett építeni. A bejárat fölé 1895-ben karzatot építettek, később az északi oldalra is, ez utóbbit viszont a későbbiek során elbontották . A 20. század elején felvetődött a nagy, homlokzat előtti főtorony neogótikus újjáépítése, erre azonban nem került sor, így az épületegyüttes 16. századi formájában áll ma is előttünk. [2]
1896-ban épült az orgonakórus, amelyet Sztehlo Ottó tervezett, ezen helyezték el a neogót stílusú Angster-orgonát.
A déli hajófalban öt, a szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a nyugati homlokzaton egy nagyméretű mérműves ablak található.
1941-ben kezdődött meg a korábbi templom műemléki feltárása. Az ásatások során festményrészletek kerültek elő, feltárták a kriptákat, melyek elit temetkezési helynek számítottak. A legutóbbi nagy felújítás 1976 és 82 között történt.
A templom első orgonáját Angster József építette 1895-ben. A nyugati oldali karzaton álló neogótikus orgona özv. Kaszás Jánosné adományából épült.
Az időközben elhasználódott hangszert 1971-ben korszerűsítették, és teljes rekontsruciójára 2016-ban került sor. A hangszer 2016. októbere óta újra teljes pompájában szolgálja a Miskolc-Avasi Református Egyházközség híveit.
A fagalériás, reneszánsz harangtornyot 1557-ben emelték, amely Miskolc egyik jelképe. A bejárat feletti középkori emléktáblán az építés évszáma is meg van örökítve, és a táblán a következő olvasható:
„IMPERANTE
DOMINO MAG. S
BAL. et. JUDICE
PAVLO GOMBOS
AEDILE
MATTHIEO
ZYGIARTO
ANNO D-ni
1557.”
“A torony épült nagyságos Balassa Zsigmond várúrsága, Gombos Pál bírósága és Szijgyártó Mátyás gondnoksága idején, az Úr 1557. Évében”
A feliratot az 1926. évi renováláskor tárták fel.
A torony alagsora és földszintje dongaboltozatos. Az egyemeletes, kőből készült épületen magas tetőszerkezet van, amely bárdolt tölgyfából készült, és hatszögű gúlasisakkal látták el. Ezalatt a torony árkádos, majd a sátortető ismét folytatódik. A harangtorony déli oldalán fa toldaléképítmény áll, melyen a bejárat nyílik. A keleti oldalán kettő, az északi és nyugati oldalán három támpillérrel látták el az épületet. A harangtorony a XVII. és a XVIII. században tűzőrségi célokat is szolgált.
A toronyban két harang lakik. A nagyobb 750 kg-os Miklós harang 1923-ban, a kisebb 250 kg-os Johanka harang 1926-ban készült.
1680-ban került toronyóra a sisak három oldalára, mellettük az évszám is látható. Harangjátéka, melyet Csury Ferenc a híres órásmester alkotott, 1941. május elseje óta negyedóránként hallható, de a teljes dallamot csak egész órakor játsszák le. A harangjáték Győry Nagy Samu és felesége, Mihályfalusi Forgón Irma házasságának 50. évfordulójára készült.
A harangjáték az idők során Miskolc szignáljává vált, a Miskolci Nemzeti Színházban is ezzel a hanggal jelzik a felvonások kezdetét.
További érdekesség, hogy az Avasi harangtorony megépítése óta nem égett le, ezért a faszerkezet kis kivétellel az eredeti, közel ötszáz éves gerendákból áll! [1]
Mérmű: körívekből alkotott, áttört geometrikus díszítmény, amely a gótikus építészetnek egyik jellemző díszítő eleme. Ha nem áttört, a neve vakmérmű. Rendszerint kőből készült és csúcsíves ablakok felső részét tölti ki, de igen gyakran szolgál teljes kör alakú nyilások könnyed díszítésére. A lényegét jobban kifejező kőrács vagy kőcsipke elnevezés nem honosodott meg nyelvünkben. Szerkezeti jelentősége, hogy igen nagy, levegős nyílásokban is némileg támasztja a vékony pilléreket, esztétikailag előnyösen elosztja a világító felületet, mérsékli a fény beömlését és ritmikusan osztja el a színes üveget. Filigrán hatása ellensúlyozza a nagy tömegeket. [3]
Forrás:
[1] http://www.reformatus-avas.shp.hu/hpc/web.php?a=reformatus-avas&o=oIspVl...
[2] http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,414,0,0,1,0
Fotók
