Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 4.
Telefon: 
+36 42 414 313
Nyitva tartás: 
H-P: 8:00-18:00
Reformációs projekt koordinátora
Henzsel Ágota
henzsel.agota@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2024 November
 

Csengersimai Református Templom

Román stílusú műemlék épület. Az egyhajós, cinteremmel körülvett Árpád-kori templom a legrégibb templom a Szamos-partiak között. Falai téglából készültek, teteje kontytetős, a tetőgerincen gúlasisakos tornyocska ékeskedik, famennyezete festett. A Szamos közelsége veszélyeztette a templomot, ezért 1960-ban biztosították a partját, hogy a víz ne károsíthassa, mivel víz veszi körül. Egy hídon lehet a szigetre (félszigetre) bejutni.[1] A XX. század végén Juan Cabello vezetésével alapos régészeti kutatások kezdődtek. Ezek tisztázták a templom történetét, melyről a kutató részletes tanulmányban számolt be.  A teljes műemléki helyreállítás 2000-ben fejeződött be. [2] 
Település: 
Kategória: 
Az építés éve XII. század vége, a XIII. század eleje
 Csengersimai Református Templom

A templom a kutatás előtt: A Szamos holtágának partján álló templom teljes egészében téglából épült. Szabálytalan téglalap alaprajzú hajójához félkörívvel záródó nyújtott szentély csatlakozik. A hajó nyugati sarkait átlós támpillérek támasztják. A szentélyt és a hajót magasan kiemelt, zsindellyel fedett nyeregtető zárja le, melynek nyugati végében kisebb torony emelkedik. A hajó déli falában nyíló három ablak közül kettő téglalap alakú és szegmensívvel záródik, míg a homlokzat nyugati végében lévő keskeny résablak félköríves lezárású. A szentély déli és északi falában egy-egy csúcsíves lezárású ablak nyílik. A hajó nyugati homlok-zatának széles rizalitjához kontyolt nyeregtetővel fedett „porticus" csatlakozik, mely a rajta olvasható évszám tanúsága szerint 1761-ben épült. A rizalit falában nyílik a bejárati kapu. A homlokzatokat fehér meszelésű vakolat fedte, melynek alsó harmadát vastag cementes réteg takarta.

A hajóteret festett kazettás famennyezet borítja, mely 1761-ben készült. Szentélyét kékesszürkére festett, fűrészelt deszkákból hevenyészve összetákolt födémmel fedték le. A hajó nyugati és északi fala előtt klasszicista stílusú - jelenleg barnára festett - karzat áll. Az ugyancsak barnára festett szószéket a déli oldalon, a szentély és a hajó csatlakozásánál állították fel. Kosarát vájatolt törpe pilaszterek tagolják, cseppentője csonka kúp alakú. A szószékkorona nyolcszögű hangvetőjének ívelt (jelenleg hiányos) elemei alkották a kétszintes koronát. A hangvető belső oldalának közepén zöldeskék alapon plasztikus faragású, hatágú aranycsillag látható. Érdemes megemlítenünk, hogy a szószék elemei stílusuk alapján nem összetartozó darabok, azokat különböző időpontokban - a XVIII. század végén, illetve a XIX. század második felében - készítették. Az ülőpadok, a Mózes-szék, valamint a kegyúri stallum jelenleg barnára van festve, igen rossz állapotú. A falakat szintén fehér meszelésű vakolat fedte, melynek alsó harmadát többször is javították cementes habarccsal. A helyszíni kutatás eredményeinek kiértékelése után nem volt kétséges, hogy a templom jelenlegi alap- és térelrendezését, nyílászárórendszerét, valamint tömegformálását több építési szakasz nyomán nyerte el.

A templom építéstörténete: Az első építési periódusban egy kisméretű téglatemplom épült fel. A szabálytalan, közel négyzet alaprajzú síkmennyezetes hajóhoz negyedgömb boltozattal fedett, valamivel alacsonyabban záródó félköríves szentély csatlakozott. A hajó hossza 425 cm, szélessége a diadalívnél 450 cm, a nyugati végén pedig 510 cm és kb. 530-550 cm magas lehetett. A 2 méter sugarú szentély ennél valamival alacsonyabban - hozzávetőlegesen 480 cm-es magasságban záródott. Az első épület nagyon egyszerű volt, kivitelezésében inkább az igénytelenség dominált. Szokványosnak mondható alaprajza, egyszerű térkapcsolása és tömegformálása, valamint félköríves ablakai, ívsoros főpárkánya, továbbá tégla-habarcsból formált lábazatai alapján az épületet a XII-XIII. század során meghonosodó, de még a XIV. század elején is épített, hosszanti elrendezésű falusi templomtípushoz sorolhatjuk. Talán nem tűnik túlzásnak kijelenteni, hogy a XII. század végén, vagy a XIII. század elején épülhetett.

A következő építkezés eredményeként jelentősen megváltozott a templom. A hajó teljes nyugati, illetve északi és déli falának részleges elbontása után a megmaradt részhez egy 9,4 méter hosszú és 6,7 méter széles, síkmennyezettel fedett, délkeleti sarkán támpillérrel erősített hajót építettek. A hajót a korábbi templomhoz szintén csúcsíves diadalívvel kapcsolták. Ebben az új térelrendezésben felismerhető a templom hármas (hosszanti) tagolása, amelyben a félköríves szentélyhez csatlakozó korábbi hajó funkciója lényegesen megváltozott. Ez az építkezés a hajó csúcsíves kapuzatával és kegyúri ülőfülkéjével együtt a XIV. század közepe táján történhetett.

Magáról a templomról az első alkalommal 1696 körül történik említés. Ekkor már a kálvinistáké. Az 1703. évi felkelés, majd az 1709. évi pestisjárvány következtében a falu elnépteledett. Sima 1710-1729-ig a szomszédos Géc filiája lett. 1717-ben a tatárok felgyújtották a templomot, amely ezután 10-12 évig romos állapotban állt. A község új birtokosai a protestáns liturgia igényeinek megfelelően építették újjá. Úgy tűnik, hogy az építkezés 1729-ben vagy 1730-ban kezdődött el, és csak 1734-ben fejeződhetett be. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy ekkor a templomot - melynek tornya fából készült - felépített épületként említik.

1761-ben készült el a hajó kazettás famennyezete, valamint a nyugati kapu elé porticust emeltek. Nem kizárt, hogy a karzat nyugati része és talán a padok nagy része is ekkortájt készült el. 1797-ben újfent zsindelyezték, 1799-ben pedig a szószékkorona készült el. 1861-ben a karzat északi bővítését végezték el. Minden bizonnyal a padok előlapjait és magát a karzat nyugati részét is ekkor festették át kékre. Végezetül 1872-ben az új szószék készült. [3]

A templom fatábláit nagy valószínűséggel ugyanaz az asztalos mester készítette, aki a közelben lévő gyügyei templom mennyezetét is faragta, festette. A zömök, rézsűs, befelé néző ablakokon kevés fény árad be ugyan a templom belsejébe, de ennek ellenére csodás látványt ad, ahogy a tó víztükréről visszaverődve megvilágítja a famennyezeten lévő 56 darabból álló figurás kazettákat. A felkelő nap sugarait ábrázoló faajtón belépve önkéntelenül is a mennyezetre szegeződik a vendég tekintete. A kazettákon a mennyei világ elemi jelenednek meg. Felfedezhető a halak, a négylábú szarvas, a kétfejű sas madár, Noé bárkája, a hatszárnyú kerub, a szárnyas sárkánykígyó, a napfordulók jelei, a nap, hold, szél ősi motívumai. A beáradó fény egyszerre sosem világítja meg az összes táblát. Ahogy fokozatosan halad előre a fény útja, úgy világítja meg a bentebb lévő részeket. Pl. Először csak a halakat világítja meg, amely a vízi életet szimbolizálja, majd tovább halad a szarvas irányába, amely a szárazföldi életre utal. Végül a madár jelképe jelenik meg, amelyet a levegőben lévő élettel kapcsolhatunk össze. Érdemes a fény e játékát nyomon követni. A kápolnában kb. 100 ülőhely található. A padok egymás és a pap felé is fordulnak. [4]

Az egyházközség három harangja a parókia közelében álló egyszerű, négyoszlopos haranglábon függ. A 350 kg-os nagyharangot az 1970-es árvízben tönkrement nagygéci templomból hozták ide. A 80 kg-os középsőt Pierneil és Kulhanek vas- és fémöntödéje készítette 1928-ban. A 70 kg-os kisharangot 1826-ban öntötték ismeretlen helyen. [5]

Forrás: 

[1] https://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/arpad-kori-templomaink/csen...

[2] http://temple-tour.eu/hu/csengersima/14

[3] https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_Jame_43/?pg=390&layout=s

A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001) Művészettörténet, műemlékvédelem 389-409.

Juan Cabello: A csengersimai református templom kutatása 

[4] https://www.tajgazda.hu/index.php/hu/tajerinto/924-csengersimai-reformat...

[5] http://www.templomaink.hu/index.php?muv=telepules&telep=Csengersima - Várady József – Tiszántúl Református Templomai II, Debrecen, 1991

https://www.youtube.com/watch?v=DWn3A8FQVI4

Fotók

 Csengersimai Református Templom
 Csengersimai Református Templom
 Csengersimai Református Templom
 Csengersimai Református Templom
 Csengersimai Református Templom
 Csengersimai Református Templom
 Csengersimai Református Templom
 Csengersimai Református Templom
Utolsó frissítés
2018.10.17.