Nádorvárosi (Győr) Evangélikus Templom

Nádorváros Győr egyik városrésze. A római korban temetkezési hely volt. A középkorban több kisebb település létesült a mai helyen. A török hódoltság idején az itt található épületek elpusztultak. A 17. századtól majorokat és állattartásra alkalmas kerteket alakítottak ki a város tőzsérei. A 19. századtól a városközpont déli irányba tolódott el. Ezzel felgyorsult Nádorváros fejlődése. [2] 

A nádorvárosi templom építésének gondolata az 1920-as években vetődött fel. 1923-ban a gyülekezet ingyen telket kapott a várostól, majd 1928-ban és 1940-ben is építészeti tervpályázatot írtak ki. A pályaművek megmaradtak a győri Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjteményben, amelyeket digitalizáltak is.

Az 1928-as pályázat programjában a templom mellett egy iskola, egy tanári és egy lelkészlakás is szerepelt. Ekkor Szeghalmy Bálint, Káldy Barna és Lakatos Kálmán építészek is pályáztak. E tervek egyike sem valósult meg, így 1940-ben sor került egy második tervpályázatra. A feladatok között továbbra is szerepelt az iskola és a lelkészlakás. Újra pályázott Lakatos Kálmán, és Sándy Gyula is beadtott egy tervpályázatot. 

A győztes tervet Sándy Gyula a 20. századi evangélikus templomépítészet kiemelkedő alakja készítette. Nevéhez több tucat templom tervezése köthető. Műveit letisztult, stilizált, de erősen a hagyományos formálásra épülő kifejezésmód határozza meg. Általában román és gótikus formajegyeket vegyített reneszánsz, későbbi időszakában magyaros-szecessziós elemekkel. Az “Erős vár a mi Istenünk” evangélikus jelmondatot direkt módon ültetette át épületeibe: szinte kivétel nélkül jellemző vonásuk a kompakt és erődszerű formálás. Hagyománytisztelő formáival termékeny feszültségben vannak innovatív szerkezeti elemei. Sándy a Műegyetem Épületszerkezeti Tanszékének volt jelentős tanára. Ez irányú tudását kamatoztatta épületeiben is, elsősorban innovatív faszerkezetek megalkotásával. Ötvözni tudta ezáltal a protestáns templomok történeti anyaghasználatát és formálását a kortárs térlefedő szerkezettel. [3]

A nádorvárosi templom építése kapcsán az első kapavágásra 1940. június 23-án került sor. 1940. október 20-án, vasárnap zajlott le az ünnepélyes szegletkő letétel. Fedőlapul az Öregtemplom négy tégláját használták fel, melyekbe 1784-es évszám van beleégetve. Az esemény emlékét őrzi a torony alatt elhelyezett tábla: „A szegletkő maga Krisztus”. Az építkezés megkezdésének egyéves évfordulóján, 1941. május 22-én ünnepélyes keretek közt felkerült a toronyra a kereszt.  A dr. Kapi Béla püspök által ideiglenesen felszentelt templomot végül 1944 májusában vette használatba a gyülekezet. [1] 

A nádorvárosi evangélikus templom Sándy Gyula egyik késői és talán legkiérleltebb alkotása. Téglával burkolt, várszerű tömegének főhomlokzatán magasodik a torony, amely alatt a kapu nyílik. Az épület három sarkán egy-egy kisebb tornyot találunk. Ezek közül a szimmetrikusan elhelyezett elsülső kettő lépcsőt rejt magába. A valamivel nagyobb hátsó az eredeti elképzelések szerint a keresztelőkút helye lett volna. A gyülekezeti terem alaprajza görögkereszt alakú. A hívek padjai szinte teljesen kitöltik az osztatlan teret. A kereszt három szárába a protestáns templomokra jellemző karzat került, míg a negyedik szárban található az apszissal hangsúlyozott oltártér.

Sándy korábbi munkáiban legtöbbször hosszházas alaprajzi elrendezést alkalmazott. Győri művében azonban ezen túllépve az akkori evangélikus templomépítészet egy korszerűbb elrendezését követte. Ennek értelmében a gyülekezeti teret a szabályos, középpontosan szimmetrikus és lehetőleg osztatlan terem adja, amelynek egyik oldalában található az oltár és a hozzá csatlakozó szószék. A nagyfesztávú tér lefedését négy hatalmas vasbeton ív, és a közéjük helyezett hajlítottfa-tartók struktúrája alkotja. 

A kivitelezést a korábban pályatervet benyújtó Káldy Barna vezette. A nagyvonalú faszerkezet, a külső téglaburkolat és az épület díszítményeinek kiváló minőségű kialakítása különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy a templom a világháború hiánygazdálkodásának korszakában épült.

Erődszerű tömege középkori hagyományokra megy vissza, míg díszítései (fafaragásai, sgrafittói) a magyaros szecesszió jegyében fogantak. Belső berendezéseit és iparművészeti tárgyait a kor neves alkotói jegyzik. Ezek nem készültek el 1944-re. A gyülekezet, anyagi lehetőségeihez mérten, a következő évtizedekben rendelte meg azokat az eredeti tervek alapján. [3]

Kiemelkedő műtárgy Borsos Miklós alkotása, a vörösmárványból készült keresztelőkút. [3] A medencét a négy evangélista alakja oszlopként tartja. A mű érdekessége, hogy az alkotó a szinoptikus evangélisták arcvonásait a kor híres művészeiről mintázta: Mátéét Kodály Zoltán zeneszerzőről, Márkét Barcsay Jenő grafikus művészről, Lukácsét Egry József festőről, míg Jánosét saját magáról. A medence fedőlapja domborított vörösrézből készült, rajta Jézus megkeresztelésének jelenete látható.

Szintén Borsos munkája az oltár melletti Angyali híradás című hatalmas bronz dombormű. [1] 

A kutat végül nem az eredeti tervek szerint egy külön térbe, hanem az oltár mellett helyezték el. A tárgyak közül kiemelhetjük még a Schima Bandi által készített feszületet és gyertyatartókat. [3]

A mester élete főművének tartott alkotását, eredetileg a milánói egyházművészeti kiállításra szánta, azonban végül nem tudta időben befejezni művét. Egyetlen 20 kg-os vastömbből formálta meg Krisztus testét forrasztás és reszelés nélkül, csak a legegyszerűbb eszközöket használva. A munka során összesen 270-szer helyezte kovácstűzbe a formálódó fémdarabot. Közelről megtekintve az arc mesterien tükrözi Nagypéntek fájdalmát. 1951-ben, az előzőekhez illeszkedve, Schima Bandi további 4 gyertyatartót készített a gyülekezet megrendelése alapján. [1] 

A belső berendezést is Sándy Gyula tervezte. 1947-ben készült el az oltár, a szószék [3], az oldalán látható 4 fafaragásos képet, melyek a Magvető példázatának jeleneteit ábrázolják, Jakab Sándor nyugalmazott evangélikus lelkész készítette [1],  és a papi ülőhelyek, (Kecskés János asztalosmester munkái),  míg a padokra 1962-ig várni kellett. 1952-ben épült a a hátsó karzaton a kétmanuálos orgona, 1950-ben pedig Böröczky Ferenc festett a karzaton végigfutó mezőkbe 72 jelképet, amelyek a legutóbbi felújítás óta egyelőre nem láthatók. 

Sokáig a templom tornya néma maradt, annak ellenére, hogy már az 1940-es években külön gyűjtöttek harangra is adományokat, s ezt külön kezelt alapban helyezték el. A háborús anyaghiány következtében a tervek ekkor nem valósulhattak meg. Az ötlet újabb, komoly formában való felmerülésére pedig évtizedeket kellett várni. A gyülekezet áldozatkész adakozásából 1997 áprilisában készült el az 531 kilogrammos, gisz hangolású harang Gombos Lajos harangöntőmester őrbottyáni műhelyében, mely október 4-én került méltó helyére, s október 31-én szentelte fel ünnepi istentisztelet keretében dr. Szebik Imre püspök. [1]

Az épület körül a beépítéseket követően is maradt egy meglehetősen nagy park, amely egy kellemes, nyugodt szigetet teremt Nádorvárosban. [3]

Forrás:

[1] https://gyor.lutheran.hu/index.php/rolunk/templomaink/nadorvaros

[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A1dorv%C3%A1ros

[3] https://moderngyor.com/2016/03/05/nadorvarosi-evangelikus-templom/

https://regigyor.hu/nadorvaros/nadorvarosi-evangelikus-templom/ - fotók

https://moderngyor.com/2016/03/05/nadorvarosi-evangelikus-templom/#jp-ca... - Az 1928-as tervpályázat galériája

https://moderngyor.com/2016/03/05/nadorvarosi-evangelikus-templom/#jp-ca... - Az 1940-as tervpályázat galériája

https://get.google.com/albumarchive/115266174337789188926/album/AF1QipPu... - fotók