MNL OL forrásfeltárás 1526–1570

Forrásfeltárás 1526–1570

Feltárás – digitalizálás – feldolgozás
 

Az Oszmán Birodalom 1526. augusztus 29-én megsemmisítő vereséget mért a mohácsi síkon II. Lajos magyar király hadseregére. A csatavesztés mély nyomot hagyott a magyar történeti gondolkodásban, ehhez az eseményhez kötjük a középkori Magyar Királyság bukását, egyáltalán a középkor végét. A Mohács utáni fél évszázad Magyarország történelmének egyik legviharosabb időszaka, két évtizeden keresztül gyakorlatilag polgárháború dúlt a két királyt bíró országban. Az emberek állandó társa lett a létbizonytalanság, amelyet az ismétlődő török hadjáratok csak tovább erősítettek. A pusztulás mellett azonban valami újnak a kezdete is ez a negyedszázad: a reformáció tanainak elterjedése és az újkori Magyarország (és az Erdélyi Fejedelemség alapjainak) megteremtése is ekkor kezdődött.

Kijelenthető, hogy bár a mohácsi csata következtében megtizedelődött a Magyar Királyság politikai elitje – a 12 főpap közül például 6 elesett Mohácsnál –, de a politikai kultúra és gondolkodás a következő 20 évben még szinte változatlan maradt. Az építkezés a korábbi bázison indult el, míg Buda török általi elfoglalása 1541-ben végképp rá nem ébresztette a kortársakat, hogy változásra van szükség. A kérdéses időszak történetének feltárása azonban még sok tennivalót kíván. Nem ismerjük például az ebben az időben működő közigazgatás működését, még központi viszonylatban sem. Számos alapkutatás elvégzésére lenne még szükség. Mi annak az oka, hogy ezek a kutatások nem történtek meg? Az ok elsősorban a rendelkezésre álló forrásanyagban keresendő. Természetesen leginkább annak hiányában és csekély számában, ugyanakkor abban is, hogy a meglévő iratanyag is szétszórtan, nehezen kutatható módon maradt ránk.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára mintegy 700 fondjában őriz a korszakra vonatkozó iratokat. Ezeken belül sem összefüggő irategyüttesekben, hanem itt is több részre osztottan. A mohács előtti időszakkal foglakozók (középkor-kutatók) ehhez képest abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a korszakra vonatkozó mintegy 108 ezer iratot (Diplomatikai Levéltár) egy helyen, adatbázis segítségével és pár éve már online is kutathatják. Mindez azonban az elmúlt közel 140 év kitartó munkájának köszönhető.

AZ MNL OL nem kisebb vállalkozásba kezdett 2016 januárjában, mint hogy – a Reformáció Emlékbizottság támogatásával – az őrizetében található valamennyi 1526 és 1570 közötti iratok feltárja, digitalizálja, adatbázisban feldolgozza és online publikálja, vagyis a Diplomatikai Levéltár időhatárát virtuálisan 1570-ig kiterjessze. A feladat óriási. Biztosak vagyunk azonban, hogy Magyarország történetének és a reformáció kezdeteinek megismeréséhez egész kaput tudunk nyitni a történészek előtt.