Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium - Csurgó

A csurgói gimnázium a nemzeti ébredéssel együtt született. Az indítás lehetőségét az 1791. évi XXVI. törvénycikk tette lehetővé, amely protestánsok számára is engedélyezte új iskolák alapítását.

Részlet gróf Festetics György, katolikus főúr alapítóleveléből: 

"Mivel a magamra és utódaimra vállalt kötelességek közül kiválóan azokra kell ügyelnem, melyek a közjó előmozdítására és a szegény adózó nép sorsa könnyítésére szolgálnak, valahányszor a zsenge ifjúságnak tudományos oktatására és jó hazafiakká képzésére kedvező alkalom nyílik. Mely jó alkalom a római katholikus ifjúság részére a keszthelyi főgimnázium fölállításával teljesedésbe ment, a birtokaimon lakó protestánsok pedig efféle tanintézetnek mindezideig nagy hijával vannak, hogy protestáns jobbágyom gyermekeinek a haza távol vidékein fekvő iskolákba való taníttatása költségeitől megkíméltessenek, sőt a környékbeli nemes ifjúság oktatására is kész alkalom nyújtassék, Somogy vármegyébe kebelezett Csurgó mezővárosomban a közjó előmozdítása és jobbágyaim könnyebbsége céljából önként ... megmásíthatatlan örökérvényű alapítványt teszek." Csire István: Vázlat Csurgó múltjából.Különös tekintettel az ottani ref. gimnázium és egyház megalapítására.Csurgó, 1907. Vágó Gyula Könyvnyomdája. 39.p.)

A palotaszerű épületet - ahogy akkor mondták - , 1797 őszén népesítették be, és egy évszázadig biztosította a tanulás optimális feltételeit.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt a tanítás a megszokott rendben folyt. Amikor Jellasics seregei a közeli Légrádnál átkeltek a Dráván, Perczel Mór egységeinek ágyúzását földhöz szegezett fülekkel, lélegzetvisszafojtva hallgatták a diákok.

1849 után Csurgón is nehéz idők jártak. A császári tanterv az Entwurf előírásainak rövid távon képtelenség volt megfelelni. Sarkady Károly alsoki lelkész, inspektor fáradozásai átmenetileg eredménytelenek voltak. Mivel nem rendelkezett a szükséges számú tanárral, 1851. szeptember 16-án a nyilvánossági jogot is megvonták tőle. Az egyházmegye azonban mindenképpen ragaszkodott az iskolájához.

A főgimnáziummá fejlesztés volt a kitűzött cél. Azzal viszont mindenki tisztában volt, hogy az egyházmegye sem létrehozni, sem önerőből fenntartani nem tudná a nyolcosztályos intézetet. Maradt tehát az államsegély. Erre viszont csak a teljes, nyolcosztályos gimnázium jogosult. Meg kellett tenni az első lépést. 1882-ben sikerült indítani a VII., egy év múlva a VIII. osztályt.

A bővítéshez új épületre volt szükség, melynek a felépítésére: "Három hely kínálkozik: a főgymnázium régi beltelke, a Nagyváthy-féle bel- s az kapcsolatos kültelek, amelyet valamikor a belső-somogyi egyházmegye a tanítóképezde használatára átengedett, amely ezt megkezdette fákkal beültetni annak idején, de amelyet jelenleg mezei gazdasági célokra bérlő kezekbe adott: ez a hely Csurgón, ahova kell építeni a főgymnázium épületét."

Az 1926/27-es tanévben vette fel a gimnázium Csokonai Vitéz Mihály nevét. 1929-ben megalakult az Öregdiák Szövetség. Az intézmény környezete ekkor nyerte el a mai napig is megcsodált külső képét.

1936-ban fél év alatt sikerült felépíteni egy korszerű, tágas, közös helyiségekkel, központi fűtéssel ellátott, lakószobánként négy-négy tanulóval számoló, 48 fős internátust. A megnövekedett tanulólétszámot azonban nem tudta befogadni. Folytatni kellett az externátusok, a szervezett (felügyelt) kisinternátusok létesítését. Az 1937/38-as tanévben a régi, az új és a kisinternátuson kívül még három externátus működött, összesen 316 tanulóval. 1940-ben megnyílt a negyedik externátus is. Az egyikben csak katolikusok laktak, a hittanáruk felügyelete alatt. Még így is maradtak kintlakó tanulók, akik a Csurgóra jellemző kasztrákban laktak.

1940-ben a felső-csurgói egykori uradalmi majorból áthozták a Festetics-kapu 1759-ből származó elemeit, és ezeket kiegészítve a legszebb csurgói diákhagyományok egyikét indították el: az elsősök tanulmányaikat ezen áthaladva kezdhetik meg, majd ezen ellenkező irányban áthaladva már éretten távoznak.(Bodó Jeno: A Festetics-kapu. A Csurgói Ref. Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium évkönyve az 1939/40. iskolai évrol. Csurgó, 1940. 6-7.p.

A csurgói Gimnázium huszadik századi történelmének leglátványosabb fejlesztése már a világháború alatt kezdetét vette.

1942. júniusában a gimnazisták még egyemeletes épületből mentek vakációra, ősszel már kétemeletesre magasodott iskola fogadta őket. A tetőszerkezetet három részre vágták, és fokozatosan aláfalaztak. 1942. szeptemberében újjávarázsolt épületben nyílt meg a 150. tanév. A tervezett ünnepségeket azonban el kellett halasztani, hamar kiderült - mindörökre.

1944. oszére a maradék álmok is szertefoszlottak, a háború szétzilálta az alapjaiban megreformált és jól működő iskolarendszert. Szeptember 9-én megnyitották a tanévet, de október 29-én be kellett zárni az iskolát. A front közeledtével az épület biztonságba került. Mátéffy Béla tartalékos felderítő főhadnagy Csurgóra helyezte át állomáshelyét, és felszólította egykori kollégáját, Bodó Jenő igazgatót a Csurgói Református Kollégium épületeinek átadására. E naptól kezdve magyar katonaság vette igénybe az épületet, megelőzve a németeket. A Nagykönyvtár így gyakorlatilag fegyveres őrizetet kapott. December 21-től március 27-ig azonban német hadikórház lett a főépület. 1945. március 31-én a bolgár hadsereg foglalta le az iskolát, április 3-tól június 3-ig ismét hadikórház lett. 1945. májusában a régi internátus épületében folytatódott a tanítás, júniusban az érettségi vizsgát is megtartották, sokan azonban hadifogságban vagy más okokból a szülőföldtől távol voltak. Az 1945/46-os tanév indulását nehezítette a tanár-, tankönyv- és tüzelőhiány.

Az 1946/47-es tanévre sem sikerült a fűtőberendezések helyrehozása, fűtőanyagot sem sikerült szerezni, ezért már augusztusban elkezdődött a tanítás.  A szertárak anyagának rendbetétele, kiegészítése is szép eredménnyel folyt.1848. március 15-ének centenáriumára széleskörű munkaprogramot dolgozott ki az ifjúság. A visszavonuló németek által 1945. március 26-án felrobbantott református templom romeltakarítási munkáiban mindegyikük 35 órát vállalt, segítettek az aratásban, a leégett sporttelep felépítésében. A parkban 10 emlékfát ültettek.

Az államosítás előszele érződött akkor, amikor a Csurgói Gimnázium Öregdiák Szövetségét feloszlatták. Az évkönyv pótlására szánt iskolakrónika legvégén az igazgató a sorsdöntő esemény követelte tárgyilagossággal tette közzé a hiteles tényeket:

"...Igazgató a tantestület segítségével a 182597/1947/IX. sz. alatt június 17-én kiadott V.K.M. rendeletben foglalt útmutatások nyomán számbavette az államosított iskola összes vagyonát, jegyzőkönyvbe foglalta az átvételt, ... Telefonhívásra az igazgató megjelent a Pécsi Tankerületi Főigazgatóságon, ahol a tankerületi főigazgató helyettese az állami esküt tőle kivette, és július 9-én igazgató kezébe a gimnázium tanárai és altisztjei letették a hivatali esküt. Ezáltal a gimnázium és tanulóotthon államosíttatott."(A Belügyminisztérium 431307/47. IV. 3. sz. határozata)"

1990. szeptemberében Bellai Zoltán, a Somogyi Református Egyházmegye esperese és Szászfalvi László helybeli református lelkész bejelentette az iskola igazgatójának, hogy a református egyház élni kíván a törvényadta lehetőséggel, visszaigényli egykori iskoláját. 1992. tavaszán kezdődtek el a háromoldalú tárgyalások a gimnázium egyházi tulajdonba történő átadásáról. 1993. július elseje történelmi nap a csurgói gimnázium életében: a Somogyi Református Egyházmegye tulajdonába került az iskola, a két internátus és a visszaigényelt szolgálati lakások. (A csurgói Ev. Ref. Fogymn. Új épületének helye. Iskolai Szemle. XIV. évf. Csurgó, 1894. 16. sz.)

2015-ben a Csurgói Református Kollégium és Könyvtár Történelmi emlékhely lett.

A könyvtár 1800-ban Sárközy János 180 kötetes ajándékával indult, majd  a reformkorban somogyi lelkészek, tudósok, pártfogók jóvoltából tovább gyarapodott.  A nagy elődöknek köszönhetően közel harmincezer kötet könyv, nyolcezer régi folyóirat, több száz térkép, érem-, pecsét- és kéziratos könyv, ősnyomtatványok, kódexlap-töredékek alkotják az állományt. 1998. szeptember 1-től működő levéltári részlegünk gazdag iskolatörténeti anyagunkat és a somogyi református egyházmegye iratainak egy részét is tartalmazza.

Forrás: http://kapos.hu/hirek/kultura/2015-05-17/az_elso_somogyi_tortenelmi_emle... - videóval

            http://diak.csvmrgk.hu/tartalom/tortenetunk

A csurgói Református Gimnázium évkönyvei (az 1864-1865. tanévtől), valamint újságok, könyvek, cikkek, tanulmányok a csurgó Városi Könyvtár honlapján olvashatók. http://info.csurgo.hu/hu/ekoenyvtar/evkoenyvek.html

A gimnázium honlapján szintén sok digitalizált anyag lelhető fel.

http://kutato.csvmrgk.hu/tartalom/digitalizalt_dokumentumaink

Az első oskola ma a Városi Múzeumnak ad otthont.

Itt körbejárható az épület.

http://www.virtualis-csurgoterseg.hu/nevezetessegek/varosi-muzeum-elso-o...

Forrás: http://www.csvmrg.hu/cikk/31/iskolank-tortenete

            http://kutato.csvmrgk.hu/sajtofigyelo/a_csurgoi_reformatus_fogimnazium_e...