Csomádi Evangélikus Templom
Az építés éve | 1783-1784 |
---|---|
Oltárképe | A vak koldust ábrázolja a Jerikóba vezető úton. |
Leírás - történet: Szabadon álló, körülkerített, egyhajós templom, homlokzata elé épített toronnyal. Szegmentíves kapuja felett keretelt szegmentíves ablak. A torony felső részén félköríves ablak tábladísszel. Alatta keretelt körablak. Egyenes párkány felett hagymasisak. Tagolatlan oldalhomlokzatain két-két keretelt, szegmentíves ablak. A toronytól jobbra és balra egy-egy keretelt fekvő ovális ablak.
A németországi reformáció az 1520-as évek elején érkezett erre a vidékre. A falu lakossága evangélikus vallású lett. Saját evangélikus templommal rendelkezett, melyet az ellenreformáció során elvettek.
Csomád az 1541-42-es hadjáratok során lakatlanná vált. Az 1720-as évek vége felé kezdett életre kelni, benépesülni. A betelepültek Felvidékről, Hont megyéből érkeztek, szlovák ajkú evangélikus vallású családok voltak, akik szabad vallásgyakorlatuk biztosítását, sőt iskolamester tartását is kikötötték. A megkötött egyezség ellenére mégis sokszor akadályozták őket szabad vallásgyakorolásukban. A gyülekezet megszervezésében nagy segítséget adott II. József királyi rendelete, amely nem csak a szabad vallásgyakorlatot erősítette meg, hanem lehetővé tette új templomok építését is.
1784. január. 1-én gyülekezet anyaegyházzá szerveződött. 1784-ben már állt a paplak és az iskola, amikor hozzáfogott a gyülekezet a templom megépítéséhez. Végülis csak imaház lett belőle. Június 26-án, János-napon, óriási vihar és nagy jégverés támadt, amely tönkretette a határ összes termését (Ez a nap közel két évszázadon át a gyülekezet bűnbánati ünnepnapja volt). A templomépítéshez szükséges anyagi forrás kárba veszett. Az imaház kőből épült, szabályszerű hosszúkás négyszög alakban, torony nélkül, udvari bejárattal. Az imaház előtti haranglábakra felerősített két harang hívogatott istentiszteletekre. Az oltár kisméretű, a maglódi evangélikus gyülekezettől vették 1789-ben. Három kép díszítette. Az alsó kép az úrvacsorát, a középső a Szentháromságot, a felső Krisztus mennybemenetelét ábrázolta. Ez a három kép a következő latin nyelvű köriraton belül volt elhelyezve: „Isten mindenható Igéje örökkévalóságra hív e boltozat és a gyülekezet tagjai között." Az oltár mellé állított szószék egyszerűen megmunkált fából készült. Az orgonát 1795. február 11-én kötött szerződéssel rendelték meg Herotek pesti orgonaépítőnél. 1795. június 20-án készült el, négy regiszteres, tremolóval ellátott.
1799. szeptember 24-én rakták le a torony alapját. Október 18-án az épület oldalfal magasságáig húzták fel, a torony építését 1800. július 20-án fejezték be.
1810. június 9-én tűz ütött ki a faluban. A nagy szélviharban alig két óra leforgása alatt hat ház és az iskola kivételével az egész falu leégett, paplakostul, templomostul. A templomtorony födémzete a harangokkal és a belső bútorzat a tűz martaléka lett. A harangok a tűzben megolvadtak, a kár felbecsülhetetlen volt.
1811-ben egész országra kiterjedő könyöradomány - gyűjtést szerveztek és engedélyeztek. A befolyt adományokból, a falu lakosságának erején feletti adakozásokból, testvéri összefogással újjáépítették a falut. Felépítették a házakat, helyreállították a templomot és új belső berendezést vásároltak, azt, amelyik legnagyobb részében ma is látható templomunkban.
1914-ben az I. világháború kitörése évében meghosszabbították a templomi karzatot, olyan nagyságúra, ahogy ma is látható. Eredetileg a második nagyablak ugyanolyan szabadon volt, mint az első. A nagyobbításra azért volt szükség, mert egyre többen kezdtek templomba járni, és kicsinek bizonyult a kórus.
1958-ban az Országos Műemlék Felügyelőség műemlékjellegű épületté nyilvánította a templomot.
1979-ben hozzáfogtak a templom teljes külső és belső renoválásához, a villanyhálózat kicseréléséhez, a villanyfűtés beszerelési munkálataihoz, a műemlék jellegű orgona felújításához. A munkálatokat 1984-re fejezték be.
Az egyházközösséggé szerveződés és a templomépítés 200. évfordulóját, az 1984-es esztendőt, a gyülekezet jubileumi évként tartotta. Egybeesett a gyülekezet ünnepi évével a Lutheránus Világszövetség Budapesti Naggyűlése, ahonnan öt Világrészből több mint 40 delegátus, TV-, rádió-, újságírói stáb látogatott a csomádi egyházközségbe.
Stílus: Későbarokk, copf
Berendezés: A bejárati ajtóval szemben helyezték el a rácsozatos oltárt, balra került elhelyezésre a keresztelőkő, benne cintállal, ezzel a felirattal: „A csomádi evang. Ekklésiáé 1840". A keresztelőkő fedője fából készült, te tejét egy pelikán díszítette három fiókájával (a pelikán, sajnos, az idők folyamán eltűnt). A keresztelőkőtől balra papiszék és az egyházfiak padja. Mellettük a fából készült szószék. Oltár előtt csillár 24 gyertyával. A két padsor oldalán négyszer négy karos fagyertyatartókban gyertyák szolgáltak világításul. A kórust betonból építették.
1935-ben vásárolták azokat a templompadokat, amelyeket ma is használnak.
Harangok: 1811-ben harangokat is vásároltak, melyeket az 1848-as szabadságharc idején a gyülekezet felajánlott ágyuk és ágyúgolyók öntésére.
Új harangokat 1879-ben tudtak vásárolni. A nagyobbik súlya 237 kg, - ezzel a felirattal: „A Máté Szalkay nemes református Ekklésia maga költségén csináltatta 1774" (ezt a harangot 1916-ban az I. világháború alatt hadicélra leszerelték). A kisebbik harang súlya 195 kg, - ezzel a felirattal: „Gosztonyi János felügyelő és neje Rudnay Izabella, öntötték Isten dicsőségére a csomádi ev. Egyház tagjai adakozás útján Zvarinyi János lelkész, Szuhánszki Márton gondnok idejében 1879. Budapesten. Öntötték és felszerelték Pozdech József utódai Thury és Kosts l879".
1921-ben az I. Világháború idején hadicélokra elvitt nagyharang helyébe újat készíttetett a gyülekezet. Öntötte 1921.évben Waber Ferenc, Budapesten.
Cím: 2161 Csomád, Kossuth u. 88.
Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovak...
http://gyulmisz.lutheran.hu/cikk/csom%C3%A1dra-%C3%A9rkezett-az-evang%C3... - videóval