A szép számban megjelent hallgatóságot először Dr. Kovács Béla Lóránt, a könyvtár igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy Debrecen a reformáció idejétől kezdve meghatározó szellemi-lelki centruma a magyar protestantizmusnak. Az 500. évforduló nagyon jó alkalom arra, hogy a birtokunkban lévő forrásokat feltárjuk és feldolgozzuk. Ebből a szempontból irigylésre méltó helyzetben vannak a levéltárak, ahol felmérhetetlen kincsek rejtőznek, amelyet ez a kiállítás is szépen példáz. Örömét fejezte ki, hogy a mai rendezvénynek otthont adhatott intézménye, és mindenkit biztatott annak megtekintésére.
A kiállítást Szendiné dr. Orvos Erzsébet, az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának igazgatója mutatta be. Elmondta, hogy a projektet 3 évvel ezelőtt indította el a Magyar Nemzeti Levéltár a Reformáció Emlékbizottság támogatásával. Célja az volt, hogy szisztematikusan feltárja, feldolgozza és bemutassa a magyarországi reformáció 500 évét.
A megye székhelyén megnyíló kiállítás a program keretében eddig elvégzett munka (forrásfeltárás, digitalizálás, adatbázisok készítése, tanulmánykötetek összeállítása) eredményeként készült el. Címe –„Vissza a forrásokhoz” – a reformáció fő üzenetét is magában hordozza. A Magyar Nemzeti Levéltár 21 tagintézményének iratanyagát tartalmazó tárlat műfaja vándorkiállítás, melyhez igazodik technikai kivitelezése, roll-poszteres megoldása. Célja egy olyan forrásválogatás összeállítása volt, amely nemcsak a reformáció kezdeteit, hanem annak hatásait is bemutatja. Koncepciója elveti a szigorú időrendiséget, helyette a fordulópontokra koncentrál, a legfontosabb eseményekre és személyekre. Kiemeli a reformáció kezdeti időszakában a bibliafordítás és a nyomdászat jelentőségét, a céhek szerepét eszméinek terjesztésében, illetve az állam és az egyház viszonyának alakulását a kezdetektől egészen a 20. századig. Bemutatásra került a közösségek színterei és hétköznapjai: a templom, mint kultuszhely, valamint a protestáns iskolák és egyesületek.
Az igazgató asszony a tárlat számos debreceni vonatkozására is felhívta a figyelmet. A protestáns portrék között olvashatunk például Méliusz Juhász Péterről, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökéről vagy az 1538-ban alapított Kollégiumról, amely a Huszár Gál-féle nyomdával együttesen teremtették meg Debrecen város református arculatát. Végül megköszönte a könyvtár igazgatójának és munkatársainak a kiállítás megrendezésében való közreműködésüket.
