Litér Református Templom

Leírás:  1732-ben az Olaszfaluból elűzött reformátusok lelkészükkel együtt letelepedtek Litér puszta területén, az itt birtokló mezőföldi földesurak engedélyével. Használatba vették a templomot, de 5 év után a káptalan eltiltotta őket. 1744-ben a prédikátor kertjében vesszőből oratóriumot építettek, haranglábat emeltek, harangot is szereztek hozzá. A nyilvános vallásgyakorlatot a veszprémi püspök 1752-ben beszüntette.

Küzdelmes évtizedek után, II. József türelmi rendelte értelmében 1784-ben vehették  birtokba a romtemplomot, melyet még abban az évben felújítottak, festett, kazettás mennyezettel, szószékkel, karzatmellvédekkel ékesítettek. A romos templomban egy több mint 200 éves tölgyfa nőtt, melynek faanyagát felhasználták az újjáépítéshez.

A vallásszabadság visszaszerzésének fontos tényét az "1784. esztendő Martyusnak első napján" nyitott anyakönyvben is megörökítette az "Ekklesia első prédikátora, Tiszteletes Toronyai János".  Az 1800-as évek elején a toronyra fazsindelyes sisakot építettek. [2]

A napjainkban látható - simára vakolt falfelület előtt álló - homokkőből épült díszes udvari déli (oldal)kapuja egy már korábban meglevő, szerényebb kapu helyén készült, a XIII. század második felében.

A templom legértékesebb részét, a kapuzatot, 1961-ben találták meg, és 1969-ben állították helyre.

A kapuépítmény román stílusú architektúráját a franciaországi Chartresben kialakult oszlopszobros kaputípus első magyarországi jelentkezésének tekintik. A kifelé szélesedő bejárat (kapubéllet) feletti timpanon-formájú háromszög mező félkörszerű – csak nagyon diszkréten szamárhát-ívelésű - mélyületében eredetileg „Krisztus az angyalok közt” témájú relief-ábrázolás volt, ez ma csak helyének maradványaiból következtethető. A kifelé szélesedő bejárat nyugati oldalán az idősebb Jakab-apostol szoboralakja látható. Feltételezhető, hogy a hasonló, keleti oldali elpusztult szobor Péter-apostolt ábrázolhatta. Az oldali oszloplábazatok alatt egy-egy hason fekvő, mellső mancsai közt emberfejet tartó oroszlánok helyezkednek el. Ugyancsak román koriak a növény- és állatmotívumos oszlopfejezetek és párkányelemek is. A XVIII. században az ide telepedett reformátusok állították helyre az időközben leromlott állapotú templomot. [3]

1899. évi okt. hó 15-én adatott át magasztos czéljára, a litéri reformátusok 900 éves nagyban kijavított temploma, Jákóy Pál hajmáskéri, Csonka Ferencz vörös-berényi lelkészek közreműködésével. [4]

Stílus: mai formájában későbarokk 

Harangok:

Cím: 8196 Litér, Dózsa György utca 45.sz.

Forrás:

[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VESZ_Sk_15_Egyhazi/?query=li...
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)VESZPRÉM MEGYE VILÁGI EGYHÁZAI 47.

[2] https://www.refliter.hu/index.php/multunk/tortenetunk/gyulekezetunk-tort...

[3] https://www.refliter.hu/index.php/multunk/templomunk-tortenete/templomunk

[4] https://library.hungaricana.hu/hu/view/ReformatusJegyzokonyvek_Egyhazmeg...

-  https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VESZ_Veszprem01/?query=lit%C...

A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyvei 1889-1943 A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1900. július A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Veszprém, 1963) Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai 98.

- http://mek.oszk.hu/15400/15478/15478.pdf#page=1&zoom=auto,-14,876 51.

"Tedd templomoddá, Istenem" Válogatás Árpád - és középkori eredetű református templomokból - Lőrincz Zoltán

- http://www.liter.hu/Turizmus/Szabadido-kikapcsolodas/Reformatus-templom - fotók

- http://www.templomaink.hu/index.php?muv=telepules&telep=Lit%E9r