Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/B.
Telefon: 
+36 52 503 296
Nyitva tartás: 
H-P: 8:00-15:30
Reformációs projekt koordinátora
Szendiné Orvos Erzsébet
szendine@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2016 Május
 

"Őrizzétek a betűket!" - 455 éves a Debreceni Nyomda

Debrecennek két igen híres intézménye van: a Református Kollégium és a Debreceni Nyomda. Mindkettő ugyanarról híres: 16. századi alapításuk óta megszakítás nélkül működnek, egyedülálló módon az ország kultúrtörténetében.
"Őrizzétek a betűket!" - 455 éves a Debreceni Nyomda

„kálvinista Róma”, Debrecen jelentős művelődéstörténeti évfordulót ünnepel a napokban. 455 évvel ezelőtt született meg a cívisváros első nyomtatott kiadványa, mely a magyarországi református egyház legnagyobb alakjának, Méliusz Juhász Péternek tollából származott. A Szent Pál apostol leveléről írott munkáját (A Szent Pal apastal levelenec mellyet a colossabelieknec irt predicacio ßerent valo magyarazattya.) a szerző 1561. május 1-jén ajánlotta a „döbröczöni tanácsnak”, amely anyagilag támogatta a munka megjelenését.

A hitvitázó Méliusz, akinek elsődleges célja a reformáció tiszántúli elterjesztése és megszilárdítása volt, hamar felismerte a könyvnyomtatásban rejlő óriási lehetőséget. Tudta, hogy az ólomba öntött szépségre nagy szükség lehet, ezért figyelmeztette a debrecenieket: „Őrizzétek a betűket!” Nem véletlenül fogadta tárt karokkal tehát a Kassáról az új hit erős városába menekülő Huszár Gál nyomdász-prédikátort, s helyezte el saját Hatvan utcai házában tipográfiai felszerelésével együtt 1560 decemberében.

 

     

A Debreceni Nyomda első könyve Huszár Gál Huszár Gál nyomdajelvénye

 

Huszár Gál könyvnyomtató műhelye, a történelmi Magyarország kilencedik nyomdája hamar megkezdte működését a debreceni bíró és tanács pártfogását is élvezve. Felszerelése viszonylag egyszerű volt: a sajtó, ráma, fundamentum, a betűöntés eszközei, anyadúcok, betűk, festékező eszközök kis helyen elfértek.

Debreceni működésének több mint egy éve alatt Méliusz nyolc művét rendezte sajtó alá, de a Debrecen-egervölgyi hitvallás néven ismert „Confessio Catholica” című írását nem ő fejezte be. A közismerten erőszakos „Péter pápával” ugyanis csúnyán összeveszett, és elhagyta Debrecent. A Révkomáromba távozó, a mesterséget haláláig folytató nyomdász felszerelésének jó részét itt hagyta, a debreceni cívispolgárok pedig gondoskodtak róla, hogy az egyszer megindult könyvnyomtatás többé el ne akadjon. Nem is pihent fennállása óta: a fasajtó alatt sorra születtek a zászlós-bárányos nyomdajelvénnyel ellátott énekes könyvek, vitairatok, katekizmusok.

 

  

A nyomtatósajtó legrégibb ábrázolása  -  A Debreceni Nyomda első termékei

 

Az első évtizedben (1561-1570) az egész történelmi Magyarországon megjelenő 87 könyvből 45-öt itt gyártottak, s ennek közel 80%-a magyar nyelvű volt. Rászolgált a város tehát Huszár Gál méltató szavaira: „Egész Magyar Országnak és Erdélységnek világító lámpása Debrecen.”

 

Debreceni Könyvnyomtató Intézet kiváltságlevele (V. Ferdinánd, 1847)

 

Szendiné dr. Orvos Erzsébet

 

Utolsó frissítés
2016.09.14.