Áchim Ádám és Keviczky László emléktábla

Áchim Ádám élete¹ (1830 – 1899)  1830. szeptember elsején született Békéscsabán. Békéscsabára az idő tájt Európa legnagyobb falujaként tekintettek. Atyja, György, jómódú földmíves gazda volt, 12 gyermeket nevelt. Ádám már a népiskolában feltűnt vasszorgalmával, rendszeretetével és vallásos kedélyével. 

1840-ben a szarvasi főgimnáziumba került. A költészeti és szónoklati osztályokban Vajda Péter, a költő ragadta meg lelkét.

18 éves volt, amikor a pesti márciusi ifjúság mozgalmának híre Eperjesre ment. Nov. 23-án érkezett meg, teljes katonai felszerelést kapott és dec. 8-án Kassa felé indult az osztrák hadak ellen. Táborozásáról vezetett naplójából megtudjuk, hogy Kassa alatt részt vett az első csatában, mely azonban a magyar honvédség vereségével végződött.

A szabadságharc bukása után csakis fiatalsága, és az mentette meg az osztrák hadseregbe való besoroztatástól, hogy teológussá lett. Pozsonyba sietett, hogy a papi pályára előkészülhessen.

A tudásvágy ezután a reformáció hazájába, Németországba vezette, ahol a hires tanárokkal bővelkedő tudományegyetemeken, különösen Halléban, látóköre lényegesen tágult.

Hazatérése után egy ideig Gyulán tartózkodott,  törvényszéki írnoki állásban. Innen Tótkomlósra került segédlelkésznek.  Szeberényi Gusztáv és Haan Lajos lelkészek révén lehetősége nyílott a gyakorlati lelkészet minden ágainak megismerésére. 1860-ban a csanádmegyei Albertfalva evangélikus hitközsége választotta meg, majd 1871-ben a szarvasi evang. egyház  egyik papja lett.

1878. augusztus 28 án iktatták be Békéscsabán esperesi hivatalába.

Áchim tekintélyes vagyont gyűjtött össze. Fizetéséhez tartozó egyházi földjét példás ügyességgel kezelte. Mikor már érezte, hogy nem fog meggyógyulni, magához hívta meghitt barátait, hogy végső akaratát közölje velük. Élőszóval jelentette ki, hogy vagyonát, melyet önszorgalma utján becsületesen szerzett, közczélokra akarja szentelni.  Szarvasi takarékpénztári részvényeit és bútorait rokonainak; könyveit lelkésztársainak; földbirtokát pedig, melynek értéke a százezer forintot jóval felülhaladta, a szarvasi és kondorost egyházaknak hagyományozta.
Legfőbb gondját az általa alapított új kondorosi evang. egyház fenmaradása és felvirágoztatása képezte.

Monumentális sírja az Evangéliku Ó-temetőben áll. A sírkő felirata:

NT. ÁCHIM ANDRÁS Érd. Esperes ev. lelkész 1830- 1899 Jó pásztor! Nyájadat Istenhez vezetted Ott életed örök – itt emlékezeted Alapítójának s nagy jótevőjének A KONDOROSI EVANGÉLIUS EGYHÁZ ²

Keviczky László élete: ( 1857 – 1940. )

Középiskoláit Aszódon és Selmecbányán, teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte. Pályáját Szarvason káplánként kezdte, majd Kondoros volt lelkész 1884 - 1934-ig, nyugalomba vonulásáig. 1887-ben megalapította a kondorosi evangélikus egyházat, melynek fő esperese lett. Nevéhez fűződik a régi és az új evangélikus templom felépítése és több evangélikus iskola létesítése.

Bedák Mátyás katolikus plébánossal évtizedeken keresztül csodálatosan tudtak együtt dolgozni. 

"1933. augusztus 31. Megérkezett Főispán Úr a kitüntető érmek átadására, mely nagyszámú résztvevő jelenlétében zajlott. Bedák Mátyás plébános ekkor kapta meg Signum Laudis kitüntetést. Ezen a napon kapta Keviczky László ev. lelkész is a kitüntetést lelkészségének 50. évfordulójára. Délben a kondorosi csárdában díszebéd volt." ³

Annak, hogy mennyire együtt élt a falu lakóival, milyen aktívan vett részt a település életében ékes példája a következő esemény:

"A pusztai hely ( Kondorosi Csárda ) regés múltjáról, hasznosabb, áldásosabb jelenéről a kondorosi evangélikus lelkész: Keviczky László beszélt érdekesen." ⁴

A háború alatt részt vett a helyi Vöröskereszt kórháznak irányításában. 

Elbeszélései 1892-ben önálló kötetben is megjelentek. Elsőként írta meg Kondoros történetét. De a nevéhez fűződik  a magyar reformáció történetének megírása  is. Több lapba is jegyzett tárcákat, humorisztikus, egyházi irányú cikkei Bolygó álnév alatt adták ki.

Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának, több évtizeden át a község képviselőtestületének, valamint békési fő esperesi tisztet is betöltött. Több szervezetben elnöki tisztséget látott el, így többek között a katolikus és a községi iskolaszékek elnöke volt. (Békésmegyei fejek, 1929: 494).

A Békésmegyei Közlöny, a Pesti Hírlap és a Magyar Szó tárcaírójaként több cikke is megjelent. A Békés vármegye című monográfia munkatársa volt. A magyar érdemkereszt kitüntetést 1932 –ben kapta meg. (BÉKÉS VÁRMEGYE : 609)

1940-ben hunyt el, sírja a kondorosi evangélikus Ó - temetőben található.   

Sírkövén ez olvasható:

NT. KEVICZEI KEVICZKY LÁSZLÓ ÉRDEM. ESPERES – A KONDOROSI EVANG. EGYHÁZ ELSŐ LELKÉSZE 1857 – 1940 ÉS NEJE MOCSKONYI GIZELLA 1866 – 1932 NEM FELEDHETJÜK AZOKAT, AKIK CSAK A HAZÁJUKÉRT, EGYHÁZUKÉRT ÉS EMBERTÁRSAIKÉRT ÉLTEK ²

Az emléktábla stílusa: modern, absztrakt, nonfiguratív

Cím: Kondoros, Hősök útja 16. Az evangélikus templom előtt, a templomkertben helyezték el.

Forrás: https://www.kozterkep.hu/~/21848/Az_evangelikus_gyulekezet_alapitoinak_e...

¹ https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusZsilinszkyMihalyMuvei_...

² http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovak...

³ http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovak...

⁴ http://mtdaportal.extra.hu/books/moricz_pal_magyar_sirato.pdf 50.

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovak...

https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangEgyhazEsIskola_1899/?pg=149&... - Keviczky László. Feltámadás ünnepére 145