Ajka-Tósoki Református Templom

Tósok = tó melletti falu. A Tósok név alapszavának, a sok szónak ma is élő „multus, viel" je­lentése mellett a régi nyelvben „falu, emberek sokasága, sokadalom" jelentése is volt. A név tó előtagja azt tünteti fel, hogy a falu tó mellett feküdt, több tó szegélyezte még a XX.sz elején is, melyekből még e század közepén is volt néhány. Pápától délre fekszik. Tósok és Berénd 1949-ig külön közigazgatás alatt álló falvak voltak, külön községi bíró és elöljáróság vezetésével. 1949-59 között közigazgatásilag egyesített községként szerepelt Tósokberénd néven, mig 1959 őszétől Ajka város része lett. Tósoknak már a XVII.sz.végén Berénddel együtt volt közös vallásgyakorlata. A két falu egybeépült.

Tósok 1488-tól kezdődő­en a tihanyi apátság birtoka volt és az maradt az ellenreformáció idején is. A feljegyzések, írásos emlékek azt bizonyítják, hogy a Dunántúl középső része is egyike az ország azon részének, ahol a legkorábban elkezdődött és meghonosodott a reformáció. Berénden a reformáció kezdetén már állt egy kis kőtemplom, „mely a mohácsi vész után épült, 1545-ben Podmaniczky Raffael épittette. " A két kis gyülekezetnek sohasem volt anyaegyház jellege. Kezdettől fogva „filia, " azaz leányegyház volt. Ahhoz az anyaegyházhoz tartozott, amely hozzá legközelebb volt: először Ren­dekhez, majd amikor ott 1744-ben megszűnt a szabad vallásgyakorlat, Padraghoz kapcsolódott, 1783-tól aztán Ajka filiája, majd társegyháza lett.

A tósoki és beréndi reformátusok közösen tartottak egy tanítót, aki a beréndi kőtemplomban mindkét falu református híveinek prédikált és taní­totta a gyermekeket a tósoki iskolában. 1752-től a zirci apátságból kiküldött János páter beréndi plébános végezhetett csak minden szolgálatot a tósoki és beréndi reformátusok között. A Türelmi Rendelet után egyházzá szervezkedtek, s mint leányegyház csatlakoztak Ajkához. Az elvett parókiáért 33 "rhenes forint" kártalanítást kínált fel a tihanyi apátság, de azt nem fogadták el abban a reményben, hogy még mindent visszakaphatnak, azonban ez nem történt meg. Az egyház földjei a község kezelésébe kerültek, s 1784-ben a község abból fizette a katolikus és a református tanítót. 1786-ban templomot és iskolát építettek.  

Ajkán 1783-ban fel­szentelték az épített templomot és ez időtől fogva Tósok és Berénd református filiák Ajka filiái lettek. 

A jelenlegi tósoki templom 1834-ben épült, 150 m-nyire a régi épületektől. A tető és a torony fazsindely fedé­sű volt. 1836. jún. 4-én egy 180 kg-os harangot öntettek. A toronygombot Veszprémben aranyoztatták. 1908-1910 között a fazsindely helyett cserépfedés került a tetőre, a toronyra pedig vörösréz lemez. 1926-ban nagyharangot ön­tettek, 1932-ben a templomba egy 5 oktávos harmóniumot vasároltak. A templom külsejét az 1910 és 1982 közötti években, belsejét pedig az 1910 és 1984-es évek között többször felújították. A templom oldalá­hoz 1953-55-között fűthető gyülekezeti kistermet építettek. 1961-ben, majd 1999-ben új betonaljzatú, vaskeretes dróthálós templomkerítés és kapu készült. A padok elavult részeinek felújítása 1965-ben, festése 1985-­ben történt. 2000-ben új, 70 m2 alapterületü gyülekezeti ház épült a templom mögött, melyet 2001. szept. 30-án adtak át a gyülekezetnek. 

A templom É-D-i tengelyben épült a déli 28 m magas toronnyal, 7,7x17 m-es belső térrel, 250 ülőhellyel. A templom teréből előreugró torony gúla alakú. Borítása vörös rézlemez. Mennyezete boltíves, amit 4 ív tart. Egy karzata van két erős, vastag oszlopon. A szószék kő és tégla, a Mózesszék fából készült.

A 359 kg-os harangot Szlezák László öntötte 1926-ban Budapesten. A 180 kg-osat pedig Ioseph Hornung öntötte 1836-ban Pesten. [2]

Forrás: 

[1] http://www.tosokberend.hu/index.php#tb_tort

[2] http://www.refdunantul.hu/lap/ajkaref/cikk/mutat/a-gyulekezet-tortenete-2/