Ajkai Evangélikus Templom
| Az építés éve | 1786. |
|---|---|
| Oltárképe | Jézus imáját ábrázolja a Gecsemáné-kertben. |
| Orgonájának adatai | Készítője Ország Sándor neves orgonakészítő mester. |
Az első ismert adat Ajka templomáról 1228-ból származik. A középkorban a mostani elődje katolikus szerzetesrendi templom volt. Ez a fából készített templom 1725-ben leégett. A templomban ma is őriznek egy tabernákulumot, fából készített, díszített ún. kegytárgytartót. Valószínűleg ez a leégett templom egyetlen maradványa. [1]
1666-1667-ig Csajtai János a lelkész, Asbóth János esperes, Solnai Sámuel tanító. A bécsi udvar 1674-ben, mindkét lelkipásztort a pozsonyi törvényszék elé idézett azzal a váddal, hogy részt vettek a Wesselényi-féle összeesküvésben. Bűnösnek mondották ki őket, ezért gályarabságra ítéltettek.
1698-ban Mikes Ferenc főesperes az egykori Ajkára látogatott, s az itt tapasztaltakról az alábbiakat is jelentette: “ … az elmúlt dúlások idején a templomot felégették, csak a falai állnak a templomnak a főtoronnyal, megvannak az oltár alapjai, tető nélkül. A paplakban Zsiray Mihály lutheránus mester lakik.”
A szinte földig rombolt templom helyére egy fatemplomot emeltek. [2]
1695-ben a gyülekezetnek nem volt lelkésze, tanítója azonban igen: Solnai Sámuel. Egy 1695-ben kelt jegyzőkönyvben figyelmeztették az ajkaiakat a templom megépítésére, illetve a tető megújítására. Az anyakönyvek 1726-tól vezettetnek, de jegyzőkönyv csak 1643-tól Kiss János megválasztásától kezdődik. [3]
Az 1781-es türelmi rendelet nyomán a gyülekezetnek lehetősége nyílt kőtemplom építésére, melyet 1787-ben már birtokba is vett a gyülekezet. Ekkor még nem készülhetett el teljesen, legalábbis erre utal Tompos Balázs esperes 1789-es jegyzőkönyve: „Ajka. Ennek lelkipásztora, tisztelendő Rátz János dicséretesen forgolódik a szép tornyos templom építésében.” De az is lehet, hogy a torony épült 1789-ben a már három évvel korábban elkészült templomhoz. Mindenesetre forrásaink szerint erre az esztendőre az épület minden része állt.
A jelenlegi külső formáját 1786-1789-ben éri el, amikor “Nemes” Nagy Sándor, “Érdemes” Sikos Sándor gondnok felhelyezi az aranyozott keresztet a toronyra. [2]
Ma is ebben a formájában használja a gyülekezet. Késő barokk stílusú, egyszerű, majdhogynem puritán külsejű. Hossza tíz öl, szélessége öt öl. Téglalap alapját a torony négyzetes formája egészíti ki. Tetejét sokáig zsindely fedte, melyet 1923-ban cseréltek palára. A főbejárat a torony földszintjén található. A toronysisak korábban díszes, bádogozott volt, valószínűleg fölépültétől kezdve. Többször újrabádogozták, majd 1949-ben – feltételezhetően takarékossági okokból – lecserélték egyszerű betonsüvegre. A toronyba 1801-ben két harang került. [1]
A háborúk rombolásai elkerülték a ma látható templomot, ám harangjait nem kímélte a történelem. [2] Az I. világháború alatt az egyiket hadicélokra elvitték, ennek pótlása 1930-ban történt meg, majd 1944-ben újra elvitték az egyiket, ennek a pótlására 1973-ban került sor. A nagyharang 312, a kisebb pedig 170 font súlyú. A harang villamosítása 1973–1974-ben történt meg.
A templom ajtaján belépve először egy kis előtérbe jutunk, majd innen a téglalap alakú templomtérbe. Mennyezete fakazettás, ami Észak-Dunántúlon nagy ritkaság. A 20. század eleje óta kék, piros és sárga színű. Közepén, két kazettán egy-egy felirat található. [1]
A mostani átfestett, de eredeti felírást megőrző famennyezet felirata a következő: „Festetett 1800-ban, építtetetett 1786-ban.“ [3]
Karzat csak három fal mentén húzódik, a hátsó falat nem éri el. Súlyát 1978-óta az addigi vastagabb betonoszlopok helyett karcsúbb vasoszlopok tartják.
A bejárat fölött áll az orgona. Valószínűleg 1825-ben került ide az első, ami helyett 1876-ban újat építettek, majd 1910-ben felújították. Ezt 1933-ban cserélték le a nőegylet gyűjtéséből a maira, 1974-ben villamos fújtatóval látták el.
A szószékoltár 1900-ban épült. A régi oltárkép az utolsó vacsorát ábrázolta, ez ma a gyülekezeti teremben van. A jelenlegi oltárkép Jézus imáját ábrázolja a Gecsemáné-kertben. A szószékoltártól balra 1937 óta vörös márványtábla őrzi az anyagyülekezet I. világháborús áldozatainak emlékét, jobbra pedig egy másik az eddigi lelkészek, felügyelők és más gyülekezeti tisztségviselők nevét sorolja fel. Ez a második 1996-ban került a helyére. [1]
2006-ban a tetőszerkezet megerősítésével és a palatető cserépre történő cseréjével kezdődött meg e templom felújítása. 2008-ban új toronysüveg készült el – a régi megmaradt alatta – vörösréz befedéssel. A külső homlokzatokat vakolati színezéssel látták el. Tartósítás után visszakerült helyére a templom főbejárati kapuja is, megújultak a nyílászáró zsaluk. [2]
Forrás:
[1] http://www.szombathely-lutheran.hu/egyhaztortenet/egyhazkozsegab11-84.ht...
[2] http://www.siposottotibor.hu/ajka/egy-templomrol-evfordulo-urugyen/
[3] https://library.hungaricana.hu/hu/view/Harangszo_1937/?query=Kiss%20J%C3...
[4] https://www.veol.hu/olvaso/a-hazaert-mindent-1628453/
Fotók
