Balassa János, sebész - Sárszentlőrinc
| A készítés éve | 1906. |
|---|---|
| Alkotó | Beck Ödön Fülöp |
| Készítés technikája | érem |
| Ábrázolt személy, vagy objektum megnevezése | Balassa János, sebész |
Élete:
Az apa, id. Balassa János, Sárszentlőrinc evangélikus papja, aki egyik önéletrajzában szinte hangsúlyozottan emeli ki a család nem nemesi, hanem jobbágy származását. Kiváló adottságú pap volt, akit több gyülekezet is szeretett volna a soraiban tudni, de ő ragaszkodott kis falujához. Papi szolgálata mellett egészségügyi segítséget is nyújtott a hozzá fordulóknak.
Balassa János polihisztor beállítottságú orvos és ember volt. Sebészorvosként átszervezte a magyar egészségügyet, hogy ezzel is közelebb vigyék Európához. Új alapokra helyezte az egyetemi oktatást. A sebészetet tudományos rangra emelte. Felismerte a honvédorvoslás jelentőségét, megindítva a honvéd-orvosképzést, illetve a továbbképzést. Átszervezte az ápolóképzést, hat hónapos tanfolyamhoz kötve azt. Megszüntették a foglalkozásban a férfiak primátusát, egyre több nő vehetett részt az ápolás feladatainak végzésében.
Könyveit, cikkeit magyar nyelven jelentette meg először, és csak a magyar megjelenés után küldte el azokat bécsi lapokhoz. A forradalom és szabadságharc alatt részt vett a politikai élet szervezésében. Amikor választania kellett a Kossuth-, illetve a Deák-koncepció közül, Kossuth mellé állt. A szabadságharc alatt a Honvéd Kórház igazgatója, a Közoktatási Minisztériumban az egyetemi ügyek tanácsosa, az egyetemen az orvosi kar vezetője. Részt vett 1848. március 19-én a bécsi tárgyalásokon, elvállalta a pesti orvosi kar igazgatását. Az Eötvös József vezette kultuszminisztériumban az egyetemi osztály vezetője lett.
A vereség után letartóztatták, katedrájától megfosztották, börtönbe vetették. Vétkességét három tényre vezették vissza: először is a sikeres nyári hadjárat idején levelet írt Kossuthnak, figyelmébe ajánlott két fiatal tisztet. Másodszor, a felkelő sereg részére megszervezte a tábori sebészellátást, létrehozta a tábori orvosképzést. Harmadszor: az orvoskari igazgatói állását megtartotta a „rebellisek” uralma alatt is.
Az orvostanhallgatók tiltakozást szervezve követelték Balassa szabadlábra helyezését. Mivel a bécsi kormány közoktatásügyi minisztere is javasolta a szabadon bocsátást, a császár aláírta a büntetés elengedését. 1849. november 23-án megnyílt a börtön ajtaja, de tanszékét csak 1851-ben kapta vissza.
Munkatársaival együtt megszervezte a Természettudományos Társulatot, elvállalva annak első elnöki tisztét. Az egyetemen számos új szakmát vezetett be (balneológia, gyermekgyógyászat, orvosi történelem, kór- és gyógyszertan, törvényszéki orvostan, államorvostan). A hároméves sebészképzést eltörölte, elősegítve ezzel a sebészet beemelését az orvosi szakmák közé.
Sürgős feladatként bekerült a jövő feladatai közé a vidék egészségének javítása. Balassa 5000 lakosonként kívánta megoldani a területek orvossal való kötelező ellátásának megszervezését. Ezen belül a szegények orvosi ellátását ingyenesnek javasolta.
Tudományteremtő személyiség volt. A sebészet klasszikus területei mellett (has, mellkas stb.) kiválóan végezte a plasztikai sebészet, az ízületi és csont-tbc sebészet, az urológia (kőzúzás!), a gégészet és a traumatológia műtéteit is, nemegyszer iskolateremtő eljárásokat vezetve be ezek végzésébe és oktatásába.
Hazánkban először Balassa végzett sikeres hasmetszést, a klinikán végeztek először gégetükrözést. Kötelezővé tette a műtét előtti bemosakodást. Nagy gondot fordított az utánpótlás nevelésére is
Csepregi Béla 10 pontba való összefoglalása, melyet többen átvettek.
Ennek lerövidített összefoglalása:
- Hazájának és a maga korában Európának egyik legkitűnőbb sebésze volt. A sebészi beavatkozások egész sorát dolgozta ki és vezette be a gyakorlatba.
- A plasztikai-helyreállító sebészet hazai bevezetője.
- A magyar sebészetet az önálló tudomány rangjára emelte.
- A magyar nyelvű orvosi irodalom úttörője (magyar nyelvű előadások a katedrán, Orvosi Hetilap, Orvosi Könyvkiadó).
- Kiváló orvospedagógus volt, hallgatói rajongva szerették.
- A magyar nyelvű orvosképzés fokozatos megteremtése (tudományos ösztöndíjak medikusoknak, stb.).
- A magyar közegészségügy megteremtése.
- Kiváló emberi tulajdonságai (nagy munkabírás, természetes elegancia, a mindenáron való műtétvégzés helyett a konzervatív beavatkozás lehetőségének mérlegelése, a személyiségében tapasztalható kritikátlan tekintélytisztelet hiánya) mellé állították környezetét és betegeit.
- Haladó hazafiság.
- Megalapozta a magyar orvostudomány, a magyar sebészet jó hírét. Több nyelven publikált. Számos európai orvostársaság választotta tagjai sorába. Ezek miatt volt pótolhatatlan veszteség korai halála a betegei, munkatársai, valamint az európai medicina számára. Öt könyvet írt. [2]
Írta: Dr. Gesztesi Tamás, Dr. Gesztesi Enikő - Valóság, 2016. augusztus
Forrás:
[1] http://www.mst.hu/info.aspx?sp=21
[2] http://epa.niif.hu/02900/02924/00044/pdf/EPA02924_valosag_2016_08_062-07...
http://bedo.hu/kepek/adat/mnt/3/0076.jpg - indexkép
Fotók
