Balatonendréd Református Templom

Leírás:  A templom nagy lejtésű domboldalon elhelyezkedő épület, nyugati vége meglehetősen magas, a fal közelségében kialakított rézsűs feltöltésen áll. [1]

Balatonendréden szinte a reformáció Magyarországon való terjedésével egy időben vert gyökeret a református vallás, 1696-ban lakosai már mind kálvinisták voltak. A XVII. századtól bizonyosan önálló lelkipásztoruk, prédikátoruk, templomuk és lelkész- és tanítói lakuk is volt az endrédieknek.

1746 és 1786 között az ellenreformációt az endrédiek is megszenvedték. Az anyakönyvi krónika így ír ezekről az időkről:

"... Meg kellett némulni a harangnak, mert elvétetett, nem zengedezett a templom, sem az éneklő zengedezésével, sem a mennyei Király trombita szavának harsogásával, megnémult Mózes az ő törvényének a bűnös ellen kiáltó mennydörgésével, hallgattak minden szent próféták, de óh fájdalom, maga a Krisztus minden apostolával együtt megszűnt az evangéliumnak lassú szellőjével lengedezni…”

A templomot és a lelkészlakot lerombolták, harangjukat elvették, megtiltották az istentiszteletet és a vallás bárminemű gyakorlását. A református hívek rejtekhelyeken, vagy ablakaikat besötétítve, egymást közösen vigasztalva imádkoztak és könyörögtek szabadításért, mely csak az 1780-as években kezdődött el.

1785 tavaszán a reformátusok folyamodást nyújtottak be a felséghez,  hogy engedjék meg nekik, hogy tanítót szerezhessenek, imaházat, s lelkipásztoruk számára lakást emelhessenek. Bár a türelmi rendelet szerint 100 család kellett ehhez, az endrédi 76 család, 460 református beadta a folyamodványt.

Kiss Ferenc református lelkész 1786-ban a következő sorokat veti papírra:

"...1786-ban nekünk is, ... feltámadt a természeti, testi napnak Ura, az igazságnak fényes napja, ... amidőn szabadságunk megadatva ezen esztendő pünkösd havának 7. napja lett örömeink és vigasságnak napja."

Az első, újból megengedett istentisztelet idejéig kiméretett a leendő templom helye, a prédikátor háza, udvara és kertje helyével együtt.
1786 november 3-án a helytartó tanács megengedte a harangozást.

1806-ban tornyot építettek, mely az utcával ellentétes oldalra épült, egyúttal az épületet fel is újították.

1845. június 14-én villámcsapás érte az új tornyot. A leborult torony anyagából hevenyészett tetőt készítettek, hogy a még megmaradt óraszerkezetet és harangokat megóvják. Csak évtizedekkel később sikerült új tornyot emelniük.

A templom 1883-ban történt felújításának emlékét őrzi a szószékkel szemben lévő márvány emléktábla.

1908-ban honosította meg a településen Kájel Endre református tiszteletes és felesége,  Koroknai Zsófia a csipkekészítést. Az endrédi csipke európai hírnévre tett szert. [2]

A templom oldalában lévő három mohos sírkövet a község régi temetőjéből menekítették ki, annak felszámolása előtt. A település egykori tanítójának és feleségének sírhantján álltak. [3]

Utolsó felújítása: 1980-ban új sík pala tetőfedés készült, lecserélték a toronysisak bádog-fedését, felújították az épület belső és külső falfelületeit. [4]

Stílus: barokk

Berendezés:  A legbecsesebb kincsei, az Úrvacsoránál használt ónkupák iparművészeti értékek.

Harangok: A toronyban régen három harang is volt, de a középsőt a világháborúban beöntötték. A nagy harangot 1999-ben cserélték, mert a régi elrepedt.

Cím: 8613 Balatonendréd Fő utca 43. sz.

Forrás:

[1] http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=12158

[2] http://www.balatonendred.hu/bemutatkozas.html

[3], [5] http://www.balatonendred.hu/epiteszet/bemutatkozas-epiteszet.html

[4] https://kvvke.files.wordpress.com/2016/04/tanulmc3a1ny_jel_vc3a9gl_long1...

http://www.bendrediref.shp.hu/hpc/web.php?a=bendrediref&o=gyulekezetunk_... - fotók