Bölcske Református Templom

Leírás: 

A bölcskei gyülekezet valamikor a XVI. század közepén, vagy annak második felében alakulhatott meg. Szabó Lajos lelkész (1939—1971) visszatekintésében Révész Imre munkájára hivatkozva az egyházvidék református gyülekezetének kezdeti idejét az 1550-es évekre teszi, megemlítve, hogy más források szerint már az 1540-es évek óta volt Bölcskén református gyülekezet. Földváry László a Dunamelléki Református Egyházkerület legrégebbi gyülekezetei között említi a bölcskeit. Arany Dénes leírja, hogy a decsi gyülekezet első prédikátora, Szentantali Gergely az 1540-es években szolgált.

Az 1576-os hercegszőlősi kánonok Rátkay György által 1642-ben lejegyzett változatának aláírójaként a földvári és a paksi prédikátorok mellett a bölcskei prédikátor, Miski Bálint aláírása is szerepel. Balázs László véleménye szerint a Rátkai-féle változatban szereplő lelkészek feltehetően 1608-ban, és az azt követő időben szolgáltak.

A gyülekezet a mai református templom helyén álló, a Paksi család által a katolikusok számára építtetett, a XV. században már álló Nagyboldogasszony templomot használta, de a birtokbavétel pontos idejét nem ismerjük. Amikor 1794-ben Cseh László alispán, bölcskei közbirtokos a főszolgabíróhoz fordult, hogy kötelezze a reformátusokat az épülő katolikus templom munkáiban való részvételre, arra hivatkozik, hogy a református templom régen a katolikusoké volt. Havassy Péter legújabb kutatásai — egy 1762-es peranyag kapcsán egyértelműen bizonyítják, hogy a reformátusok az egykori középkori templomot vették át.

1745. augusztus 20-án villám csapott a református templomba, amely teljesen leégett. Angyalosi Zsigmond prédikátor a következőket jegyezte be: Szent István Király napra virradóra az istenek rettenetes ítélet révén, az istennyila a templomot megütötte,  hogy egészében leégett.

A középkori helyén álló új templom építése — Csekey János prédikátorsága alatt — 1844-ben kezdődött meg.  A régi, úgynevezett ótemplomot 1844 tavaszán lebontották. Ezek után megkezdődhetett az alapozás, majd a falak felemelése: a tervezett új templom falait bolthajtással a templombeli karokat hasonlóan bolt hajtásra, mégpedig a templom belső' világosságát 7 öllel, hosszát 15.5 öllel a fal vastagságát 4 lábbal, magasságát a fundamentumon felül 6 öllel. Az új templom építésekor felhasználták az ótemplom köveit is, mely római koriakat is tartalmazott. Így pl. azt a feliratost is, mely 1951-ig látható volt a templom falában. A Szekszárdi Múzeum vezetője a református egyház presbitériumához intézett levelében a kőemléknek a múzeum számára való odaajándékozását kérte. A presbitérium a Méltóhelyen való megőrzés végett a múzeum részére felajánlotta.  Egy másik római kori kőemlék is előkerült, mely egy kelta asszonyt ábrázolt, aki egy disznófejjel telt tálat tart a kezében. Ezt a főszolgabíró a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.

1844. április 6-án kötött szerződést az egyház a dunaföldvári Néder József ácsmesterrel, aki 1844. november 1-ig köteles volt elkészíteni az új templom tetejét, fazsindelyborítással. A szerződésben foglaltak alapján vállalta továbbá a szükséges épület fákat, valamint állásfákat is kifaragva, továbbá lécet, sindelyt és szeget szóval mindazon épületi anyagokat, melyek a költség tervezetben elő számlálva vannak,  beszerelve a helység alatti Kis-Dunán annak idején leszállítani. Szintén 1844 tavaszán  az egyház szerződést kötött   téglásmesterekkel  200.000 db tégla elkészítésére. Vásároltak még rőzsét a téglaégetéshez, vasanyagot, sőt meszet is.

A bádogosmester a régi felhasználásával egy új templomgombot készített, a kovácsmesterekek a kovácsmunkákat végezték. Az ablakok, ajtók és a padok elkészítését egy dunaföldvári asztalosmester vállalta. Az ő nevéhez fűződik a félköríves, vörösfenyőből készült kisablakok elkészítése és üvegezése, s az ajtók lakatos munkáinak elvégzése is. De segédeivel közösen ő faragta ki a templom padjait is.

A papi ülőszéket bölcskei asztalosmesterek készítették, rajta az 1844-es évszám látható.

A templom tetőzetét 1844-ben fazsindellyel látták el.

Szólnunk kell a torony magasításáról is. A megbízott építész, Wittingér Sándor tolnai építőmester 6 különböző toronytervet készített, melyek közül az 1872. október 26-án tartott egyháztanácsi gyűlésen a 4. számú tervet választotta. A szükséges építőanyagok előállításáról az egyház gondoskodott. A felmerülő vasmunkákat a helybeli kovácsmester, a fa kiegészítőket, így pl. a templom nyugati oldalának vakablakait a szintén bölcskei asztalos készítette. Az építkezés során behelyezték az új toronyba a Kohl Ignác órásmester által 1851-ben javított órát is. Az új torony tetőzetét, s a cinterium tetejét bádoggal fedték be. A nagy jelentőségű toronymagasítás emlékét a toronyajtó feletti 1872 évszám őrzi.

1890-ben a templom járószintjét lekövezték, bár a padok alatt megmaradt az eredeti téglaburkolat.

1908-ban megtörtént a templom külső-belső festése, illetve meszelése, valamint a torony tetejének palával való fedése, továbbá a torony zsaluinak és a nyugati homlokzat két zsalus vakablakának cseréje. 

1916-ban az orgona 38 sípját háborús célokra elrekvirálták. ( 1976-ban az orgonát villanyfújtatóval látták el. )

1926-ban kijavították az 1917-es villámcsapás során keletkezett sérüléseket, 1948-ban pótolták a a toronyablakokat.

1965—69 között sor került a templom  tatarozására. Az augusztustól novemberig tartó munkálatok alatt új toronybuzogányt és csillagot, toronykijáró ablakot, valamint villámhárítót szereltettek fel. Sor került a harangok és az orgona megjavítására, így a gyülekezet méltóképpen fogadhatta a templom építésének 125. évfordulójára Bölcskére érkező Szamosközi István püspököt.

A templombelsőt  a 80-as évek elején festik újból, ekkor nyerte el ma is látható kiképzését a templom belső falazata. 1985-ben újbóli külső tatarozást végeztek.

Stílus: késő klasszicista

Berendezés:  A templombelső is a késő klasszicista homlokzattal összhangban álló korabeli kialakítású, igen kellemes hatású.

A papi ülőszék leírása az asztalosmesterek szerződéséből:

" Készíteni fogunk egy ugy nevezett papi ülőszéket éspedig egészen újonnan és tökéletesen száraz tölgyfából. A zárt, 4 oszlopos, baldachinos, 3 ülőhelyes, faragásokkal díszített, tetején pelikánnal ellátott papi ülőszékből (Mózes-szék) lépcső vezet fel a díszes katedrára. Készítem fogunk továbbá, alakra, tartósságra, csínra és ízlésre tökéletesen egybehangzó szószéket melyet nemvalami duc fogja tartani; hanem a falba, illesztendő" egypár tölgy gerenda melyet szintén mi adunk, de amelynek odateendó" beállítása a tisztelt egyházat fogja illetni. Készíteni fogunk a szószék fölé egy ugy nevezett koronát, olyat amely az egész mii pompájának nemcsak megfeleljen, de annak már nevénél fogva is koronája legyen mely minden ízléstelen cifraságokat ugyan magába ne egyesítsen, mégis az ízlés és szép kellékeinek meg feleljen.

A református templomok katedrái között is egyedülálló szépségű és kivitelű barokk stíluselemeket tartalmazó szószék a felvázolt terveknek megfelelően készült el a következő zsoltáridézettel: Mily szerelmetesek te hajlékaid, seregek ura, Boldogok a kik lakoznak a te házadban és dicsérnek téged szüntelen.  84.  zsoltár. 2.5.

Sallai és Kovács asztalosok munkája a papi szék előtt található, kerítvénnyel körülvett Úrasztal is, mely egy gerendázatra épített padozaton található. Ők készítették a középtérre néző első székek (padok) díszes homlokfalát, valamint a kis- és nagykar tölgyfa pártázatát is, melyet lakkal fényesítettek.

Feltehetőleg az új templom építésével egyidőben készültek a cintériumon belül, a főbejárat jobb és bal oldalán az úgynevezett Urasági székek, melyek az egyházat nagymértékben támogató Nagy és Kurcz családok ülőhelyei voltak.   

Mindhárom bejáratán belül szélfogó ajtókat találunk. A templombelső torony felőli oldalán helyezkedik el a két oszlopon nyugvó, téglány alakú úgynevezett nagykar, melyen a lépcsőzetes kiképzésű 12 fapad található. Itt helyezték el az 1982-ben Kecskemétre, a Dunamelléki Egyházkerület Múzeumába került számkirakó táblát, amely 1992-ben került vissza a templomba. A nagykarral szembeni ellentétes oldalon, a félköríves apszis emeleti részén, az úgynevezett kiskar található. 

Harangok: 1724-ben a bölcskei református gyülekezet közadakozásból új harangot vásárolt. 1761 nyarán már az előzőnél nagyobb haranggal harangoztak az akkori lelkész feleségének temetésekor.

1872-ben az akkor még meglévő 1761-ben készült harang mellé új harangok kerültek a toronyba. Az egyik túlélte a háborúk rekvirálásait és így ma is hallható. 

1911-ben két új haranggal gazdagodott az egyház, melyeket azonban az I. világháború idején honvédségi célokra használtak fel. Az I. világháborúban hadi célokra felhasznált harangok helyett 1926-ban a presbitérium újat öntetett. Ez, valamint a régi ún. Hanzély-harang kondul meg ma is a toronyban.

A közadakozásból, Szlezák László budapesti harangöntő által készített harang az I. világháborúban elesett református hősök emlékére készült. A h hangra behangolt 3 mázsás harangot M. Kovács Sándor és ifj. Szőke József presbiterek hozták haza vasúton, majd Szentandráspusztáról  Horváth Mihály  ökrös fogata vontatta a templomhoz.

1966-ban Ducsák István harangöntő pedig felújította a harangokat.

1979-ben a harangozást villamosították.

Cím: 7025 Bölcske, Templom tér

Forrás:

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Bolcske/pages/...

Bölcskei tanulmányok 1. Múlt és jelen Bölcskén - Pongrácz Gábor: Adatok a bölcskei katolikus és református egyház történetéhez

http://www.templomaink.hu/index.php?muv=telepules&telep=B%F6lcske

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=8577