Bolyai Farkas matematikus, polihisztor

1775-ben, a Nagyszebentől körülbelül 50 kilométerre fekvő Bólyán, egy elszegényedett nagybirtokos család sarjaként látta meg a napvilágot, A matematikust 6 esztendős koráig édesapja tanította, ám miután kiderült, hogy Bolyai Farkas nem mindennapi szellemi képességekkel rendelkezik, a szülők a nagyenyedi református kollégiumba küldték gyermeküket, ahonnan 12 esztendősen Kemény Simon marosvécsi uradalmába került, és a báró gyermekének mentora lett. Bolyai és a gondjaira bízott ifjabb Kemény Simon hamarosan Kolozsváron folytatták tanulmányaikat, majd 1795-ben az arisztokrata família a két fiatalembert nyugat-európai útra küldte.

A bárónak köszönhetően a reáliák iránt érdeklődő Bolyai előbb Jénában időzött – filozófiai előadásokra járt –, majd beiratkozott a göttingeni egyetemre, ahol két éven át matematikát tanult. Ezek az évek meghatározónak bizonyultak az ifjú matematikus számára: a göttingeni tapasztalatok nyomán tanárként komoly módszertani váltást eszközölt az általa megismert tudományágak oktatásában. Göttingen abból a szempontból is fontosnak bizonyult Bolyai számára, hogy a matematikus itt kezdett el foglalkozni az úgynevezett ötödik posztulátum bizonyításával, mely Eukleidésznek az Elemek című munkájában leírt axiómáinak egyikéből következik, és a nem párhuzamos egyenesek találkozásával foglalkozik.

1799 őszén hazautazott Erdélybe, és előbb családja bólyai birtokán, majd Kolozsváron élt. Itt ismerkedett meg első feleségével, Benkő Zsuzsannával. Két gyermekük született: János és a korán elhalt Anna. [1]

1821-ben felesége meghalt. Három évre rá Bolyai újranősült, Somorjai Nagy Teréz, egy marosvásárhelyi vaskereskedő lánya lett a második felesége. Ebből a házasságából két gyermeke született, Gergely és a csecsemőkorában elhunyt Berta. 1833-ban második feleségét is elvesztette. [2] 

1804-ben professzori állást kapott a marosvásárhelyi református kollégiumban, melyet aztán fél évszázadon keresztül meg is tartott. A tanítás mellett kutatásait sem adta fel, matematikai vizsgálatainak eredményeit a következő évtizedekben többek között az Arithmetica eleje (1830) és a Tentamen (1832) címet viselő művekben közölte, az ötödik posztulátum bizonyítási kutatásaival pedig hozzájárult a nemeuklideszi matematika kifejlődéséhez. Közben megalkotta a sokszögek darabolására vonatkozó híres tételét, és bebizonyította, hogy három olyan pont, mely nem fűzhető egyenesre, szükségképpen egy körívet alkot.

Mindazonáltal nem csak az aritmetika és a geometria terén alkotott jelentőset: tudásvágya szinte határtalan volt, ugyanis matematikai kutatásaival egyidőben fizikával, mezőgazdasággal, valamint gyógyszerészettel és a művészetek szinte minden ágával foglalkozott. 1832-ben a Magyar Tudós Társaság a természettudományi osztály levelező tagjának választotta. Nevéhez fűződött például egy, a korban igen népszerűvé váló takarékos kályhatípus feltalálása. Szabadidejében zeneelméletről értekezett, néprajzi kutatásokat végzett, verseket, nekrológokat és  zömében történelmi témájú drámákat írt, miközben Alexander Pope, Milton és Schiller műveiből is jó néhányat magyarra fordított. Bolyai Farkas életművére egyetlen felnőttkort megélt gyermeke, János neveltetésével tette fel a koronát, akit idővel ő maga vezetett be a matematika rejtelmeibe; a matematikus gyermekével egy páratlan zsenit adományozott a világ számára, aki tudományos értelemben is átvehette és kamatoztathatta az édesapa hatalmas örökségét.

1851-ben vonult nyugdíjba, hátralevő éveit visszavonultságban élte le. 1856. november 20-án fejezte be párját ritkító pályafutását, mely nagyszerű eredményei dacára nem igazán keltette fel a kortárs Európa figyelmét. A tudós végső nyugalomra térését szintén hasonló visszafogottság jellemezte, így például a fanyar humorú Bolyai nekrológjában, ami egyben a végrendelete is volt két szabad órát szándékozott adni barátainak azáltal, hogy távol tartotta őket temetésétől. Bolyai Farkas szerény sírhelyét a következő évtől mindössze egy almafa jelölte. [1]

Forrás:

[1] http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1856_november_20_bolyai_farkas_halala/

[2] http://www.agoradebrecen.hu/wp-content/uploads/0209-Bolyai-Farkas.pdf

http://epa.oszk.hu/00000/00030/02286/pdf/02286.pdf - Vasárnap újság 1897. december 12. 841-843

http://epa.oszk.hu/00000/00030/02288/pdf/02288.pdf - Vasárnap újság 1897. december 26. 882-883

http://www.telekiteka.ro/bolyai-muzeum

http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=69099

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bolyai_Farkas_selfportrait.jpg

http://cultura.hu/wp-content/uploads/2015/02/bolyai-farkas-level-1810.jpg

http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=021442