Budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium
Az építés éve | 1943. |
---|---|
Az épület megnevezése | Budapest Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium |
Kihez kötődik | Dr. nagylónyai és vásárosnaményi gróf Lónyay Menyhért, 1822-1884., miniszterelnők, az MTA elnöke, Kiváló szerepe volt a protestáns egyház érdekeinek megóvása terén. A békés-bánáti református egyházmegye gondnoka, a dunamelléki superintendentia főgondnoka. |
1859. március 6-án Török Pál, a pesti református egyház akkori főesperese benyújtott az egyháztanács elé egy iskolát létrehozó szándékot kifejező okiratot. Tervének megvalósításában nagy segítségére volt Gönczy Pál, aki a gimnázium megalakulása érdekében felajánlotta saját magániskoláját. Ennek köszönhetően 1859. november 3-án egy Kálvin téri épületben megalakulhatott a gimnázium.
A gimnázium szegény volt és mindvégig az is maradt. Nem voltak ingatlanai, nem állt mögötte támogató város, nem rendelkezett gazdag alapítványokkal. Az első húsz esztendőben saját épülete sem volt. A tanulók maguk gyarapították a szertárakat: egyrészt részt vettek a tárgyi gyűjtésben, másrészt adományokat is gyűjtöttek. Harmadrészt, például a klasszika-filológiai szertár esetében, a diákok maguk is készítettek szemléltető eszközöket (többek között római ostromszekerek kicsinyített másait). Ez utóbbi gyűjtemény az 1900-as párizsi és az 1908-as londoni világkiállításon díjat nyert.
A tanítás olyan híres tanárokkal folyt, mint például Gyulai Pál, Thaly Kálmán és Ravasz Árpád, és olyan híres tanítványok érettségiztek a gimnáziumban, mint Gárdonyi Géza, Csonka János, Szent-Györgyi Albert, Amerigo Tot, Beöthy Zsolt és Bächer Mihály (zongoraművész). Mivel az iskola jó híre egyre terjedt, mind több és több diák jelentkezett ide, így a hely szűkké vált. A helyzet akkor oldódott meg, amikor 1943. október 31-én az iskola birtokba vehette új épületét a Lónyay utcában, amelyet a lelkes hívők adományaiból építettek fel.
Az 1859. első tanév 99 főnyi diáksága egy évtized alatt 400-ra, a századfordulón már 600-ra duzzadt, s a két világháború közt 750 körül tetőzött. A tanulók óriási többsége a fővárosból és annak közvetlen környékéről került ki.
Az iskolát a református egyház tartotta fenn, de a tanulók mintegy egynegyede nem volt református.
Kiváló tanárok, mint például Áprily Lajos, Sain Márton, Benda Kálmán, Gombos Imre, Draskóczy István és további híres növendékek, mint Devecseri Gábor, Farkas Ferenc, Finta József, Jékely Zoltán, Borzsák István, Ritoók Zsigmond öregbítették hírnevét.
Az 1993/94-es tanévben, ha nem is az eredeti épületben, de újra megindulhatott a tanítás ebben a nagy hírű gimnáziumban.
Cím: 1092 Budapest, Kinizsi utca 1-7.
Forrás: http://www.lonyayrefi.hu/iskolankrol/iskolank-tortenete/
http://mno.hu/migr_1834/szazotven_eve_az_oktatasban-306688
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/91-056/ch06.html