Elérhetőség
Elérhetőség
Eseménynaptár
Császári Református Templom
Az építés éve | 1748 |
---|---|
Orgonájának adatai | Szalai Gyula orgona építő készítette. A két manuálos hangszert elektromos orgonává alakították. |
Tervező | Fellner Jakab |
Parkosított kert közepén, az utcavonaltól beljebb, szabadon álló, klasszicizáló, késő barokk stílusú építmény, egyenes záródású ablakokkal. A templom egyhajós, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetővel. A főpárkány fölött két toronyemelet van, az alsó két oldalán háromszög alakú oromzatok. A toronyemeleteket osztópárkány választja el egymástól, a fölsőt háromrészes órapárkány zárja le, képszékében minden oldalán órával. A déli homlokzat előtti tornya 25 méter magas. Belső tere 10 x 20 méteres, 483 ülőhellyel. Berendezése copf elemeket tartalmaz. A templombelső meghatározó színe a fehér és az arany, amely mind a szószék, mind a padok, mind pedig a mózesszék és a fakarzat színezésében visszatér, egységessé téve így a teljes belső berendezést.
Fundamentumát Fellner Jakab tatai köműves mester tette le 1748. május 15-én, a tetőzetet, a kart, és az egyéb famunkákat Traner Lénárt készítette.
A sok átalakítást, bővítést követően a templom mai formáját 1798-ban nyerte el.
A templom harangjaiból az első világháborúban fegyverek készültek. A jelenlegi három harangot 1922-ben Seltenhofer Frigyessel készíttette a gyülekezet.
A templom mai arculatát 1989-ben nyerte el. [1]
Már a reformáció évszázadában voltak református hívők Császáron, akiknek a törökök elől a közeli erdőkbe kellett menekülniük. Az itt maradtak Enyingi Török Bálint papja, Bálint prédikátor irányításával vészelték át a legnehezebb időket. 1620-tól szerveződhetett újjá Kecskeméti István prédikátor vezetésével a református gyülekezet, mely állta a történelem viharát a Habsburg türelmetlenség időszakában is. A negyven gályarab prédikátor között Szilvási István is ott volt, aki 1672-ben hunyt el a gályán, sírja a tenger mélye lett. Márványtáblája a szószék mellett, Pálóczy Horváth Ádám emléktáblájával egy síkban található. Pálóczy Horváth Ádám ( költő és népdalgyűjtő ) a szomszédos Kömlődön született, de gyermek- és ifjúkorát itt, (1760-82-ig) a parókián töltötte, ahol 1761-től édesapja, Pálóczi Horváth György volt a lelkész.
Bottyán János kuruc generális lovasezredei jelentős csatát vívtak a község határában. Tudjuk, hogy 1848-ban Szabó Ádám császári fiatalember nyolcadmagával vitte a templomi zászlót a honvédseregbe. A bukás után sok sebből vérezve, rongyosan, éhesen tértek meg, de a zászlót - tépetten bár - hazahozták. Emléküket őrzi az a kopjafa is, melyet a temető székelykapuja mellett állított az egyházközség.
Ma az ország egyik legszebb falusi református temploma a császári. A múlt századi „copf” stílus a népi belsőépítési hagyományokkal vegyül, s egy bensőséges, fehér és világosszürke színekben lebegő, mintegy a Szentlélek finoman áttetsző varázsát megelevenítő atmoszférát alkot. Egyszerre jelenlévő átszellemültséget s otthonosságot, melyben jó akusztikája van az orgoniamuzsikának, imádságnak, prédikációnak. [2]
Forrás:
[1] http://www.kemertektar.hu/hu/ertekek/reformatus-templom-csaszar-
[2] https://library.hungaricana.hu/hu/view/KomaromEsztergom24ora_1992_04/?qu... 24 óra, 1992-04-18 / 93. szám 5.o
[3] http://muemlekem.hu/muemlek?id=6129
https://www.youtube.com/watch?v=wA0qUN7Bg9c - harangok