Dedinszky Gyula-emléktábla Békéscsaba

Élete:

Dedinszky Gyula evangélikus lelkész, helytörténész, néprajzkutató, ( 1905. március 24., Dunagálos [Bács-Bodrog megye] - 1994. május 22., Békéscsaba ) [2]

Dedinszky Gyulát akár polihisztornak is nevezhetnénk, hiszen irodalmi lapokban publikált, nyelvészeti tanulmányokat készített, finn, svéd, norvég és dán prédikációvázlatokat fordított, majd figyelme egyre inkább a helytörténet és a néprajz felé fordult. [3]

Apja, Dedinszky János evangélikus lelkész, anyja Stollmann Anna. A Felvidékről származó családban hat generáción át, 200 évre visszamenőleg mindig volt evangélikus lelkész. Szülei tudatosan nevelték a kétnyelvűségre: édesanyja szlovákul, édesapja magyarul beszélt gyermekeivel. Szülőfalujából három elemi elvégzése után a közeli Újverbászra küldte az apja, hogy németül is megtanuljon. A gimnázium első évét is itt végezte, majd Békéscsabára került, ahol 1923-ban érettségizett. Tanulmányait a pécsi egyetem soproni teológiai fakultásán folytatta. 1927-ben – első magyar teológusként - egy évet a helsinki egyetem teológiai szakán töltött. Lelkésszé szentelése után 1928-ban Kiskőrösre került segédlelkésznek a kétnyelvű (magyar-szlovák) gyülekezethez. Egy év múlva fél évet Ipolyvecen, majd újabb fél évet Szarvason szolgált. 1931-ben visszahívták Kiskőrösre, ahol lelkésszé választották. 

1931-ben vette feleségül Veres Margitot, házasságukból két gyermek született.1942-ben hívták Békéscsabára.

Lelkészi munkáját jól felkészülten, nagy odaadással végezte. Tehetségére hamarosan felfigyeltek, s a bányai egyházkerület lelkészi főjegyzőnek, valamint országos aljegyzőnek választotta.

1948 után egyre erősebb politikai nyomás nehezedett rá. Hamarosan minden egyházi tisztségétől megfosztották azzal az indokkal, hogy zavarja az egyház és az állam közötti jó viszonykialakulását. Fél évre rá, a gyülekezeti munkától is eltiltották. Háttérbe szorított lelkészként szolgálhatott nyugdíjaztatásáig, 1972-ig. A mellőzés éveiben helytörténeti és néprajzi kutatásokba kezdett. Dolgozott könyvtárakban, levéltárakban, beszéltette idős híveit, figyelemmel kísérte azok életét, szokásait. Rövidesen nem akadt ember a városban, aki többet tudott volna Békéscsaba múltjáról, népének származásáról, nyelvéről, szokásairól, mint ő. Ismereteit számos kéziratban rögzítette, melyekből néhány önálló kötetben is megjelent. Publikációjának egy része egyházi és helyi lapokban látott napvilágot. Munkáival rendszeres és eredményes résztvevője volt a megyei és országos néprajzi pályázatoknak. Minden érdekelte, ami összefüggött a csabaiak hétköznapjaival, ünnepnapjaival. Tanulmányt írt Csaba nemzetiségi történetéről, a csabai tanyavilágról, az ottani népéletről, a paraszti munkaeszközökről. „A szlovák betű útja Békéscsabán” című művében elemzi a városban szlovák nyelven megjelent dokumentumokat a tankönyvektől az egyházi kiadványokon át a parasztírók és mások munkájáig. Feldolgozta a város szociális és kulturális történetét, írt a "Cabiansky Kalendár" jelentőségéről, összegyűjtötte a csabai anekdotákat és vidám történeteket.

A Magyar Néprajzi Társaság 1981-ben az önkéntes néprajzgyűjtők legmagasabb kitüntetésével, a Sebestyén Gyula-emlékéremmel ismerte el munkásságát. Tudományos munkáját az Evangélikus Hittudományi Egyetem (Teológiai Akadémia) díszdoktori címmel, Békéscsaba Önkormányzata "A Békéscsaba városért" kitüntetéssel ismerte el. [2]

A csabai kolbász című könyvét a tudós szerző 1975-ben írta. A maga nemében egyedülállónak minősíthető tanulmánya aprólékos műgonddal, érzékletesen, szakszerűen és részletesen tárja az olvasó elé a csabai kolbász történetét, elkészítésének módját. [3]

Cím: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 20.

Forrás:

[1] http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Dedinszky_Gyula-eml%C3%A9kt%C3%A1bla_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba,_Szt._Istv%C3%A1n_t%C3%A9r_20.)

[2] http://www.oslovma.hu/XXX/CsabaiEl.pdf

[3] http://manda.blog.hu/?page=3 - 2016. szeptember 12. - MaNDA

- https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_05_bekes_neprajz/?pg=6... - csatolt fájl

Dedinszky Gyula: Írások Békéscsaba történetéből, néprajzából - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 5. (Gyula, 1993) 7-9

- http://www.oslovma.hu/XXX/CsabKolb.pdf - A csabai kolbász c.műve itt olvasható

- http://www.evelet.hu/archivum/2005/11/031 - az emléktábla avatása

- http://www.evangelikuselet.hu/phocadownloadpap/2005/2005-11.pdf - az emléktábla avatása

- http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Dedinszky_Gyula_(1905-1994) - fotók, díjak, művei