Elérhetőség

Reformációs projekt koordinátora

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

További események..

sze

szo

2025 Február

Dunaegyháza Evangélikus Templom

Küldés e-mailbenPDF változat

Dunaegyháza Evangélikus Egyházközség; Szabadon álló, egyhajós, egyenes záródású templom, DK-i homlokzata előtt toronnyal, a záródás felett kontyolt nyeregtetővel. A hajó két hosszoldalán bejárati előcsarnokok. Csehboltozatos belső tér, a torony felőli oldalon karzat. Bejárata nem a főutcára néz. A torony alsó szintjén egyszerű szalagkeretes, egyenes záródású kapu, e fölött szegmensíves ablak, szintén szalagkeretben. E fölött - a hajó zárópárkányának megfelelő osztópárkány, majd egyszerű szalagkeretes körablak következik. Az újabb osztópárkány felett félköríves ablak, még feljebb óra, végül törtvonalú toronysisak következik. [1]

Település:

Dunaegyháza

Kategória:

Templomok

Az építés éve	1775
Oltárképe	Főoltárkép: Than Mór festménye, 1867.
Orgonájának adatai	1879-ben, Steinreich Lipót műhelyében készült.

Leírás: Már az 1600-as években éltek reformátusok a Duna-menti lapályra települt kis Egyháza faluban. [2]

A török kiűzése után a birtokosok a parlagon maradt földekre és kaszálókra felvidéki megyékből szlovák ajkú lakosokat telepítettek, akik szerződéses viszonyba léptek az urasággal, és akik az evangélikus reformáció hívei közé tartoztak. Szerződésük a szabad vallásgyakorlatot is rögzítette, így viszonylag háborítatlanul éltek. 1715 után iskolát építettek, sőt az első időkben épült nádfedeles oratóriumuk helyére kőből, egy új, nagyméretű templomot emeltek, melyre az engedélyt 1773-ban kérték Mária Teréziától. ( Az eredeti engedély ma is az egyházközség birtokában van és levéltárának egyik legértékesebb darabja. [2] ) Ekkor a törvények szerint nem építhettek tornyot - a jelenlegi torony kőből épült, 1819-20-ban. [3]

A templom 1775-re készült el. Nagy volt a gyülekezet és a lelkész öröme. Csak később vegyült bele a lelkészcsalád nagy fájdalma: a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétel miatt kivégezték Hajnóczy Józsefet, a lelkész fiát.

A 2. világháborúban hídfőállás lett a község területe. Lövést kapott a torony és a tetőzet. A háború után csak ideiglenesen sikerült helyrehozni a károkat. [2]

1965-re több éves munkával kívül és belül megújították a templomot. Az egész tetőzetet leszedték, kívül- belül újravakolták és az teljes berendezést kicserélték: új padokat, oltárt, szószéket készítettek. Az oltár visszakerült teredeti helyére (a főbejárattal szembe), ehhez lebontották az oda beépített fakarzatot. A szószéket is elhozták a templom oldalsó falától (ahol az oltár felett volt) és odahelyezték az oltár jobb oldalára „emberközelségbe”. Valamennyi padjukat teljesen újra cserélték.

A Budapest—Rákóczi úti gyülekezet templomának Than Mór által festett oltárképét a dunaegyházai evangélikus templom 250 éves évfordulójára a dunaegyházi templomnak ajándékozta. [4]

Berendezés: jellemzően 19. századi

Harangok: 3 harangja van:

Nagyharang
350 kg-os, 85 cm alsó átmérőjű, F. W. Rincker vezetésével az Ecclesia Harangművek öntötte Budapesten 1925-ben.

Középharang
200 kg-os, 70 cm alsó átmérőjű, Eberhard Henrik öntötte Pesten 1820-ban.

Kisharang
110 kg-os, 55 cm alsó átmérőjű, F. W. Rincker vezetésével az Ecclesia Harangművek öntötte Budapesten 1925-ben. Füles koronájú. [5]

Cím: 6323 Dunaegyháza, Mikszáth Kálmán utca 34. sz.

Forrás:

[1] http://muemlekem.hu/muemlek?id=2156

[2] https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1965/?pg=188&layo...

Evangélikus Élet, 1965-11-21 / 47. szám

[3] http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovak...

[4] https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1965/?query=dunae...