Elérhetőség

Reformációs projekt koordinátora

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2025 Május
 

Erdőbényei Református Templom és Orgonája

A copfstílusú református templom a 18. században épült. A templom különlegessége a padlója: burkolata a helyben bányászott tufából készült.
Település: 
Kategória: 
Az építés éve 1786
Erdőbényei Református Templom és Orgonája

A templom eredetileg fából épült, és már az 1400-as években is tesznek róla említést. 1672-ben Lipót császár bezáratta. A reformátusokhoz II. Rákóczi Ferencnek köszönhetően visszakerült a reformátusokhoz. Ma látható formáját 1786-ban nyerte el, amikor faragott kövekből, copf stílusban építették újjá [1]: egyhajós, íves záródású templom, a szélesebb főhomlokzati traktus középrizalitjában álló toronnyal. [2] 

A millennium évében avatták fel karzata alatt azt az emléktáblát, – Égerházy László, helybeli fafaragó munkáját – amin a gyülekezet lelkészeinek névsorát olvashatjuk. Olvashatjuk rajta Sepsi Laczkó Máté, az aszúbor megalkotója, Pálóczi-Czinke István irodalmár, Danyi József, a helybeli árvaház létrehozója nevét is. [3] 

A templomhajó félkörös záródású, mennyezete három boltszakaszos, hajójának keleti vége félköríves. A főhomlokzat fölötti torony homlokzatait szintenként lizénák fogják közre, nyílásai keretezettek, magas sisakja erősen tagolt. A főhomlokzat oldalszakaszai ívesen kapcsolódnak a toronyhoz, a féloromzatok szélén kővázák. A hajó ablakai szegmensívesek. A hajó páros hevederek közötti csehsüvegboltozatokkal fedett, az íves záródást hevederek közötti boltsüvegek fedik. A karzat falazott, boltozott, a tornyot tartó tagozott pillérekre támaszkodik. Berendezése egységes, egyidős a templommal, szószéke koronás, copf stílusú. [4] 

Az egyházközség két úrasztali kelyhet és két úrasztali tányért őriz 1607-ből. [5]

Az egyháznak 1782-ben két harangja függött egy haranglábon. [6]

Az 1866. évi január 1-i presbiteri gyűlés egy díszes orgona készíttetését határozta el, és a gyülekezet tagjai közmegegyezéssel adakozást is ajánlottak fel. Az orgona kezeléséről 1868. tavaszán gondoskodott a Presbitérium, éspedig „az Egyházba be állítandó Orgona kezelését" a tanítói díj megemelése mellett a tanítói kötelességnek rendelte. A hangszer szállításáért a július végi egyháztanács-gyűlés napi egy véka zabot ítélt meg a szekereseknek. Az orgonát „műtanilag" Ivánka Sámuel, sárospataki főiskolai ének-és zenetanár vette át, és 1869. januárjában kelt bírálatában kifogásolta a hangszer hangolását. A presbitérium Váradi Sándor orgonakészítő mesternek a végfizetését vissza is tartotta a hangolás kijavításáig.

Az I. világháborúban az ón homlokzati sípok a rekvirálási kényszernek estek áldozatul. Az utóbbi két-három évtizedben a szélellátást biztosító, bizonyára különálló fúvóládában elhelyezett eredeti fúvót ládafúvóra cserélték a manuál-szélláda alá beszorítva.

Az orgona a karzat közepén helyezkedik el. A karzatnyílás ívébe illeszkedő orgonaház homlokzatában a három félkör-alakú záródású síptükörben 5-9-5 síp áll.

A játszóasztal közvetlenül az orgonaház előtt a mellvédben áll. Az 1868-as építési évszámot is jelző előlapjának három síptükrében a néma álsípok egy nagyorgona látszatát keltik. Az előlap ívelt formájú alsó díszítése Váradi Sándor ismertetőjegye.

A hangszer egymanuálos 12 regiszteres. 

A játszóasztalba vezetett, utólagosan elfűrészelt szélcsatorna egy mára már kiszerelt harmónium-regiszterre utal. A játszóasztal lábbal kapcsolható mechanikus berendezései Magyarország egyik legkoraibb csoportkapcsolói.

Váradi Sándor, az Ároktőn megtelepedett orgonakészítő mester a mádi, tiszatarjáni, az egri, cserépfalusi református templomok, illetve a hajdúböszörményi katolikus templom orgonáinak építője az orgona szerkezetek világos konstrukciója, a hibátlan minőségű beépített fa anyagok, az igényes megmunkálások, a kimunkált részletek miatt az 1860-70-es évek méltán elismert orgonaépítője. Az erdőbényei orgona is jól szolgálja a liturgiát immáron 140 éve. (Írta: Hajdók Judit)

[7] http://www.tirek.hu/lap/muemlek/hir/mutat/29709/

Forrás:

[1] http://erdobenye.hu/?modul=oldal&tartalom=1051755

[2] http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2743

[3] http://csodarabbikutja.hu/hu/turizmus/elem/erdobenyei-reformatus-templom...

[4] https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Kmj_04/?query=erd%C5%91...

Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 4. Tokaj és környéke (Miskolc, 1992) 15.

[5] https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-mag...

[6] https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Om_18/?query=erd%C5%91b...

Patay Pál: Zempléni harangok (Officina Musei 18. Miskolc, 2009)Az állomány 21-22

[7] http://www.tirek.hu/lap/muemlek/hir/mutat/29709/

https://www.facebook.com/pg/Erd%C5%91b%C3%A9nyei-Reform%C3%A1tus-Egyh%C3... - fotók

http://erdobenye.hu/?modul=galeria&a=98803 - index

http://mandadb.hu/tart/mcitem/77644 -fotó

Fotók

1934.
Erdőbényei Református Templom
Erdőbényei Református Templom
Erdőbényei Református Templom
Templombelső
Erdőbényei Református Templom
Koronás szószék
Koronás szószék
Orgona
Orgona
A manuálbillentyűktől alul a szekrénybe érkező húzószálakat a sípok alá szétosztó velatúratábla a homlokfal mögött
Utolsó frissítés
2018.05.24.