Futó Zoltán református lelkész - festmény

Élete:

Futó Zoltán ősei Borsod vármegyében éltek; atyja, Futó Mihály. Az apa Sárospatakon bölcseleti, teológiai és főiskolai tanulmányokat folytatott, s innen került Hódmezővásárhelyre 1860-ban, ahol a református főgimnázium tanára, majd harminc éven át igazgatója volt. Felesége Papy Amália, nyolc gyermekük született.

Zoltán elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, 1880-ban kitüntetéssel érettségizett. Teológiai ismereteit a Debreceni Református Főiskolán szerezte; 1885-ben letette az első lelkészi vizsgát. Az 1885/86-os tanévet a berlini és a baseli egyetemen töltötte, majd kitűnő eredménnyel letette a második lelkészi vizsgát. Előbb Nádudvaron, majd 1887 nyarától Temesváron lett segédlelkész, 1891-től 1898-ig rendes lelkész, egyházmegyei aljegyző, később főjegyző. 1892-ben feleségül vette Mágori Vilmát, akitől két leánya született: Erzsébet és Rózsa.

A szentesiek először 1892-ben kerültek kapcsolatba Futó Zoltánnal. Egy évvel korábban 133 család elhagyta Szentest, s a Temesvár melletti Vadászerdőn új községet alapított Újszentes elnevezéssel. A telepesek az első aratás alkalmából, 1892. július 3-án nagy ünnepséget tartottak. Ekkor került sor az első istentiszteletre is, amelyet az alig 29 éves Futó Zoltán temesvári lelkész celebrált. Néhány hónappal később ünnepélyes keretek között megalakult a református egyházközség is, amely átmenetileg a temesvári egyház filiáléjaként kezdte meg működését. A szertartás Filó János szentesi és Futó Zoltán temesvári lelkész közreműködésével ment végbe. Nem tekinthető véletlennek, hogy Filó János 1897-ben bekövetkezett halála után a presbitérium Futó Zoltánt hívta meg a szentesi gyülekezet élére.

1898 őszén érkezett Szentesre, s nagy lendülettel munkához látott. Elsőként kezdeményezte egy református társaskör létrehozását, amelyet az egyházi értekezlet 1900 novemberében magáévá tett, kimondva a Szentesi Református Kör megalakítását. A kör alapszabályának kidolgozója és első elnöke Futó Zoltán lett. Borsos József tervei alapján 1906 végére elkészült a Református Kör szecessziós stílusú díszes székháza is a Kiss Bálint utcában. A december 9-én megtartott átadási ünnepségen az avató beszédet Futó Zoltán mondta.

Következő lépésként felélesztette az évtizedek óta szunnyadozó felsőpárti templom építésének tervét. Előterjesztése nyomán 1909. október 31-én – Kálvin János (1509–1564) 400. születési évfordulójának évében – a presbitérium egyhangúan kimondta, hogy a templomépítés nem tűr halasztást. Dobovszky József István tervei alapján a templom 1914-re elkészült; a templomszentelést május 24-én dr. Baltazár Dezső püspök közreműködésével megtartották. Futó Zoltán az előző évtől már a békés-bánáti református egyházmegye esperese volt, majd hamarosan a magyarországi református egyház egyetemes konventjének és a törvényhozó zsinat tagja. Esperesként kiemelt feladatának tartotta a Bánát szétszórtan élő református magyarságának összegyűjtését. E munkája eredményeként 17 önálló egyházat alakított.

A városi és a megyei képviselő-testületek tagjaként kivette részét a közéleti küzdelmekből is. 1905-ben, az ún. "nemzeti ellenállás" idején ő az egyik alelnöke a 36 fős Csongrád Vármegyei Alkotmányvédő Bizottságnak. 1907 decemberében a megyeháza dísztermében ő mondta az ünnepi beszédet II. Rákóczi Ferenc fejedelem festményének leleplezése alkalmával. Tevékenyen részt vett a helyi Vöröskereszt Egylet munkájában, az első világháború kitörését követően pedig a kisegítő kórházak felállításában és felszerelésében. Mindezek mellett egyházi és szépírói munkásságot is folytatott.

Rendkívüli népszerűségét jelzi, hogy szentesi lelkészi működésének 10. évfordulóján – 1908. okt. 18-án – a Református Körben leleplezték életnagyságú portréját, Joó Béla helyi festőművész alkotását. Legendás hírű volt munkabírása, emberszeretete, toleranciája. A helyi újság így írt erről: "… Szakadatlan munka jellemezte ez utóbbi (esperesi) állásában, míg a szentesi lelkészkedésének idejét a szeretet hirdetése és gyakorlása jellemezte. Az alatt a negyed század alatt, míg itt működött közöttünk, a régi szentesi református papok szelleme elevenedett fel. Megértést hirdetett minden más felekezettel, soha összeütközésbe nem került azokkal, akik más templomban dicsérték az Urat, míg a saját egyházában az Istendicsérés igazi apostola volt."

1921. november 8-án egy beteg paptársát ment meglátogatni, amikor az utcán összeesett, és szívszélhűdés következtében meghalt. Váratlan halálát a város lakói mély részvéttel fogadták, felekezetre való tekintet nélkül. Koporsóját az egyházmegye lelkészei vállukon vitték át a Kiss Bálint utca 1. sz. alatti gyászházból a református nagytemplomba. A gyászszertartás után – amelyen Baltazár püspök is részt vett – a református középtemetőben helyezték örök nyugalomra. A hálás utódok 1932-ben utcát neveztek el róla. [1]

Síremléke Szentesen, a Református középtemetőben található

A halálát követő évben - 1922. április 20-án - a gyomai református templomban Harsányi Pál békés-bánáti református esperes Futó Zoltán emlékezete című székfoglalójában méltatta munkásságát. [2]

A festő: Joó Béla (Szentes, 1874. november 27. – Szentes, 1909. november 27.) szentesi festőművész és gazdálkodó, az Alföld és a tanyavilág megörökítője. [3]

Cím: Szentesi Központi Református Lelkészi Hivatal Szentes, Kis bálint u. 1. sz.

Forrás:

[1] http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2011/44_1111/06.htm

[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Fut%C3%B3_Zolt%C3%A1n

[3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Jo%C3%B3_B%C3%A9la

http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=4580 - síremlék

http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=36689 - Futó Zoltán emlékezete Harsányi Pál - címlap, pdf

http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=36690 - Ima és egyházi beszéd Kossuth Lajos temetése alkalmából - címlap, pdf

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Gyaszjelentesek_DebreceniRefKollN...

Gyászjelentések, Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára 368-369