Gőböl Gáspár emléktábla - Csopak

Göböl Gáspár ( ?Szentkirályszabadja?, ?Csopak?, 1745. január 1. – Kecskemét, 1818. március 26.) református lelkész, író. [1]

Apja valószinűleg Göböl Gáspár, 1740-ben pápai tanár volt, anyja Komáromi Erzsébet. [2]

Iskoláit Debrecenben végezte. Külföldi tanulmányútja - Genf -  után 1772-ben Adácstevelben tanító, 1774-ben Kunszentmiklóson másodpap lett. 1775-től dunavecsei, 1777-től haláláig kecskeméti lelkész volt. Azt tartja róla a helyi emlékezet, hogy amikor Kecskemétre meghívták, így mentegetőzött az őt marasztaló itteni hívei előtt: "Az Úr szólított az új szolgálatra."

1791-től a Dunamelléki Református Egyházkerület aljegyzőjévé, 1792-től a kecskeméti egyházmegye esperesévé választották.

Több nyelven beszélt, kiváló szónok, ismert író volt. Több művet fordított franciából, köztük Voltaire két drámáját is, ezek azonban elvesztek. Lefordította Durand D. Az első embernek elesése… 7 énekekbe foglaltatva című művét is.  A Keresztyén katekizmus című írása több kiadást ért meg. Kelkésia című kéziratos munkája regényes formában mondja el az eklézsia történetét. Egyházi munkái mellett megírta az Utazó lélek… című verses elbeszélését, amelyet a magyar tudományos-fantasztikus irodalom első darabjának tekintenek a szakértők. [1]

A könyv egy repülő lélekről szól, aki fölmegy a Napba, és onnan tér vissza a Föld bizonyos részeire. Az utazó lélek című sci-fi második része tulajdonképpen országismeret. [3]

Polgár Mihály közleményei szerint «hatalmas szónok és nagy tudományú férfiú volt»: ugyanezt írja róla Hornyik János is a Kecskeméti Lapokban (1872. 44. sz.). Révai szerint beszélte a magyaron kívül a latin, német és franczia nyelvet, az angolban és görögben is járatos volt. [2]

"Göböl Gáspár úgy volt modern megjelenésében, szemléletében és ismerős a világ dolgaiban, mint talán a kor egyik lelkésze sem. Tájékozottságáról, művészetszeretetéről nemcsak művei vallanak, hanem vizuális igényessége is. A magyaron kívül latinul, görögül, németül, angolul és franciául is beszélt, és fordított is ezekből a nyelvekből. Göböl Gáspár jelentős életművet hagyott maga után. Kiváló igehirdető volt, több prédikációját megjelentették, köztük a Szabadulást óhajtó rab című kötetet. A lelkész foglalkozott elméleti és gyakorlati teológiával, bibliai szövegkritikával és egyháztörténettel.  Iskolázottsága, nyelvismerete, olvasottsága, kapcsolatai predesztinálták arra, hogy a kor modern eszmei áramlatával, a felvilágosodással is megismerkedjen. Ez a gondolatiság érződik a művein is. Kapcsolatban állt Kazinczy Ferenccel, a református Teleki grófokkal és vélhetően a felvilágosodás több hazai képviselőjével. Göböl liturgiás könyvet is írt, a dunamelléki egyházkerület pedig „bévette”, vagyis ezt fogadta el követendőnek 1806-tól. A múzeumunkban látható keresztelőkészlet valószínűleg a Göböl melletti „hűségnyilatkozatnak” tekinthető – véli a  a kecskeméti Ráday Múzeum igazgatónője. A múzeumban kamarakiállítással kedveskedtek az érdeklődőknek a reformáció 500. évfordulóján. [3]

Cím: 8229 Csopak, Paloznaki u. 2.

Forrás:

[1] http://www.hirosnaptar.hu/index.php?oldal=matortent&sz=1110

[2] https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-...

[3] http://www.parokia.hu/v/a-lemoshatatlan-jel/

az indexképet a csopaki lelkész, Tislér Géza készítette

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=9822 - fotók

Neve kétféleképpen található a forrásokban: Göböl, illetve Gőböl.