Győri Evangélikus Öregtemplom

A templom

A győri „Öregtemplom” a türelmi rendelet kibocsátása után megindult magyarországi templomépítészet egyik korai, jellegzetes emléke. Bár elhelyezése, épület-tömege és karzatos belső elrendezése az ez időtájban épült protestáns templomokra jellemző, kialakítása mégis sok egyéni vonást kapott. Ennek köszönheti, hogy igazából egyetlen típus körébe sem sorolható be.

Téglalap alaprajzú; befoglaló mérete 29,5 x 21,8 méter, főpárkánya 10,5 méterrel emelkedik a környező udvar terepszintje fölé. Az épület hossztengelye megközelítőleg észak-dél irányú, az oltár a belső tér déli oldalán nyert elhelyezést. A két bejárat korábban egymással szemben, a hosszabbik homlokzatok középvonalában helyezkedett el; mivel azonban így a belső túl huzatos volt, a keleti bejáratot a rövidebb, északi oldalra helyezték el.

A templom egyetlen téglatestből áll, amelyet meredek hajlású, két oldalán kontyolt magastető koronáz. Magasságának nagyobbik felét a tető teszi ki, így érthető, hogy a lefedés hatalmas, gúla formájú, cseréppel fedett tömege meghatározó motívuma az egész épületnek.

Az "Öregtemplom" homlokzatait keskeny középrizalitok tagolják. Ezek azonban alig lépnek a homlokzat síkja elé. A nagy, sík felületeket az épület sarkain félköríves kapcsolóelemek kötik össze. Mivel azonban a felületek tagolása és a sarokkialakítás egyaránt kevéssé hangsúlyos, az épület megjelenése egészében zárt hatású, tisztán geometrikus jellegű. A homlokzatokat díszítő, emeletmagas derékszögű keretrendszer a rövidebb és hosszabb oldalon egyaránt öt részes, a két keskenyebb homlokzatot három, a hosszabbakat öt sor ablak világítja be. A földszinti nyílások szegmens, az emeletiek pedig kosárív záródásúak. Az egymás feletti ablakokat szalagkeret kapcsolja össze egyetlen, függőleges motívummá. A nyílások külső szárnyai egységes, hálós osztásúak, a földszinti ablakszárnyak köré kovácsoltvas-rácsot, "rostél"-t építettek be.

Az egyrészes, kizárólag koronázó-elemből álló főpárkány kis kiülésű és viszonylag alacsony. Árnyékhatása nem túl nagy, ez az épület és tető megkívánt, egységes megjelenését erősíti. Az épülethez délen csatlakozó, későbbi építésű sekrestye észrevétlenül simul az erőteljes főtömeghez. Helytörténeti érdekesség az északi és keleti homlokzaton látható több ágyúgolyó, amely a napóleoni háború emlékét őrzi. 

A szegmens záródású templomajtókat vörös színű kemény mészkőből faragott tok keretezi. Az ajtólapokat fából ácsolták, felületüket vaslemez borítja. A szárnyak  rátett kovácsolt vasalatai, a rozettával díszített tológombok, az érdekes formájú zárlap és maguk az ajtókilincsek a késő-barokk és kora klasszicizmus együttes hatásáról tanúskodnak. A bejáratokat védő, merészen előreugró, baldachinszerű előtetők később kerültek a homlokzatra. A filigrán, íves-körös kovácsoltvas alátámasztások drapériához hasonló, díszes vastetőt hordoznak. Ez a megoldás győri jellegzetesség, hasonló előtetőket - különösen a XIX. század első felében - más házakon is alkalmaztak.

Ami a templom terét illeti, a belső háromhajós, hatszakaszos, csarnoktér elrendezésű; a térlefedést kétszintes pillérek hordják. A tükörboltozattal fedett középhajó a két mellékhajóhoz képest igen széles (9,6 méter) és valamivel magasabb is. A mellékhajók alaprajza ugyanakkor teljes szélességében félkörívvel záródik. A fő- és mellékhajók arányai és a jellegzetes alaprajzi forma okozza, hogy a tér emlékeztet a későbbi klasszicizáló templomépületek központos elrendezésére.

Az oldalhajókat karzatok osztják; ezek sík mennyezete gerendák segítségével támaszkodik a hajókat elválasztó pillérekre. Mivel utóbbiak igen karcsúak és a pillérközök szélesek, a tér karzatos kialakítása ellenére - egységes és jól áttekinthető. A karzatokra a tér négy sarkában kialakított, íves lépcsőkön lehet feljutni. Ez a megoldás hazánkban nem túl gyakori, jobbára a XVII. századi, francia protestáns templomok esetében alkalmazták. A karzatok mellvédjei finoman taglaltak: az elemek betéteit elegáns vonalú, aranyozott keretek díszítik, sarkaikban rozettamotívummal. 

Az orgonakarzat valamivel nagyobb szélességű és a templom teljes szélességét átfogja. Középső, szélesebb födémét a földszinten nagy karcsú pillér támasztja alá. Mellvédje - eltérően az oldalkarzatokétól - hullámzó, íves felületű.

A szószékkel egyesített oltár magas talapzaton áll. Fő motívuma a félkör záródású, nagyméretű oltárkép, utóbbit ívesen kiforduló kettős oszlopok keretezik. A finoman tagolt keretben sokáig a Bécsben vásárolt, Jézust a keresztfán ábrázoló kép volt látható. A festményt ismeretlen olasz festő készítette a XVII. században és 1871-ben cserélték ki a ma is látható újabbal. Ennek alkotója Petőfi jóbarátja, Orlai Petrich Soma. A festmény a getsemánéi kertben haláltusáját vívó Jézust ábrázolja.

Az oltár ornamentális díszítése kevés felületre összpontosul. A díszek játékos motívumai és a gazdag, mozgalmas körvonalú vázák rokokó jegyeket mutatnak, az oltár felépítése egészét tekintve mégis szigorú és kiegyensúlyozott, hatásában a klasszicizmus közeledését sejteti. A szószék díszes hangvetőjében Isten Báránya látható.

A templom első keresztelőkútja fából készült; 1817-ben cserélték ki újra. A keresztelőkút az oltár előtt áll; tömbszerű, vörös színű kemény mészkőből faragott talapzatát finom metszésű, geometrikus keretezés díszíti. A keresztelőmedence bordázott félgömbje plasztikus; harang formájú, díszes fedél takarja és Jézus keresztelését ábrázoló, bronzból öntött kis szobor koronázza. 

Bronzból készültek a templomtér csillárai. A hagyomány szerint ezeket, XVII. században Hollandiában öntötték. A csillárokban a mai napig is gyertyák világítanak. [1]

A templom első, ötváltozatos orgonáját Bécsben vásárolták. Az újabb orgonát 1791-ben Müller Eberhardtné Lehner Zsuzsa adományozta. A hangszert vélhetően Elgasz Ferenc győri mester készítette. A napóleoni háborúban ágyúgolyó rongálta meg, teljes újjáépítésére csak 1836-ban került sor. Az átépítést Richter Antal káptalani kórusigazgató vezetésével Treiber János kivitelezte, és Richter Antal káptalani orgonista felügyelte. 1885-ben Országh Sándor pesti mesterrel átalakíttatták és bővíttették. [3] A jelenlegi 1926-ban épült, nevezetessége, hogy hazai viszonylatban egyedülálló „Czézár típusú" orgona. A szerkezet 1791-ból származó, egyenes - félköríves záródású, aranyozott-fehér homlokzatát azonban mindvégig meghagyták. Ennek köszönhető, hogy a modern hangzású, hatalmas méretű orgona formájában is harmonikusan illeszkedik a templom képébe. [1]

1899-ben a hangszert tovább bővítette a pécsi Angster cég.

Az első világháborút követően meghívott Fodor Kálmán kántor komolyabb művészi ambíciókkal rendelkezett, és sürgette egy új, nagyobb orgona építését. Elképzelése megvalósításáról a gyülekezet 1925 tavaszán döntött. A nyár folyamán független szakértő segítségével készíttették el az orgona kivitelezésére vonatkozó tervezetet, s erre kértek árajánlatokat. A kérdés végül csak a következő év elején dőlt el véglegesen, mikor az Angster vállalat új ajánlatot tett. Az orgona ünnepélyes felavatására 1926. október 24-én került sor. Az új hangszer diszpozícióját Fodor Kálmán dolgozta ki Irtzing Ferenc tanítóképzői ének- és zenetanár segítségével. Az orgona ekkor hárommanuálos kialakítást kapott, harminchárom regiszterrel. A hangszer művészi értéke elsősorban abból adódik, hogy a romantikus diszpozíció kialakításakor nem kapott teret az akkor már erősen terjedő neobarokk hatás. 

A hangszer kisebb javításokat 1943-ban és 1957-ben végeztek rajta, majd komolyabb generálfelújítására 1977-ben került sor. 1999 és 2000 között újabb jelentős beavatkozáson esett keresztül. A munkát a győri Jáky cég kivitelezte. Ekkor a korábbi szerkezetet teljes egészében modernizálták. Sajnos a hangszer nem sokkal az átalakítást követően igen megbízhatatlanná vált, s ezért egy újabb komolyabb munkára került sor 2006-ban, ám tartósan ez sem volt képes megoldani a felmerült problémákat. Az épületegyüttes felújítása kapcsán az orgona teljes körű rekonstrukciója is megvalósulhatott. A munkálatokat az AerisOrgona Kft. szakemberei végezték. A cél az eredeti, 1926-os állapotok visszaállítása volt. [4]

A padok nagyobb része egyidős az épülettel. Az ülések fenyőfából készültek, homloklapjukat lágy vonalú, íves, barokkos ornamentikával gazdagították.

Az oltárt értékes ornamentumok díszítik. A feszület 1718-ban, az ezüst gyertyatartók 1693-ban, 1715-ben és 1728-ban készültek. Úrvacsora alkalmával ma is az oltárra kerülnek a XVII. századból származó, hímzett úrvacsorakendők. A legrégebbi keresztelőkancsó és -tál 1746-ból való, ónból készült, a legrégibb bortartó kancsó, ostyatartó és kehely pedig a XVII. századból valók. Ezek aranyozott ezüst ötvösmunkák. A kegytárgyakat a gyülekezet régóta féltve őrzi és gondozza. Legtöbbjüket 1749-ben Németh Sámuel lelkész özvegye mentette meg az elkobzástól és gondos kezekre bízva megőrizték az új templom felépítéséig.

A templom megépítése óta nem sokat változott. Komoly veszélybe egyszer került. 1809-ben a francia hadvezetés hadászati meggondolásból elrendelte lebontását, az épület azonban szerencsés módon megmenekült. Az 1848-1849-es szabadságharc idején a konventépülettel együtt hadikórház céljára szolgált. 

A szerényebb méretű, újabb sekrestyét 1871-ben Schlíchter Lajos tervezte. Az "Öregtemplomot" 1935-ben, majd 1960 és 1964 között renoválták. 1985-re, a 200 éves jubileumra szigetelték és korszerűen megújították.

Az Öregtemplom környezete az idők során nagyot változott. A térre néző "Prédikátor uramék" házát eredetileg is "alsó és felső traktussal" tervezték, az első emeletráépítésre azonban csak 1824-ben került sor. 1844-ben Josef Langerer, majd 1846-ban Franz Jelinek készített terveket a további bővítésre. Mindkét oldalán megtoldották, északi, utcai szárnyát összekötötték a földszintes „Oskolával és Tanítók lakásával”. Nagyjából Langerer tervei alapján készült el nyugodt, kiegyensúlyozott, korai historizáló homlokzata. [1]

Az egyházközség

A protestantizmus gyorsan terjedt Győr városában. Akkoriban Győr várának nagy jelentősége volt. A várőrség nagy része németekből állott, akik az evangélium hitét magukkal hozták a reformáció hazájából, német evangélikus lelkészek gondoskodtak róluk. A történeti viszonyok is kedveztek az evangélikus vallás elterjedésének, ugyanis Győr mellett húzódott a "hadak útja". Ezen az úton robogtak fel Budavár elfoglalására II. Joachim brandenburgi választófejedelem és Móric szász választófejedelem seregei. Kíséretükben evangélikus lelkészek is voltak, akiknek Luther és Melanchton külön is lelkükre kötötték, hogy mindenütt terjesszék az evangéliumi világosságot.
Ez időben Rueber volt a Győrött levő német fekete lovasoknak ezredese. Buzgó, határozott jellemű evangélikus férfiú, külön evangélikus lelkésze volt: Magdeburgi
Joachim. Ha nem volt is a protestánsoknak templomuk, Rueber ezredesnek senki sem tilthatta meg, hogy házában istentiszteletet ne tartson. Rueber háza a piacon (a mai Széchenyi-tér 12. sz. ház helyén) állott. Vasárnaponként a város nyolc oldalán megfúvatta a kürtöket s ezzel a nyolcas kürtszóval hívta Győr várának protestáns híveit istentiszteletre. A Rueber-ház ezredesi terme volt tehát a győri gyülekezet első imaháza, mely azóta már eltűnt.

Az 1500-as években a protestánsok a Szent István vértanúról elnevezett templomot veszik birtokukba. Düledező, tépett tetejű, roskadozó templom. Német templomnak nevezték. A mai megyeház nagytermének és udvarának helyén állt. 1594-ben a török elfoglalta Győr várát. Nem tudjuk, hogy a düledező Szent István templommal mi történhetett. A várat 1598-ban foglalta vissza a kor két kiváló hadvezére, Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg. A protestáns üldözés ismét lángra lobbant. Gyülekezetünk pásztorait elkergették, templomát elvették. Rudolf császár a várőrség protestáns lelkészét is elparancsolta.

1606-1633-ig Breuner János báró parancsnokolt a vár fölött. A protestánsok elleni gyűlöletében megfogadta, hogy azok kiirtására mindent elkövet. Lelkészeiket elüldözte, nem engedte hogy templomot szerezzenek. De azok nem tudtak belenyugodni abba, hogy ne legyen templomuk. Hatóságtól hatósághoz mentek s nem szűntek jogukat követelni. Végre azt a választ kapták, hogy Győrött nem kaphatnak ugyan templomépítési engedélyt, de ha akarnak, építsenek templomot a Duna túlsó partján: Pataházán. A protestánsok ezt a megoldást is elfogadták. A vár protestáns védőőrsége Pataházán megvásárolt egy elzálogosított telket. Itt építették meg templomukat. Ide jártak templomba sokszor jégzajláson át, viharban, életüket veszélyeztetve. 1626-ban Győrött letelepültek a jezsuiták, akik csakhamar kimondták a pataházai templom fölött a halálos ítéletet: fegyveres erővel veszi el a templomot a protestánsoktól. 

Ez a vándortemplom története. A Széchenyi-tér egyik házának bolthajtásos termében kezdődött, a Szent István-templom düledező falai között folytatódott, azután elérkezett a pataházai templomhoz.

Az 1645-ben kivívott s 1647-ben törvénybe iktatott linzi béke hozott némi orvoslást. A győri kérdést az országgyűlés külön intézte. A 9. törvénycikk szólt a győri szabad vallásgyakorlatról: megengedte, hogy az evangélikusok Újvárosban templomot építhessenek, a bástyákon belül evangélikus vallású lelkész lakhassék és a házban is tarthasson hitszónoklatokat. Végül az 1681. évi soproni országgyűlés engedte meg, hogy a győri evangélikusok építhetnek templomot a saját költségükön azon a helyen, amelyet a királyi biztosok számukra kijelölnek. 

1684-ben a királyi biztosok kijelölték a templomépítés helyét az akkori Öreg-utcában (ma Kossuth-utca). Eleink a kijelölt helyhez a szomszédos telkeket is megvásárolták s az építkezést azonnal megkezdve 1696-ban felavatták az új templomot. Nem sokáig örülhettek azonban az új hajléknak, mert még a felavatás évében leégett. A győri evangélikusok azonban nem csüggedtek: az elégett helyébe új hajlékot emeltek. Ez az új templom inkább csak egy szegényes nádviskószerű imaház volt, és ez az épület is hamarosan leégett.

1749. március 14-én adta ki Mária Terézia a helytartótanács útján azt a rendeletet, amely évtizedekre gyászba borította a győri evangélikusokat. A rendelet bezáratta a templomot, eltiltotta a szabad vallásgyakorlatot, a lelkészeket elmozdította s csak azt engedte meg nekik, hogy magánemberekként tartózkodhatnak a városban. A rendelet a városi hatóságot arra kötelezte, hogy az evangélikus templomot, iskolát becsülje fel és váltsa meg. Az evangélikus gyülekezet elöljárósága 1749. március 19.-én adta át a templomot ellenállás nélkül a városi tanácsnak. A templomnak 1749-ben történt elvételével 34 évig szünetelt Győrött az evangélikus nyilvános istentiszteleti és egyházi élet. Csak a türelmi rendelet hozta meg a békésebb időket.

A győriek 1782 elején kezdtek el mozgolódni. A mozgalom élén világiak álltak, mert lelkészeiket elűzték. 1782. febr. 25-én adták be a kellőképen felszerelt és indokolt felségfolyamodványt. Március 1-jén már jelenti Kiss János felügyelő, hogy ígéretet kaptak II. Józseftől. 1783. febr. 18-án terveket kértek be. Az a gondolat alakult ki, hogy két témplomot építenek; Újvárosban a magyar, Belvárosban a német gyülekezet számára. 1783. ápr. 16-án jelentik, hogy meglesz az engedély, elhatározták, hogy Róth András udvarán, a mostani Kossuth L.-u  29. szám alatt egy ideiglenes templomot építenek, mely fél hónap alatt épült fel. 
A fatemplom életéről egy érdekes kis füzete van levéltárnak: Ráth Mátyás kézirata. Három istentisztelet van benne leírva: amit először tartottak a fatemplomban, amit utoljára tartottak a fatemplomban és amit először tartottak az új templomban.

Közben megindultak az állandó templom megépítésére vonatkozó előmunkálatok is. 1782. február 13-án Kiss János felügyelőt Bécsbe küldték a templomépítési engedély kieszközlésére. Kiss János február 25-én személyesen adta át az uralkodónak a gyülekezet folyamodását. 1782. december 20-án megkapták az engedélyt a gyülekezet megszervezésére. 1783. március 21-én Tisztapataky Istvánt és Tóth Imrét küldték a general kommandóhoz a bástyaterület megvásárlására. 1783. május 23-án megindították a telekvételi tárgyalást. 1783. szeptember 5-én bemutatták a telek kifizetéséről szóló nyugtát. 1783. október 9-én Tisztapataky István és Schédius gyülekezeti delegátusok megjelentek az uralkodó előtt s kieszközölték a vétel jóváhagyását. 1784. április 27-én megkezdték a templom építését, 1785. november 27-én fejezték be, tehát 20 hónap alatt épült fel. 

1784. június 1-én nemzetes és vitézlő Tóth Sándor főinspektor bejelentette, hogy báró Gemminger generális jelenlétében letették a templom fundamentom kövét, s abban óntáblára metszett írást helyeztek el. Erőfeszített, nehéz munka s állandóan vívott harcok után elkészült a templom. 1785. november 1-én kitűzték a templomavatás napját advent első vasárnapjára.

Az építéshez körülbelül 500.000 téglát használtak fel. A padlásokra 17.200 boríték tégla, 13.000 kemény tégla, 84.100 födélcserép került.

A szabadságharcnak is beszélő tanuja ez a templom. A konvent udvarán 200 katona táborozott. Az egyházi épületekben, iskolatermekben kórházat állítottak fel. Ennek a templomnak szószékén állt Haubner Máté. Ezek a falak visszhangozták bátor vallomástételét. Ebből a templomból s az evangélikus lelkész vallástevő szolgálatából indult Kufstein felé.

Feljegyzések tanúskodnak arról, hogy már 1802-ben nagyobb áldozatokkal javították a templomot, 1805-ben pedig a sekrestyét. Siralmas, elhanyagolt állapotban lehettek az épületek a szabadságharc lezajlása után, hisz 1848-tól 1851-ig katonai célokra voltak igénybe véve. 

A templom eredeti alakja az 1935-ig eltelt 150 év alatt nem változott. 1871. évben átalakították át az oltárt és ekkor épült új sekrestye is, valamint akkor festették meg Orlai-Petrics Soma festőművésszel oltárképünket.

1935-ben a templom 150 éves jubileumára ünnepségsorozatot rendezett az egyházközség. Itt több beszéd is elhangzott az egyházközség történetéről a templomokról. [2]

2016-ban ismét felújították az Öregtemplomot. A megsüllyedt alapot 113 darab vasbeton cölöppel erősítették meg, restaurálták a padokat és az oltárt. Az orgona felújítása várhatóan 2017 nyarára készül el – nyilatkozta a győri evangélikus egyházközség igazgató-lelkésze. [3]

Forrás:

[1] https://gyor.lutheran.hu/index.php/rolunk-hu/templomaink/oregtemplom

[2] https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_0...

[3] https://www.evangelikus.hu/gyor-insula-lutherana-oregtemplom-atadas-eloz...

[4] https://www.evangelikus.hu/regi-korok-megujult-hangjai

http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,450,0,0,1,0 - fotók

https://gyor.lutheran.hu/index.php/67-multunk-a-gyori-evangelikus-oregte... - fotók