Gyurátz Ferenc szobra- Pápa

Leírás: 

A Gyurátz-szobor leleplezése: Az egyházkerület elkészíttette Gyurátz Ferenc püspök mellszobrát s a pápai templom elökertjében felállíttatta. A szobor leleplezésére hatalmas tömeg gyűlt össze a templom udvarán.  A gyülekezeti vegyeskar Nitschinger János igazgató vezetésével Schneider Imáját énekelte el, mely után Schöck Gyula pápai lelkész szavalta el alkalmi ódáját. Az avató beszédet D. Kapi Béla püspök mondotta: „Ércemberbe ha lelket önt a művész zsenije, megszületik akkor a szobormű. Emögött a szobor mögött Gyurátz Ferenc püspök élete és egyénisége áll. Egy igazi emberi nagyság. De ebben a szoborban egy nagy értékítélet is van. Értékelik tudományát, nagy szervező erejét, szociális érzését. Múlhattak felette az évek, ő rajta nem változott semmi. Lehetett belőle püspök, ő ott is az Isten embere volt. Ezért rótta az elhagyatott, távoli, sáros, vagy vásott kövezetű pápai utcát, ezért ment a szegények hajlékába, ezért ült oda a betegágyak mellé, ezért tudott mindig adni kimeríthetetlenül.
Azokra az eszmékre, melyeknek megtestesülését Gyurátz Ferenc életében és egyéniségében láttuk, szüksége van az egyháznak, városnak, nemzetnek és hazának. Ércbe öntöm tehát, odaállítom a templom fala elé, hogy emberek lássák, hogy neveljen megmaradó lelkével és életpéldájával igazi embereket, Isten embereit a jövendő számára.“
A szobrot az egyházkerület nevében Mihály Sándor, a veszprémi egyházmegye felügyelője adta át. A gyülekezet nevében Draskóczy István, a pápai gyülekezet felügyelője vette át. Az egyes beszédek között a Kárpát Dalkör és a református tanítónöképzőintézeti énekkar éneke emelte az áhítatot.
Az ünnepség végeztével a papnék kimentek a temetőbe és ott megkoszorúzták Gyurátz Ferenc sírját. [2]

Gyurátz Ferenc életútja:

1841. április 27-én született a Vas megyei Alsőbükön, Gyurátz János és Mesterházy Terézia első gyermekeként. Szülei szelíd lelkű, istenfélő, szorgalmas falusi emberek voltak.

Komolyságával, tudásával, kifogástalan magaviseletével már gyermektársai előtt is tekintélyt szerzett.

Patrónusai segítségével, anyagi támogatásával került a Soproni Evangélikus Líceiumba. Bizonyítványai szerint nincs más osztályzata, mint csupa kitűnő. Itt kezdett el verselni, irogatni. Különböző polgári és diákegyleteknek is vezető egyénisége volt.

Szülői indíttatásra a teológiára iratkozott be az érettségi után. A tanulmányok mellett sok munkát vállalt: lapot szerkesztett, ifjúsági munkát végzett, publikált, tanított. A negyedik teológiai évet Halleban végezte, megismerkedve a reformáció eredeti helyszíneivel és a német árvaházi szeretetszolgálattal is. Lelkészi vizsgát 1867. szeptemberében tett Sopronban, s utána nyomban elfogadta a kővágóőrsi gyülekezet hívását: káplán-tanár lett a helyi kisgimnáziumban.

1868-ban Beledre hívják lelkipásztornak,  majd 1872. július 28-án egyhangú szavazással választották pápai lelkésszé.

Az elemi iskolát célirányosan átalakította, korszerűsítette az oktatást. A Gyurátz Ferenc-féle iskolamodell eredményessége elismerést váltott ki az iskolavizsgálóknál is.  Később esperesként és püspökként is hangsúlyt fektetett az elemi iskolai oktatásra és az evangélikus nőnevelésre.  Támogatta az amatőr színjátszást és a különböző sportokat is. Megalapította az iskolai Takarékpénztárt, ösztönözve a gyermekeket a jó gazdálkodás elsajátítására. Létrehozta az iskolai és népkönyvtárat.

1874. június 25-én feleségül vette Matus Karolinát. Gyermekük nem született.

Megszervezte a Nőegyletet, a Zenepártolók Egyesületét, a Segédegyletet. 1882-ben paplakot, 1884-ben templomot és az iskolát építették, lényegében a mai formájukban. 1893-1895 között a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperese, 1895-1916 között a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke volt. Főpásztor korában is tovább folytatta tevékeny, áldozatos munkáját: a pápai gyülekezet és iskola mellett gondozta  a Dunántúl evangélikusságát. Számtalan egyesület tisztségviselője ( pl.: Jókai Kör), tagja. Városi képviselő és főrendházi tag. Iskolaalapító (Kőszegi Leánygimnázium) és jótékonysági mozgalmak zászlóvivője.

Síremléke az pápai alsóvárosi temetőben egyszerű kőkereszttel áll [3], a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. [4]

A http://reformacio.mnl.gov.hu/ - honlapon olvasható a következő tanulmány: Protestáns személyek gyászjelentései a Mayer család iratanyagában.

A Mayer család iratanyagában a pápai illetőségű, 1925. május 3-án, 84 éves korában elhunyt Gyurátz Ferenc evangélikus püspök gyászjelentését is megtaláljuk.

A gyászjelentés érdekessége, hogy a temetés helyének, idejének közlését követően három bibliai idézetet is tartalmaz. Az első gondolat a Timótheushoz írt levélből származik „Mert én immár megáldoztatom és az én halálomnak ideje közel vagyon. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam…” Másodsorban az Apostolok Cselekedeteiből idéznek: „De én semmivel sem gondolok; az én életem is nekem nem drága, csakhogy örömmel végezhessem a szolgálatot, melyet vettem az Ur Jézustól…”. A zárószavakat a Filippieknek írt levélből vették át: „Mert nekem mind életemben, mind halálomban nyereségem a Krisztus.” [5]

Tiszteletére a Nyugati (= Dunántúli) Evangélikus Kerület Gyurátz Ferenc-díjat alapított (azon evangélikus pedagógusok elismerésére, akik hitükkel, életükkel, pedagógiai szakmai munkájukkal az Úrra mutató életet élnek, 2003-ban. A bronzplakett Kiss László szobrászművész alkotása. [4]

Cím: 8500 Pápa, Gyurátz Ferenc utca, az evangélikus templom előtt

Forrás:

[1] https://www.kozterkep.hu/~/12992/Gyuratz_Ferenc_mellszobor_Papa_1932.html

[2] https://library.hungaricana.hu/hu/view/Harangszo_1932/?query=Gyur%C3%A1t...

Harangszó, 19321932-10-23 / 43. szám 342-343.

[3] http://gyuratz.lutheran.hu/index.php?ide=13

[4] http://nevpont.hu/view/9405

[5] http://reformacio.mnl.gov.hu/protestans_szemelyek_gyaszjelentesei_a_maye... - gyászjelentés

http://www.szombathely-lutheran.hu/egyhaztortenet/kep-916.html - emléktábla

A teljes életrajz itt olvasható:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusPayrSandorMuvei_023_Gy...(nemescs%C3%B3)&pg=0&layout=s

Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.