Kálvin János emléktábla - Székesfehérvár

Kálvin János élete: 1509. július 10-én született a franciaországi Noyonban.  Miután apja összekülönbözött a püspökével, kiközösítették. Felismerve a helyzetet, hogy fiának nincs jövője a papi pályán, jogi tanulmányok végzésére kötelezte. Ezért  csak apja 1531-ben bekövetkezett halála után tért vissza a teológiai tanulmányai folytatásához. Fiatalon találkozott a reformáció gondolataival. Luther munkásságáról Párizsban hallott.

1533-ban az egyetem rektora Kálvinnal együtt készítette el az évnyitó beszédet. Ebben nyíltan kiálltak a reformáció igazsága mellett. Bátor lépésük miatt mindkettejüknek menekülni kellett Párizsból. Kálvin a svájci Bázel városába került. Itt írta meg élete főművét az INSTITUTIO-t. (Institutio Religionis Christianae 1536.)

Egyik útja során Genfben akart megszállni. A város lelkésze megtudta, hogy Kálvin a városban tartózkodik. A segítségét kérte. Nagy szomorúsága volt, hogy a polgárok életén nem látszott a hit, az Isten igéjének a komolyan vétele.  Kálvint megrendítették ezek a szavak. Vonakodva, de igent mondott a felkérésre. Előadásokat tartott, hitvallást és kátét írt.  Az egész város életét meg akarta változtatni.  A genfiek nehezen tűrték az új rendet. 1538-ban a városi tanács Kálvint és Farelt elmozdította hivatalából és száműzte a városból.

Amikor 1541-ben  Genfben újra a reformációhoz hűséges csoport kerekedett felül, a város képviselő testülete visszahívta Kálvint. Megírta a genfi kátét, magyarázatokat készített csaknem a teljes Bibliához, fáradhatatlanul prédikált, tanított, levelezett.

1555-ben nagy többséggel Kálvin embereit újra választották a város vezetésébe. Kálvin János  megerősítve, hatalmas tekintéllyel és befolyással rendelkezve intézte a város egyházi és világi ügyeit. Egészsége a sok munka következtében felörlődött. Előfordult, hogy olyan gyenge volt, hogy nem tudott felmenni a szószékre. Ilyenkor felvitette magát, hogy prédikálhasson. 1564 május 24-én hunyt el Genfben. Kívánsága szerint jeltelen sírba temették. [2]

Tanai az eleve elrendelésről ( Istennek az az örök elhatározása, mellyel önmagában elhatározta, hogy mi legyen minden egyes ember sorsa ), az úrvacsoráról ( Az tehát a parancs, hogy azt a testet vesgyük és együk, amely egyszer feláldoztatott üdvösségünkre ) a polgári kormányzásról ( Három ilyen része van a polgári kormányzásnak: a felsőbbség (magistratus), ez a törvények sáfárja és őre; azután a törvények, amelyekkel a felsőbbség gyakorolja a hatalmat; és végül a nép, amely törvények alatt él és a felsőbbségnek engedelmeskedik ) szólnak. [3]

Cím: 8000 Székesfehrévár, Kálvin tér

Forrás:

[1 ]https://www.kozterkep.hu/~/15460/Kalvin_Janos_Szekesfehervar_2009.html

[2] http://church.lutheran.hu/vac/hirlevel/2009/200902_21.html

[3] http://sagv.gyakg.u-szeged.hu/tanar/farkzolt/reformac/kalvin.htm

 Czinki Ferenc - Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára - indexkép, 1. fotó