Karádi Pál unitárius püspök

Karádi Pál neve a magyar irodalomtörténetben kiváló helyet foglal el, az egyháztörténelem is megemlékszik róla; a 16. századi unitárius mozgalomnak egyik legkiválóbb, legmunkásabb és leggerincesebb képviselője volt. [2] 

Székesfehérvárott, [2]  egyes vélemények szerint Karádon született 1523-ban. Szüleiről nincs semmi tudomásunk. [3] 

Valószínű, hogy külföldi tanulmányokat is folytatott. A hitjavításnak lelkes híve lesz már fiatal korában. [2] 

1566-ban a Lengyelországból hazaérkező János Zsigmond és Izabella kíséretéhez csatlakozva Gyulafehérvárra ment. A király­né halála után Bethlen Gergely, karánsebesi bán,  temesvári főkapitány, udvari papja volt és egyben temesvári lelkész is. Kanyaró Ferenc: Unitáriusok Magyarországon a XVI, és XVII. Sz.-ban c. művében ezt azzal cáfolta, hogy Karádi temesvári pap korában nem lehetett Bethlen udvari papja, mert Karádi Temesvárra menetelekor Bethlen már nem élt. [3] 

A karánsebesi kerületben elterjeszti az unitárius vallást. Pártfogójának halála után Erdélybe megy, Abrudbánya papja lesz. E kincses városban megszervezi az unitárius egyházat, nyomdát állit fel. [2]

Adatok hiányában nem tudjuk, hogy a nyomdászmesterséget mikor és hol sajátította el, tipográfiájának készletét honnan szerezte be, és pontosan mikor kezdett el nyomtatni.  Nyomdakészlete egy jellemzően archaikus (128 mm-es) antikva betűsorból állt, valamint két db 26 x 26 mm-es iniciálésorozat G és M betűje díszítette egyetlen ismert kiadványát. E fölszerelés alapján joggal állapítható meg, hogy Karádi Pál rendelkezhetett a 16. századi Magyarországon a legszerényebb nyomdakészlettel. [1] 

Kiadta Balassa Menyhért árultatása, ( amelyről kiderült, hogy Karádi az előszónak volt a szerzője [3] ),és a „Debreceni Disputácio", vagy a „Válaszuti komédia" cimű drámai műveket. [2] Ennek szerzője minden valószínűség szerint Válaszúti György, aki 1571-ben a kolozsvári teológusdiákok szeniora volt. [4]  

A Balassa Menyhért árultatása c. mű az ingadozó hazafiakat, a magyaroktól a német pártra állott sötét lelkeket gúnyolja. A munka hatása olyan nagy volt, hogy Balassa Menyhért fiának el kellett menekülnie Erdélyből. A „Debreceni disputácio" avagy "Válaszuti komédia", Méliusz Juhász Péter debreceni református püspököt, az ő embereit, és a háromsághivők érveit tárgyalja, s kimutatja az unitárizmus erősségeit és fölényét az ellenfelek fölött. [2]

Miután 1571-ben János Zsigmond Erdély fölvilágosult fejedelme meghalt, Karádi Pál elveszítette nagy pártfogóját. Ezért Magyarországra jött, és a temesvári unitáriusok papja lett. [2]

Annak a Temesvárnak volt papja, amely a kormányzó beglerbégnek volt székhelye. Né­melyek szerint Karádi a dunántúli ecclesiákat is igazgatta. Azt, hogy Temesváron Karádi milyen sikerrel müködött, bizonyítja a te­mesvári fobírónak a pápához küldött levele, amelyben segitséget kért a végveszélybe jutó római katolikus hit megmentése érdekében. [3] 

Ezalatt az idő alatt az unitárius vallás evangeliumi igéi elterjedtek az Erdéllyel szomszédos területeken, a Bánátban és a Dunántúlon is. A reformációnak egyik komoly hajtása lett a unitárizmus a magyarországi részeken is. Az erdélyi unitáriusokkal bensőséges lelki kapcsolatot tartoltak fenn mindaddig, amig Dávid Ferencet el nem ítélték. A magyarországiak kitartottak a Dávid Ferenc igazságai mellett és elszakadtak az erdélyi unitáriusoktól. Temesvár központtal külün püspökséget szerveztek, és 1530-ban Karádi Pált választották püspöküknek. Karádi Pál vezette azután a magyarországi unitáriusok ügyét. [2]

Az ő munkája az az 1579. nov. 9-i levél, melyet Dávid halálhíré­re irt az erdélyi papságnak. E levél Kanyaró szerint búcsúokmánya a XVI.sz. szépen felvirágzott két országbeli magyar unitárius egyháznak, valamint az 1580-ban írt  „János jelenések könyve”-nek magyarázata, mely Szász János szerint az alföldi unitárizmus hitvilágának kiváló gyűjteménye. [3]

Munkásságának nagy része homályban maradt, mert a kedvezőtlen idők a reá vonatkozó adatokat megsemmisítették. Azt sem lehet tudni, hogy mikor halt meg.

Az bizonyos, hogy Karádi Pál után már nem választottak más alföldi unitárius püspököt.

Élete ilyen hiányos adatok mellett is tanulságos. Nem csak azért, mert kiváló művekben örökítette meg nevét, hanem azért az erkölcsi nagy tőkéért, ami lelkének a sajátja volt. Nemes erkölcsiségének legkiválóbb tulajdonsága volt a hűség. Hűség a nemzethez és hűség a fölismert vallásos igazsághoz. Oly erények, melyek az unitárius vallás és erkölcsi életfelfogásnak mindig a legszebb gyöngyei voltak. [2]

Forrás:

[1] http://typographia.oszk.hu/html/hun/nyomdak/karadipal.htm

[2] http://epa.hu/02100/02175/00547/pdf/Unitarius_Kozlony_1940_02.pdf

[3] http://tudastar.unitarius.hu/pantheon/pantheon/karadipal.htm

[4] ) http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/01/234.html)