Kiskunhalas, Református Gimnázium

Az iskoláról az első írásos említés a "Schola Reformata Halasiensis"-ről a debreceni akadémikusok anyakönyvében található, mely megemlíti, hogy az 1660-ban subscribált Selymeri János Halasra ment rectornak. Az ő nevét a halasi "öreg rationariumban"-ban, számadási könyvben is olvashatjuk 1668-ból. Mivel a recturára az akadémiai tagozat első négy éve után mentek a theológusok, s a rectori megbízatásban rendszerint két évet töltöttek, hogy az utolsó háromévi, most már külföldi egyetemeken végzendő tanulmányokra elegendő pénzt szerezhessenek, ezért gimnáziumunk alapítási évének 1664-et tekintjük.

Az iskola töretlenül fejlődött a török kiűzetését követő történelmi viharok között is, s az 1772-ből fennmaradt számadatok szerint 4 tanító és 116 tanuló található itt Balatonfüredtől Siklóson át Szentesig. Tekintélyes létszám ez. Ebben a korban a gimnáziumok tanulóinak száma általában 100 alatt van, sőt az Alföld és a Dunántúl déli részén nincs más középiskola a halasin kívül.

Az iskola tudós tanára Sütő József 1937-es előadásában e szavakkal lelkesítette diákjait: "A sokszor lekicsinyített Alföld kultúrharca ezidőben hősies. Az alföldi magyar reformátusság áldozata az európai kultúra érdekében óriási. Itt van a kis Halas. Szívós magyar városka. Sokszor kihalt, ahol csak pár diák, egy rajongó lelkű, rosszultáplált és foltozott csizmájú togátus, meg egy szakadozott nádfedelű viskó képviselte a gimnáziumot. De itt mégis a tudomány, az európai kultúra szent csarnoka volt, ahol úgy magyarázták Cicerót, s úgy adták elő a tudományokat, mint azt pár évvel Wittenbergből hozta a debreceni tudós professzor..."  amely az építési program alapján többfunkciós intézményként jött létre. 

1948 után a gimnáziumnak a sorsa is az azonnali államosítás lett. 1993 ősze óta újra a Református Egyház felügyelete alatt működik.

A Szilády Áron Gimnázium tantermeit, egykori nagymúltú tanárokról nevezték el.  Minden osztályban megtalálható a tanteremnévadó tanár fényképe, valamint életrajza. Az adott osztály sírgondozással és megemlékezéssel ápolja a tanteremnévadó tanár emlékét. [2]

A református templom melletti intézmény kezdetben latin iskolaként működött. Az egyházközösség igen szerény lehetőséget tudott biztosítani az oktatáshoz, eleinte csak írást és olvasást, később számolást, éneket és hittant is tanítottak, valamint a latin nyelv elemeit is megismerték. 1715-ben a református templom mellett álló iskola új épületet kapott, amelyben lehetőség nyílt több osztály elhelyezésére. Az iskola épületét többször kibővítették. 1771-ben egy, 1796-ban két tantermet építettek. Ezekkel a bővítésekkel együtt 5 tanteremből, a bentlakó diákok szállásából, egy kisebb lakásból és melléképületből álló iskola alakult ki. Az 1880-as évektől egyre sűrűbben jelentkeztek a földszintes gimnázium építésének vagy áthelyezésének igénye. Szilády Áron lelkész Szász Károly református püspökkel és Péter Dénes főgondnokkal nagyvonalú tervet dolgozott ki, amit sikerült a presbitériummal elfogadtatni. A Kossuth utca belső szakaszán lévő, több mint száz éve nem használt temetőparkot megfelezték, egyik részét eladták a városnak, a másik felében pedig a leendő gimnázium helyét tűzték ki. 1891 márciusában a presbiteri gyűlés új főgimnázium felépítését határozta el, és egyben megbízta Kauser József budapesti főépítészt a tervek elkészítésével. A Kossuth utcára néző, nyújtott homlokzatot az egyszerű, világos tagolás jellemzi. A halasi főgimnázium egyemeletes neoreneszánsz épületébe 1892 szeptemberében költözhettek be a diákok és tanárok.

Az építési program alapján egy többfunkciós intézmény jött létre, amely nemcsak az oktatást, de a tudós professzorok szakmai munkáját és az iskolán kívüli művelődést is segítette. 11 nagyméretű tanterem, több szakelőadó, szertár mellett három könyvtárhelyiség is volt az épületben. Néhány év múlva megépült a tornacsarnok is, azonban felszerelésére, berendezésére csak az 1920-as években került sor. Az épületet körülvevő tereket 1900 körül Vass Elek városi műkertész díszfákkal és cserjékkel ültette be. Az 1970-es években Horváth János biológia tanár számos növényritkaságot telepített a kertbe. A vasrácsos téglakerítéssel körülvett épület a város legszebb és legnagyobb épülete volt. 1964-ben új szárnnyal bővítették az iskolát, 2011-ben készült el a korszerű bejárat. [3]

Részletek a "Kis-Kun-Halasi Helv. Hitv. Lyceum értesítőjéből az 1892—93-ik tanévről" (Szerkesztette: Csontó Lajos, igazgató tanár) 

Az uj főgymnasiumi épület a templomtól távolabb eső helyen, az észak és déli irányban hosszan elnyúló városnak közepén, a legszebb ponton épült fel, az úgynevezett régi temetőn, a vasúti állomástól bevezető Vasúti-, vagy Kossuth-utcza középtáján. A teleknek területi nagysága 2 hold 988 négyszögöl. Mind a négy oldalon utczáktól körülvéve, s azoktól 473-80 méter hosszmértékü. oszlopközökben beállított vasrácsozattal elkerítve, melyet 3 kapu szakit meg.

Az épület modern és mindenek felett szolid, külseje impozáns és palotaszerű; belseje a kor követelményeinek minden tekintetben megfelelő úgy a helyiségek beosztása, mint az egészségi kívánalmak szempontjából.

A Kossuth-utcza mentén elvonuló 125,66 méter hosszaságú kerítés középtáján van a főbejárat, melyen 5 lépcsőfokon kell az épület előtti tér színvonalára feljutni, ezzel szemben vörös márványból készült 4 lépcsőfokon megyünk az épület közepén lévő diszes ajtón át az épület oszlopos előcsarnokába.

Az épület helyiségei következőképen vannak beosztva: a földszinten, a bemenettől jobbra van első helyen a portás várófülkéje, ezután 3 egymásba nyíló teremben a régiségtár, a tanári helyiség előszobája, a tanári terem.

Az épület jobb szárnyán következik a rajztanár dolgozó szobája, majd a rajzterem, ezután a jobb szárny végén az iskolaszolga lakosztálya. A főbejárattól balra van első helyen az igazgatói iroda, ennek előszobája, ezután a könyvtár 2 terme. Az épület balszárnyán következik az ifjúsági könyvtár, az egyházi levéltár.

Az emelet középrészét a díszterem foglalja el. Jobbra van a természetrajzi tanterem, azután a természetrajz tanárának dolgozó szobája, a természetrajzi gyűjteménytár. A jobb szárnyon vannak a VIII., VII. és VI. osztály tantermei, ezek ulán következik a padlásra feljárás. A díszteremtől balra van a diszterem előszobája, azután a természettani tanterem, a vegykonyha helyiség, a természettan tanárának dolgozó szobája, a természettani szertár.  

Az árnyékszékek a szárnyak végein úgy a földszinten, mint az emeleten, az udvar felőli oldalokon vannak elhelyezve és a folyosóktól félig üveg, félig deszkafallal elkülönítve, mindegyike 3—3 elzárolt fülkével vízvezetékhez alkalmazva, mikhez a víztartályok a padláson vannak.
A lépcsőház alatt az udvarra vezető ajtóval szemben van a pinczehelyíségekbe lejárás, a pincze a tüzelő anyag, szerszámok, eszközök stb elhelyezésére használtatik.   

Az épület helyiségeinek fűtésére a Heim-Meidinger-féle vaskályhák vannak alkalmazva, a folyosókra elhelyezett s vasajtókal ellátott külső fűtési berendezéssel. Minden helyiség el van látva szellőztető készülékkel és hőmérővel.
A idő jelzésére az emelet legközepén a diszterem ajtaja fölé elhelyezett óra villamos csengetésre van berendezve.

A helyiségek felszerelése, bútorzattal és taneszközökkel ellátása még nem teljes, de már a tantermek alkalmas s a higiénikus követeléseknek megfelelő újpadokkal, kellő számú fogasokkal el vannak látva.

A tanári terembe 9 tanár részére külön rekeszekkel ellátott szekrény s díszes, zöldposztóval bevont asztalok készíttettek; a tisztaság biztosítására a bejáratokhoz lábtörlők helyeztettek be.
A kút, mely 49 méter mélységre van fúrva, a fő bejárattal átellenben az udvarra kivezető ajtó közelében s attól 7.49 méter távolságra van.

Az épület körül fekvő terek Vass Elek városi műkertész által a várostól és Bibó Dénes birtokos úrtól ajándékba kapott díszfákkal és cserjékkel vannak beültetve és parkírozva. A telek északi részén lévő terület nagy része játszótérül van fentartva és kijelölve; e terület észak-keleti végén vannak felállítva a tornászati eszközök.   

Régiségtárunkat új helyiségében berendezvén, azt a folyó 1893-ik év ápril 9-től fogva a vasárnapi napok délutánjain a közönség megszemlélésére nyitva tartjuk; az érdeklődő közönség nagy számban szokott minden alkalommal megjelenni s rendesen megtölti a régiségtár tágas termeit. Ugyanezen alkalmakkal a természettani szertár is nyitva tartatik. ahol a természettan szaktanára, Szathmáry Sándor úr, népszerű előadássaI összekötött kísérleti mutatványokkal köti le és elégiti ki nagyszámú hallgatóinak figyelmét.

Forrás:

[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/Kiskunhalas_15711_reformatus_gimn...

Református gimnázium, Kiskunhalas, 1892

[2] https://szilady.net/gimnaziumrol/tortenetunk

[3] http://www.kiskunhalas.hu/szilady_aron_reformatus_gimnazium_epulete

https://hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJraXNrdW5oY... - képeslapok