Kossuth-szoborcsoport, Debrecen

Kossuth Lajos halálát követően Debrecen város lakossága is kifejezte óhaját, hogy monumentális szoborművel szeretné megörökíteni az államférfi emlékezetét. Egy hónap se telt el, és megalakult az emlékbizottság. Április 14-én már a törvényhatóság asztalán volt a memorandum, amely az egész ország lakosságát buzdította közadakozásra. Mégis kereken húsz év telt el, míg a nagy lelkesedéssel elindult mozgalom célhoz ért.

A szoborcsoport fő alakja Kossuth Lajos. Mellette a talapzat egyik oldalán egy hármas szoborcsoport, másik oldalán a vörössipkás ezred egy, a csatába induló zászlótartó katonájánakszobra áll, aki édesanyjától búcsúzik. A monumentális szoborcsoport talapzatának hátsó részén egy dombormű látható.

A talapzaton balról Báró Perényi Zsigmond áll, aki a főrendiház másodelnöke volt, családja Magyarország legrégibb főúri nemzetségei közé tartozik. Többször ajánlottak neki miniszteri szerepkört a 48-as forradalmi kormányban, de nem vállalta; fontosabbnak tartotta a kormány képviseletét a felsőházban, ahol törvényjavaslatokat fogadtatott el, üléseket vezetett. Ő javasolta az országgyűlés Debrecenbe költözését is. Haynau és a császári önkény 1849-ben halálra ítélte és kivégeztette.

Jobbról Szacsvay Imre látható, aki egyike volt a szabadságharc legfiatalabb vértanúinak. Ö volt a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője, az országgyűlés jegyzője. Kezében íróeszközét és papírjait tartja. Neve és kimagasló szerepe méltánytalanul háttérbe szorult. A Nagytemplomban nevével megjelölt pad található, a Parlamentben a jegyzők termét róla nevezték el, alakja annak falán is látható. Érdekes adalék, hogy a kedvelt és ismert Szacsvay László színművész egyik erdélyi őse.

Középen Könyves Tóth Mihály, aki Kossuth-párt tábori lelkészeként szintén halálra ítélt volt, de hét évnyi fogság után megválthatta az életét. Kezein még hosszú évekig látszottak a súlyos bilincsek nyomai.

A szoborpályázatot 1908-ban írták ki. Harminc művész küldte be pályaművét, melyeket a Nagyerdőn külön erre a célra épített pavilonban állítottak ki. A szoborbizottság június 7-én ült össze, és úgy döntött, hogy nem ad ki első díjat. A másodikat Róna József, a harmadik díjat Margó Ede nyerte el.
A bizottság javaslatára megvették 1000-1000 koronáért Füredi Richárd, Ligeti Miklós, Kallós Ede, Istók János és Tóth István műveit. Pásztor János, és Somogyi Sándor szobrászok is 1000-1000 korona jutalmat kaptak. Újabb fordulót hirdettek, melyre csak az említett 9 művészt hívta meg. A bírálatra 1910. június 7-én került sor. A  bemutatott pályaművek közül Margó Ede és Pongrácz Szigfrid közösen készített művét hét szavazattal kettő ellenében választották ki. 

A szobor leleplezésére 1914. május 3-án került sor. Nagy tömeg sereglett egybe, hogy fényes külsőségek között ünnepeljenek. 620 személyes bankettet rendeztek a Nagyerdei Vigadóban. Az akkori híradásokra jellemző, hogy a helyi sajtóban nem jelent meg, miért került a szobor talapzatára a három férfialak. Pusztán a nevüket említik. Az ország legolvasottabb hetilapja, a Vasárnapi Újság csak képes beszámolót közölt az eseményről, írásos anyagot nem.

A szecessziós stílusban alkotott emlékmű, szoborcsoport ma az ország egyik legszebb Kossuth szobra közé tartozik. A Nagytemplom sárga épülettömege  impozáns háttere az alkotásnak.

Debrecen belvárosának átalakítása az ezredforduló legelején jót tett a szobornak is. Ma egy nyugodt főtéren áll, ahová szép időben nagyon sokan odaülnek a szobor mellé, köré. Amikor a teret újjáalakították, akkor a szobrokat is leemelték helyükről, és teljes felújításon estek át. Minden év március 15-e előtt nagynyomású vízsugárral tisztítják meg. 

Az emlékmű helyi védelem alatt áll.

A szoborcsoportot legutóbb 2000-ben újíttatta fel a város önkormányzata. A felújítást Mihály Gábor szobrász, és Mihály Attila kőfaragó végezte . [2]

Forrás:

[1] http://debrecen.imami.hu/helyi-hirek/ne-lepodj-meg-nem-ellopjak-megujul-...

[2] https://www.kozterkep.hu/~/2670/Kossuth_szoborcsoport_Debrecen_1914.html

Megtekintésre ajánlom dr. Kovács Ilona főlevéltáros munkáját, melyet az emlékmű százéves évfordulójára állított össze 2014-ben: 

http://hbml.archivportal.hu/id-1505-szaz_eve_hullott_le_lepel_debreceni_...