Luther-palota, Kecskemét

A megrendelő egyház eredetileg 1917-ben szerette volna felépíteni, de az építkezést előrehozták. Mende két tervváltozatot készített, melyek közül a nagyobbat fogadták el. Az építkezést 1911-ben kezdték, és a júliusi földrengés ellenére két éven belül fel is épült. 

Különböző tetőfedő formái, vakolatdíszei, a Katona József Megyei Könyvtár felé vezető átjárója, csúcsíves ablakai és jó arányai a magyar szecessziós építészet remekévé teszik. 
Az épület eredeti képét később emeletráépítéssel megbontották. 1945 után államosították, ma is csak részben került vissza az egyház tulajdonába. 1997-ben a belső térben kisebb javításokat végeztek rajta. Ma alsó szintjében üzlethelyiségek működnek, felsőbb szintjein lakások vannak. [2]

„A kecskeméti Evangélikus Egyház presbitériuma tegnap délelőtt ([1910.] február 7-én) tartott gyűlésén véglegesen elhatározta, hogy a mai elavult bérháza helyén a piactérre néző kétemeletes bérházat épít, amelyben a földszinten hat üzlethelyiség lesz. A nagy tetszéssel elfogadott csinos és ízléses vázlattervek alapján az építési terv elkészítésével Mende Valér budapesti műépítészt bízták meg, aki artisztikus, szép terveivel már több ízben is sokfelé feltűnést keltett. Az építkezést az egyház még tavasszal megkezdi, s az építés tartama alatt az egyház jelenlegi bérházában levő üzletek a piactéren, a katolikus bérházzal szemben, barakokban nyernek elhelyezést."

Az építkezés kivitelezésével Popper Zsigmond építkezési vállalkozót bízták meg. A statikai számításokat Deutsch Béla mérnök készítette, bizonyosan jól, mert az új épület igen kevés sérüléssel, még helyrehozhatóan vészelte át az 1911. július 8-i földrengést. 1911. december 18-án már a rendbehozott bérház lakhatási engedélyeit adták ki. Az épület külső megjelenése a népi építészet hatását mutatja: igen magas és festői tömegű tető, a fafaragásos erkély s a tornácszerűen kiképzett felső ablaksor. Ezek a részletek inkább a hegyvidékek építészetére utalnak, ám a nagyvonalúan alakított homlokzat, a mediterrán hangulatú belső udvar és az épület kis mérete (tetőablakokkal együtt is csak négy szint) a Főtér léptékéhez illeszkedő, érdekes elemévé teszik. [3]

Zártsorú beépítésben álló, két, egymáshoz derékszögben illeszkedő, U alaprajzú, váltakozó magasságú és szintszámú épületrészekből álló, részenként különféle tetőformákkal fedett épület, középen passzázzsal. DK-i, utcai homlokzata két szélén haránt irányú tetővel fedett, oromfalas rizalitok, pilléres zárt, és csúcsíves nyílású nyitott erkélyekkel. A rizalitok közötti homlokzatszakaszon csúcsíves záródású, két szintet átfogó tükrökben, vízszintes záródású első, és csúcsíves záródású második emeleti ablakok. A homlokzat megközelítőleg középtengelyében nyílászáró nélküli bejárat. A DK-i, utcai szárny udvari homlokzatán oszlopos áttört mellvédes folyosók. A DNy-i, evangélikus templom felé néző homlokzaton függőfolyosó. A többi udvari homlokzat díszítetlen. Részben eredetiek a vaskorlátok, a vasból készült díszítőelemek, a nyílászárók,a  portálok.  A lépcsőházban építési emléktáblát helyeztek el: "Építtette az Evangélikus Egyházközség 1911-1913 között (építész: Mende Valér, kivitelező: Popper Zsigmond és Zaboretzky Ferenc)." 1927-ben két kisebb lakásból tanácstermet alakítottak ki, amit napjainkig használnak. [4]

Forrás:

[1] http://puszta.com/hun/hungary/cikk/luther-palota__kecskemet

[2] https://kecskemet.utisugo.hu/latnivalok/luther-palota-kecskemet-91442.html

[3] https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BACS_cumania_08/?query=luthe...

Cumania (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét) 13-56

Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 8. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1984) Művészettörténet Simon Magdolna: Tervek és épületek (Kecskemét építészete a századfordulók a Bács-Kiskun megyei Levéltár tervanyagának tükrében) 

[4] http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/2270

https://www.kecskepek.com/belvaros/szabadsagter/luther-palota/ - indexkép