Makói Evangélikus Templom
| Az építés éve | 1903 |
|---|---|
| Oltárképe | Jézus mennybemenetelét ábrázolja, festője és az oltár készítője ismeretlen. |
| Orgonájának adatai | 1 manuálos, 6 regiszteres, Weegenstein C. L. temesvári organaépítő készítette. |
| Tervező | Bánszky Mihály |
Leírás: A kis létszámú evangélikusság a 19. század elején indult el az egyházzá szerveződés útján. Szirbik Miklós leírásából tudjuk, mivel papjuk nem volt, „magok közül egy olyan ember, aki velek énekel, imádkozik s előttök prédikációt olvas fel; az Úr vatsoráját osztani pedig a nagylaki prédikátor jár ki hozzájuk bizonyos időkben. Egyébként keresztelésre, esketésre, halotti temetésekre nézve a helybeli református prédikátorok szolgálatjával élnek; gyermekeiket a reformátusok oskoláiban taníttatják.” A makói ágostai evangélikus egyház előbb Nagylak, majd Tótkomlós filiája volt. Önálló anyaegyházzá 1853-ban alakult.
Első lelkészei 1853-ban Szeberényi Andor, 1856-tól Szeberényi Lajos, nagyformátumú lelkészek voltak. Szeberényi Andor Petőfi barátja, Kossuth és Görgey proklamációjának kinyomtatója. Szeberényi Lajos Kossuth hírlapjának, majd a Népbarátnak szerkesztője. Működésük alatt indult el a makói egyház a virágzás útján.
Draskóczy Ede fél évszázadig állt az egyházközség élén. Atyja draskóczi és dolinai Draskóczy Lajos hódmezővásárhelyi evangélikus lelkész volt. Működése alatt épült föl az evangélikus templom. Meghatározó alakja volt a város szellemi életének; alelnöke az úri kaszinónak, alapítója és szerkesztője a Makói Hírlapnak, majd két esztendeig a Makói Friss Újságnak.
A templomhajóban gránittábla örökítette meg a templomépítő lelkész érdemeit:
„EMLÉKEZZETEK ELÖLJÁRÓITOKRA, AKIK
NEKTEK AZ ISTEN ÍGÉJÉT HIRDETTÉK.”
A NAGY APOSTOL EZEN INTÉSÉT KÖVETVE
HELYEZTÜK IDE EZEN EMLÉKTÁBLÁT
DRASKÓCZI ÉS DOLINAI DRASKÓCZY EDE T.B.
FŐESPERES
LELKÉSZÜNK ÉRDEMEINEK ELISMERÉSÉÜL,
AMELYET A TEMPLOM
FÖLÉPÍTÉSÉVEL SZERZETT HŰSÉGES LELKIPÁSZTORI
SZOLGÁLATÁNAK 48. ÉVÉBEN, LELKÉSSZÉ TÖRTÉNT
FÖLAVATÁSÁNAK 50. ÉVFORDULÓJÁN:
1932. ÉVI JÚLIUS HÓ 9. NAPJÁN
HÁLÁS HÍVEI
1812. november 1-től magánházban tartották istentiszteleteiket. Kőszeghy László püspök-földesúrtól 1817-ben ingyen telket kaptak, ezen építették föl döngölt földből első templomukat. 1836-ban vásárolták meg azt a telket, amelyre később templomot építettek. A telek közepén álló gazdasági épületből két hónap alatt kialakították új imaházukat. A kétfelé nyíló ajtóval szemközt állt az oltár a szószékkel. Az oltárral szemközt volt három ülőpad, jobbról és balról 2-2 sor pad. A szószék mellett a lelkész ülőszéke és a harmónium. Imateremként téli hónapokban a templom fölépítése után is használták, mivel két nagyméretű – utóbb már zománcos – kályhával fűtötték. Az épület ma is megvan.
Közelében 1854-től harangtorony állt, benne három acélharanggal. Ezeket a széphangzású harangokat az új templom tornyában helyezték el.
Luther Márton születésének 400. évfordulóján, 1883. november 11-én határozták el a templom építését. Építője Kövecs Antal, az építés művezetője Kolossy Jenő. A templom hossza 30,02, szélessége 12,75, a torony magassága 40 m, ( másutt 38 métert említenek ). 1903. december 13-án Sárkány Sámuel bányakerületi püspök szentelte föl.
Külseje vörös nyerstéglából falazott támpillérekkel mezőkre van osztva. A mezők és nyílások vörös nyerstéglával vannak keretezve, a homlokzaton a bejárati ajtó felett tetemes méretű rózsa-ablak. A lépcsőtornyok szorosan a főtoronyhoz simulnak. A toronysisak bádoggal födve, csúcsán az eredeti tervek szerint gömb és buzogány, de a gyülekezet kérésére buzogány helyett végül keresztet helyeztek el rajta. . Az oldal frontot támpillérek és ikerablakok tagolják. A szentély északi részén sekrestye. A templomnak 6 kettős és 3 színes üvegezésű ablaka van. A templom belseje mészhabarccsal van vakolva, a főhajó mennyezete két bordával három 8-8 síkot feltüntető mezőre van osztva, a szentélynek 5 oldalfala s 12 síkot feltüntető mennyezete van. Az oltár gótikus kiképzésű, fenyőfából készült, a szobrász ékítmények cibolyafából. A szószék kerek oszlopon nyugszik. A karzaton lévő orgona szekrénye szintén gótikus kiképzésű, 29 cink síppal rendelkezik.
2005 őszén EU-s forrásból renoválták a templomot: újrafestették a belsejét, kijavították a födém és a tető hibáit. Külseje hófehér nemes vakolatot és új lábazatot is kapott. Felújították a járdát, új kerítést készítettek, és az épület akadálymentesítése is megtörtént.
Stílus: neogótikus
Berendezés: Egyszerű, visszafogott, a templom stílusához jól illeszkedik. Az 1923. évi kánoni egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint: van a főhajóban 24 db ülőpad és egy énekszám-tartó; a szentélyben 1 db két személyre szóló, 1 db három személyre szóló pad, 2 kalap fogas és egy hőmérő. A karzaton 8 db két méter hosszú pad és két db énekszám-tartó.
Harangok: A három harang Magyarország első acélharangja, melyeket 1854-ben Bochumból, Westfaliából hozatott az egyház, a 42 magas toronyban függ. Az acélharangokat háborúk idején nem sorozzák be, így maradtak meg a mai napig.
Cím: 6900 Makó, Luther utca 2.
Forrás: Tóth Ferenc: Kánoni látogatások a makói evangélikus egyháznál (A Makói Keresztény Értelmiségi Szövetség füzetei 44)
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/Makoi_kereszteny_fu...
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Mako/pages/htm...
Fotók
