Miskolci Evangélikus Gimnázium

Miskolcon a Kis-Hunyad utca 5-ös számú házat az 1750-60-as évek táján emelték. Falai 1790 körül megrepedtek, egy része megsüllyedt, a födém berogyott. Ekkori felújítását Klier Vencel miskolci építőmester tervei alapján végezték. Az épület mai formáját a 19. század végén nyerte el, amikor eklektikus stílusban átalakították. A nagyméretű épület L alaprajzú, zárt sorú beépítésű, egyemeletes. Kapuáthajtója hevederek közötti csehsüvegboltozattal fedett. Udvari homlokzatát külső lépcsőzet és árkád uralja. Ablakai a kapuzathoz hasonlóan szegmensíves, záróköves keretezésüek. E szerény külsejű házban működött 1808-1888-ig az evangélikus gimnázium.

Az evangélikus egyház kezdettől fogva fontos feladatának tartotta iskolák létesítését. Miskolcon az önálló egyházközség megalakulása (1783) előtt is létezett evangélikus magániskola. 
Ekkor még külön iskolaépülettel nem rendelkezett az egyházközség, így a tanítói lakás két helyiségében folyt az oktatás, a tanító pedig az eperjesi líceum seniora (a tanulóifjúság képviselője, a rektor és az ifjúság között közvetítő szerepe volt) volt. 1784-től a tanulók száma növekedni kezdett, s az 1786-os közgyűlés már arról határozott, hogy a tanító mellé egy segédtanítót is kell alkalmazni. Ennek 1793-ban eleget is tettek, Nagy János tanítót előléptették rektor-professzorrá, Záborszky Sámuelt pedig megválasztották kántor-tanítóvá. Ugyanebben az évben az iskolát alsó és felső tagozatra bontották. Ebből a felső tagozatból alakult ki az algimnázium 1808-ban. [2]

1806-ban az elemi iskolát kétfelé választották. Fiúk és leányok külön-külön tanitó keze alá bízattak. Leányok iskolájául a lelkészlak hátsó részében volt termet jelölték ki. A volt lelkészlak lebontása idejéig (1877) itt volt mindig a leányiskola. [1]

1808-ban Eperjesen kerületi gyűlést, Pesten pedig egyetemes gyűlést tartott az egyház, ahol elfogadták a miskolciak kérelmét, hogy egy kerületi, nemzeti gimnáziumot felállíthassanak. Ezt követően új iskolai rendtartást készítettek, ahol a két tagozatot elemi iskolaként és gimnáziumként említik, s mindkettőre külön szabályzat vonatkozott. A gimnázium részére felállították a szófűzési és szónoklattani osztályt, s ezzel a tanulmányi időt hat évre emelték.
Az 1830-as évek vége felé felvetődött a régi, nagy múlttal rendelkező református gimnáziummal való egyesítés gondolata, de a tervezet több tárgyalás után kudarcba fulladt. [2]

1847-ben hosszú tanácskozások után a gymnásium az egyháztól közigazgatás és vagyonkezelés tekintetében külön választatott, s külön szervezeti szabályok mellett kezeltetett. [1]

Az iskola működésének első negyedszázada - a reformkor és a szabadságharc dicső korszaka - volt a gimnázium fénykora. A tanulói létszám nagymértékben nőtt, hisz a magyar nyelv művelésére nagy gondot fordítottak, ezért sereglettek ide nemcsak a közeli helyekről, hanem a távolabbi Felvidékről is a diákok. A magyar nyelv fontossága mellett az oktatás általános színvonala is emelkedett. Ehhez hozzájárultak a kitűnő képességű, nagy tanáregyéniségek. Az iskola fénykorának első nagy alakja Dunay Imre volt. Szigorú, fegyelmet tartó, jó eredményeket felmutató tanárként ismerték. A keze alól kikerült tanítványok még felnőttkorukban is emlegették, hogy az ifjúságot katonai kiképzésben részesítette, rezesbandát szervezett fúvós hangszerekből, mely hangszereket később a szabadságharc idején a térparancsnok lefoglalt a Schwechat alá induló honvédsereg zenekara számára.

Dunay Imre halála után nemsokára nem kisebb egyéniséget, mint Máday Károlyt sikerült igazgatónak megnyerni. Neki nagy szerepe volt abban, hogy a 19. század nagy eszméi, a polgári forradalom és a szabadságharc levegője jellemezhette a gimnázium életét. Forradalmi magatartására jellemző, hogy 1848-ban a dobogóról buzdította a retoristákat a fegyverfogásra, a syntaxistáknak pedig Czuczor Gergely Riadó című versét adta fel leckének. Ennek a hazafias szellemnek meg is lett a böjtje. Máday utóda, Lippay Endre igazgatósága alatt a zaklatások sora következett. A tankerületi igazgató és más központi küldöttek gyakran látogattak be az iskolába, s azt vizsgálták, milyen mértékben használják itt a német nyelvet, és hogy nem tanítanak-e nemzeti költeményeket. Az iskola ezek után fokozatosan kezdett veszíteni régi fényéből.

1850-ben Magyarországon is életbe lépett az új tanügyi szabályzat, az Entwurf, mely az algimnázium számára is legalább hat tanár alkalmazását írta elő. Az evangélikus gimnáziumban viszont ekkor mindössze két rendes tanár tanított, és még két tanári állás szervezésére is csak évekkel később került sor. Ezért a pestkerületi tanhatóság felszólította az iskolát, hogy alakuljon át állami gimnáziummá vagy reáliskolává. Miután az egyház ezt visszautasította, a kormányzat a gimnázium megszüntetéséről rendelkezett. A teljes megsemmisítés elől az egyház úgy tért ki, hogy háromosztályú reáliskolává alakította át az iskolát. 1862-ben négyre emelték a tanárok számát, s így lehetővé vált újra az algimnáziumi státusz visszaállítása. Az 1883:XXX. te. viszont olyan követelményeket állított mind az alkalmazandó tanárok létszámát, mind képesítését illetően az iskolafenntartó elé, amit az egyház nem tudott teljesíteni, így 1888-ban megszűnt Miskolcon az evangélikusok középfokú iskolája. Az iskola ekkor megjelent utolsó ,Értesítője' részletesen beszámolt az eseményekről, s rendelkezett az iskola vagyonáról.

A 2001-2002-es tanévben az evangélikus egyház újra beindította Miskolcon az evangélikus gimnáziumot.

Ha végignézzük az iskola tanulóinak névsorát, sok ismert névvel találkozhatunk. A legismertebb Herman Ottó, a nagy természettudós, aki a szabadságharc előtt került Diósgyőrbe, s 1847-től az evangélikus algimnázium növendéke volt. Két évet töltött  a gimnáziumban Hunfalvy Pál, az újkori összehasonlító finnugor nyelvészet egyik megalapítója. 1827-ben a magyar nyelv elsajátítása miatt Miskolcra küldik az evangélikus gimnáziumba. [2]

Forrás:

[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusGyulekezettortenetek_0...

Zelenka Pál: Emléklapok a Miskolczi Ág. Hitv. Ev. Anyaszentegyház évszázados életkönyvéből (Miskolc, 1888) ÖTÖDIK LAP. A TANITÓ EGYHÁZ

[2] https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Hom_Evkonyv_40/?query=u...

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 40. (2001)HIDEG Ágnes: Adatok a miskolci evangélikus gimnázium történetéhez

https://www.evangelikus.hu/csendesnapot-tartottak-miskolci-evangelikus-i... - fotó