Nagykállói Református Templom
A református templom a XVIII. század eleje óta áll Nagykálló központi terének lezárásaként. [2] Építése 1710-ben, az ellenreformáció kellős közepén kezdődött, így 1712-re csak a templomtest épülhetett meg, [3] miután fából készült elődje tönkrement. [2]
A templom az 1860-as években nyerte el mostani formáját.
A templombelső egyterű mennyezetét tokaji hídmesterek készítették. Az ablakok színes ólomüveg berakása 2005-re készült el. Idősebb és ifjabb Görömbei Péternek, apának és fiának bronzba vésett domborművét a templom északi előszobájának falán őrzik. A két tudós, a lelkipásztor és a nagykállói patrióta arcvonásait örökíti meg. A református parókia falán található Kodály Zoltán népdalgyűjtő nagykállói útjának emlékét őrző márványtábla. [2]
A templom keleti tájolású, téglalap alakú, keleti végén fél nyolcszög záródású apszissal. Belső tere 13,5×37 méter, ma 890 ülőhely van benne. Eredetileg három bejárata volt (észak, dél és nyugat), előtte porticussal (előtérrel). Az 1980-as években végzett tatarozás alkalmával feltárták a befalazott nyugati bejáratot, ami félig emelkedik ki a földből, mivel az eredeti járószint időközben körülbelül egy méterrel feltöltődött. Feltárásra került egy eredeti ablak is az északi falon a toronnyal átellenben. A templombelső három hajós volt, két téglából épített oszlopsor tartotta a tetőszerkezetet és a mennyezetet, melyet kazetták borítottak. A keleti oldalon lévő karzat 1936-ban készült. A villamos áramot 1938-ban vezették be, ekkor készült el a belső festés. A templom északi oldalán két ólomkeretes üvegablak van, a délin három, az apszisban szintén három. Papp Gábor művészettörténész és Kustár Zsuzsa iparművész alkotásai, kazettás mennyezetek motívumainak felhasználásával készültek. [1]
Már a templomépítés idején felmerült a toronyépítés gondolata is, de ekkor még az anyagi akadályok mellett a reformátusok elleni rendeletek is akadályozták a munkakezdést. Mindezek ellenére Békési András lelkipásztor 1732-ben letette a harangtorony alapköveit és megkezdődött az építkezés. 1733-ban, az akkori katolikus püspök megtiltotta az építkezés folytatását, mert az a „katolikusok sérelmére van”. 1738-ban – feltehetően feljelentésre – a Helytartótanács vármegyei vizsgálatot is elrendelt a toronyépítés megakadályozására. Ekkor vált szállóigévé, hogy „a torony Bécsbe is ellátszik”. A munka közel 40 évig szünetelt, s csak azért épülhetett fel, mert Nagykállónak nem volt megfelelő tűzőrző helye. [3]
1770. május 10-én gombot tettek fel a tornyra, melynek teteje akkor zsindelyes volt. A gomb belsejébe egy, az építtés történetét leíró iratot helyeztek el. Mai magasságát 1807-1809 között nyerte el, tetejét ekkor rézborításúra cserélték. A 2. világháborúban találat érte, a károkat az 1960-as években tudták kijavítani. [4]
A "tűzőrző hely", mely a Rákóczi-torony nevet kapta, az Alföld legmagasabb építményei közé tartozik, sisakkal együtt 60 méter magas. A nagyméretű, négyzetes, pillérekkel megtámasztott, két méter vastag falú torony onnan kapta a nevét, hogy a fejedelem által a szabadságharcban elsőként elfoglalt kállói vár köveit is beépítették. [3]
3 harangja van:
Nagyharang (Rákóczi-harang)
550kg-os, 106 cm alsó átmérőjű, g1 alaphangú, öntötte Gombos Lajos Őrbottyánban 1986-ban. A harangba beleöntötték a régi Rákóczi harang egy darabját is. [5] Ez a harang a Gondviselés nevet kapta. [3]
Középharang
300 kg-os, 85 cm alsó átmérőjű, aisz1/b1 alaphangú, öntötte Szlezák László Budapesten 1921-ben.
Kisharang
150kg-os, 71 cm alsó átmérőjű, Cisz2/Desz2 alaphangú, öntötte Ifj. Walser Ferenc Budapesten 1925-ben.
A harangok elektronikáját, óraütőjét a Konkoly művek készítette. [5] http://www.magyarharangok.hu/nagykallo.html
Forrás:
[1] http://nagykallo.hu/ertektar/nagykalloi-reformatus-templom/
[2] http://nagykallo.hu/tourism/reformatus-muemlektemplom/
[3] http://szszbm-ertektar.hu/ertek.php?azon=209
[4] http://beszelamarvany.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1197069
[5] http://www.magyarharangok.hu/nagykallo.html
https://www.kozterkep.hu/~/31020/Nagykalloi_reformatus_templom_uvegablak...