Nagyszénási Evangélikus Templom

Leírás:

A dunántúli Zomba község evangélikus hitű jobbágyai, mivel vallásukban a zombai földesúr korlátozta őket, szerződést kötöttek Harruckern Ferenc földesúrral, s 1744. április 24-én, Szent György napján megérkeztek az orosházi pusztára. A 70 családból álló kis kolónia első teendője volt, hogy helyet kerestek a magukkal hozott harangnak, majd később a mai templom tornyának helyén sárból és vesszőből templomot építettek. 

A napszámos falu 1818-ban a mai községtől északra, az un. Mihálytelki részen jött létre.

Részlet az Orosházi Ágostai Hitvallású Evangelikus Egyházában Főtisztelendő Szeberényi Gusztáv bányakerületi Superintendens által 1877. június 8.,9.,10. és 11. napjain végzett Kánonszerü látogatásának jegyzőkönyvéből:

" 2. Nagy-Szénás. Újabban alakult 1852-ben, lélekszám 1106. 1879-ben született 73, meghalt 82, ezek közül mintegy 30 gyermek torokgyíkban. lévita tanítója Tomcsányi József orosházi születésü, 35 éves. A tanulók száma 118. iskolája imaház is. Harangja van egy, fa állványon."

Mivel az evangélikus híveknek nem volt temploma, az istentisztelet az iskolában zajlott, a harangláb pedig a templom tornyát helyettesítette. A jegyzőkönyvek szerint a templomépítés gondolata először 1891. januárjában vetődött fel, azon esemény kapcsán, hogy Gr. Károlyi Gyula templomhelyül 1 hold földet adományozott az egyháznak. Nem tudjuk hol lehetett ez a hely, de bizonyosan nem ott, ahol ma áll a templom, mert már az adományozás pillanatában tárgyalás indult  a községgel a földcsere ügyében.

Az 1897. esztendő a komoly tervezgetések éve volt. Az egyház lelkésze, Klár Béla volt ennek a  tevékenységnek a legfőbb hajtómotorja. A környező birtokok tulajdonosait tiszttartóik révén arra ösztönözték, hogy adományokkal támogassák az építkezést. Ékes példa segítőkészségükre, amikor Dáni József uradalmi tiszttartó levélben értesítette a lelkészt, hogy Gr. Károlyi Tibor a templomépítéshez 100 000 falitéglát ajándékozott.

Márciusra készült el a templom terve, májusban a költségvetése. Az asztalos, üveges és lakatos munkákra a költségvetést Bernáth István nagyszénási lakatos mester nyújtotta be. Magát a tervet Dénes-Jávorcsik és Benkő építészek készítették Orosházán.

A tervrajz ma is az egyház levéltárában látható. A templom elölnézetben nagyon hasonlít a mai templomra: a jelenlegin kevesebb az ablak, helyettük vakablakokat építettek. A harangtornyon lévő bejárati ajtó feletti díszítés ezen a terven nem timpanon, hanem íves kialakítású, virág és levélmotívumokkal díszített. A torony elején a tervezett három ablak helyett ma csak kettő található. A torony falazata néhány centiméterrel magasabb a mainál, de a rajta elhelyezett tetőszerkezet lényegesen alacsonyabb, mint a megvalósított torony esetében. Ezáltal az egész templom alacsonyabbnak zömökebbnek tűnik.

A terv nem valósult meg, újat készítettek.

1898. januárjában az egyházi gyűlés úgy döntött, hogy a templom tervét csak az eredetihez képest egyszerűsítve valósítják meg. Az ily módon módosított tervet nyújtották be az Egyházügyi Bizottságnak. A bizottság azonban még így, módosított formában sem fogadta el, s ezért egy újabb tervet kellett készíttetni. Az újabb terv elkészítésével Süle Lászlót, az előző mesterhez hasonlóan, orosházi illetőségű építő mestert bízták meg.

A terv 1898. március 20-ra el is készült. Ezt a tervet is az egyház levéltára őrzi.

Az ezen a rajzon látható templom már megszólalásig hasonlít arra, amelyik közel száz éve éke a falunak. Azonban ez a terv sem menekült meg a módosításoktól. Ezeket a módosításokat "veres" tintával vezették a rajzra.

Az alapokat mélyebbre ásták, hiszen a torony tetőzetét 1 méterrel magasabbra építették. Ezáltal a templom még karcsúbb, magasabb lett. A toronyablakokat megnagyobbították, hogy a magasabb toronnyal arányos legyen a méretük.

Az építkezés mellett megkezdődött a templom berendezéseinek, kellékeinek beszerzése is, 1899. októberében a lelkész megrendelést nyújtott be két darab harangra a Túri János és Fia céghez. Az üzlet valamely, a jegyzőkönyvekben nem tárgyalt okból nem jött létre, s így a harangok ügye egészen 1900. áprilisáig nem rendeződött. Akkor került sor az újabb megrendelésre Walser Ferenc harangöntő mester cégénél.

Az 1900-as év tavaszának folyamán a templom belsejét égszínkékre, külsejét pedig sárgára festették. A harangokat megrendelték, de azoknak állványt is kellett készíteni, s e munkával Tóth Sándor orosházi lakatosmestert bízták meg.

A korábban megrendelt oltárképet nem tartották megfelelőnek, ezért egy másikat rendeltek. Az oltárt a korábbi elképzeléseknél díszesebbre készíttették.

A templom felszentelésére 1900. július 1-jén került sor. 

Szintén 1900-ban a már felépült templomot kerítéssel vették körül. A padok alját lepadlóztatták, a bejárati ajtóhoz szélfogót építtettek. A harangok vasállványa is elkészült.

1928-ban Hajdú József egy új oltárképet adományozott a templomnak,

Az orgona régi vágya volt az egyháznak. 1939. decemberében Marschalkó Jenő második felügyelő javasolta, hogy a templom fennállásának 40. évfordulója tiszteletére vásároljanak orgonát. Az orgona készíttetésére vonatkozó terv megvalósítására azonban csak 1942-ben kerülhet sor. Augster József és Fia Rt. orgonaépítő cégnél kívánták megrendelni.

Az elnökség az orgonát azon kikötéssel rendelte meg, hogy a játszóasztalt az orgona előtt kell elhelyezni, s azt az egyház készítteti el, és kéri annak pontos méretét.

1942. decemberében a gyár értesítette az egyházat, hogy a kért határidőre a munkások katonai szolgálata miatt az orgona elkészítését nem tudják vállalni. Végül 1943. március közepén az orgona alkatrészei megérkeztek Nagyszénásra, megkezdték annak összeszerelését.

1959-ben elhatározták a templom külső és belső festését. A munka megkezdése előtt korszerűsíteni kívánták a villanyvilágítást. Csányi András jóvoltából ekkor kerültek fel az oldallámpák a falakra. Átalakították az oltár világítását is.

1967-ben a templom ablakait szines ornament üvegre cserélték.

1972-ben ismét javítani kellett a templom tetőzetét, 1974-ben az orgona korszerűsítésére került sor: elektromos motorral és ventillátorral szerelték fel.

1975-ben ünnepelte az egyház anyaegyházzá válásának 80., a templom felszentelésének 75. évfordulóját. Ezen alkalomból az ünnepi istentisztelet mellett, itt rendezték meg a Nyugat - Békési Evangélikus Egyházmegye első presbiteri napját is. [1]

Ülőhelyek száma: 100 fő, állóhely: 100 fő

 Harangok: 

A harangok sorsáról keveset tudunk. A templom szentelése előtt két harangot is rendeltek, de nem tudhatjuk mi lett ezeknek a sorsa a háború idején. 

Az biztos, hogy 1923-ben csak egyetlen harang volt toronyban: a lakatos szakvéleménye alapján veszélyes használni, mert a harang koronája megrepedt. Ennek ellenére, mivel más harang nem volt, a lelkész úgy döntött, hogy azt az ő felelősségére addig használhatják, amíg az újak el nem készülnek.

Az új harangok felavatására 1928. november 19-én került sor. Az új nagyharangot, valamint Hajdú József harangját együttesen helyezték el. A harmadik harangról nem esik szó, ennek ellenére valószínűleg ez is a helyére került, mert ebben az évben írott forrásban szerepel a "három haranggal gyarapodtak" megjegyzés. A korhadt fagerendákat, vasbeton gerendákkal cserélték.

Jelenleg is e három harang található  a toronyban. A harangot tartó acélszerkezet észak-dél tájolású állvány. A déli szélén helyezkedik el a Hajdú József által adományozott harang. [1]

Hősök harangja (nagyharang) - a hívek adományaiból készült
220 kg-os, 73 cm alsó átmérőjű. Ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten 1928-ban.

Raffay-harang - az északi oldalon a dr. Raffay Sándor, az a Bányai Evangélikus Egyházkerület püspöke által adományozott harang található
80 kg-os, 57 cm alsó átmérőjű. Ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten 1928-ban.

Emlékharang (kisharang) - Hajdú József adományozta
62 kg-os, 49 cm alsó átmérőjű. Ifj. Walser Ferenc öntötte Budapesten 1928-ban. [2]

Cím: 5931 Nagyszénás,  Október 6. u. 3. sz

Forrás:

[1] http://www.c3.hu/~evkirche/gyul.htm

[2] http://www.magyarharangok.hu/nagyszenas.html

http://nagyszenas.lutheran.hu/nagyszenas-1/egyhazunk-toertenete/templomunk - fotók