Elérhetőség

Reformációs projekt koordinátora

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2025 Május
 

Nagyváthy János-mellszobor - Csurgó

Első gazdasági szakírónk, NAGYVÁTHY JÁNOS (Miskolc, 1755. jan. 19. – Csurgó, 1819. febr. 13.) 1791-től Festetichék keszthelyi uradalmának jószágkormányzója volt. A kettős könyvvitel első magyarországi szakértőjeként tartják számon. Szolgálata alatt írta A szorgalmatos mezei gazda című munkáját, amely az első jelentős magyar nyelvű mezőgazdasági szakkönyvünk. A későbbiekben Csurgón élt és további szakmunkákat publikált. Korának felvilágosult mezőgazdászaként tartjuk számon. Forrás: http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/nagyvathy_janos_szuletesnapja__1755_
Település: 
A készítés éve 1979.
Alkotó Záhorzik Nándor
Anyaga, mérete Mészkő
Felirat Nagyváthy János 1755-1819
Ábrázolt személy, vagy esemény bemutatása Korának legkiválóbb agrártudósa volt, a társadalomtudományok is foglalkoztatták, mintegy fél tucat nyelvet beszélt. Rábírta Festetics grófot arra, hogy Csurgón hozzon létre református gimnáziumot. A református templom építését is ő kezdeményezte.
 Nagyváthy János-mellszobor - Csurgó

Miskolcon, született, valószínűleg református családba, hiszen a miskolci római katolikus egyház anyakönyveiben nincs bejegyzés róla. A miskolci református egyház anyakönyvei 1841-ben – egy tűzvész során – megsemmisültek, így Nagyváthyról nem tudjuk pontosan, hogy melyik felekezet tagjaként született. Id. Szinnyei József ( 1830-1913, akadémikus, könyvtártudós ) tudni vélte, hogy Nagyváthy Ferenc tért át a római katolikus vallásról az evangélikus hitre.

Nagyváthy rábeszélésére 1797-ben minden más európai államot megelőzve nyitotta meg Festetich gróf a keszthelyi Georgicont, földrészünk első rendszeres gazdasági szakiskoláját.

A gimnázium „világi inspektora”volt, az intézmény működési feltételeit biztosította és ellenőrző szerepe is volt. Kapcsolatba került a kor nagy költőjével, az ott tanító Csokonai Vitéz Mihállyal.

1818-ban készült el a csurgói iskola rendtartásával, melynek címe: „A csurgói Gimnáziumbeli Rectori és Professori rendtartások”.

Nagyváthy János sírja felett sokáig nem állott emlékmű. A „Magyar Gazda” 1860-ban írta: „ha valaki Csurgóra elvetődik, hol a derék Nagyváthy a szemeit a síri álomra kegyes kezek fogták be, az üdvezültnek régen elkorhadt fejfája fölött nem talál érdemeit hirdető emléket”. E cikk hatására a csurgói református egyházmegye márványemlékművet készítetett sírja fölé. 1936. március 26-án a Csurgói Öregdiák Szövetség exhumáltatta Nagyváthy János hamvait, és a júniusi tanévzárón az iskola parkjának legszebb helyén végső nyugalomra helyezte.

Nagyváthy egykori csurgói házának helyén ma a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium 1896-ban emelt épülete áll, a gimnázium Nagykönyvtára pedig nagyszámú Nagyváthy-kéziratot őriz.

Nagyváthy János korát megelőző, nagyszerű reformer volt, akihez foghatót csak jóval később, a Széchenyi István nevével fémjelzett reformkorban találunk hazánk történetében.

Sírfelirata: Latin nyelvű: „Nagyváthy János, Nemes Zala Megye törvényszékének ülnöke, a polgári munka különböző fajai után húsz éven át maradék életét tisztes szegénységben, serényen töltötte el és a fáradalmakkal betelve jobb vidékre költözött az 1819. évben, február 24-én, élete 64. évében.”

Cím: 8840 Csurgó Széchenyi tér Városháza előtti része

Forrás: https://www.kozterkep.hu/~/11841/

            http://real.mtak.hu/18329/1/diakok_tudomanyos_kutatas.pdf

           http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html

Fotók

 Nagyváthy János-mellszobor - Csurgó
 Nagyváthy János-mellszobor - Csurgó
Utolsó frissítés
2017.05.24.