Nemesvámos Református Templom
Az építés éve | Pontos adat nincs: ?1740? |
---|
Leírás: Az egykori királyi birtokon fekvő kiváltságos, vámmal is rendelkező falu lakói a török hódoltság idején tértek át a református hitre enyingi Török Bálint hatására. [1]
A 17. század folyamán Vámos tiszta református faluvá vált: az egyház fenntartásáról a nemesek gondoskodtak, fennmaradását is ők biztosították az ellenreformáció idején. [2]
Él az a feltételezés is, miszerint Dévai Biró Mátyás működésének eredménye a lakosság túlnyomó többségének református hitre való áttérése a XVI. század derekán, de erre vonatkozóan bizonyítékaink nincsenek.
A gyökeret verő és lélekszámban egyre gyarapodó református közösségnek 1652-ből értékes tárgyi emlékei maradtak fenn: egy feliratos aranyozott ezüstkehely és egy dúsan aranyozott úrvacsoratál, szintén latin nyelvű felirattal és évszámmal, megőrizve az ajándékozó Rétéi Gergely nevét.
1674-ben a vámosi református prédikátor a lelkészek felségárulási perébe keveredett, javait elkobozták.
Bél Mátyás a XVIII. század elején munkájának Vámost bemutató részében meg sem emlékezett a faluban éló, feltehetőleg rendkívül kisszámú katolikusságról. „Reformátusok, szabad vallásgyakorlatuk és templomuk van" - írta összefoglalóan a település lakóiról.
1766-ban a nemesvámosi reformátusok azt a sokakat megbotránkoztató kijelentést tették, hogy inkább törökké lennének, mintsem bálványimádó pápistává. [3]
A falu református temploma építésének idejére vonatkozóan nincs adatunk.
Az 1700-as évek elején már állhatott mai helyén, a főutcától beljebb, védettebb településrészen. Bél Mátyás erről a templomról emlékezhetett meg a helység leírásakor. A szent épület festett berendezése 1745-ben készült, ugyanakkor, mint a közeli vörösberényi református templomé. Feltételezzük, hogy mennyezete is festett volt. A mennyezetet 1790-ben, a templom bővítésekor boltozták le.
1783. május 10-én a „vámosi nemes helységnek hites elöljárói" bizonyságlevélbe foglalták, hogy templomuk „soha meg nem nagyobbíttatott, hanem most is azon fundamentumon áll, melyre legelsőben építtetett, azóta pedig magunk is megszaporodván, nem hogy a Veszprémből istentisztelet végett ide jövő helv. conf. levők velünk együtt könnyen elférnének, hanem még a munka időn megesni szokott halotti prédikáció alkalmával is, mikor városi uraimék közül senki hozzánk nem jön, magunk is úgy megtöltjük, hogy még a templom közepén levő ürességet is elfoglaljuk. Mikor veszprémi uraimék vasárnapokon kijönnek, sok lelkek a templomon kívül maradni kénytelenek..."
A vámosi reformátusok 1790-ben ki is bővítették templomukat. Ekkor már felépült a veszprémi reformátusok új temploma, nem kényszerültek szomszédolásra.
1838-ban a helyi reformátusság a régi iskola alapjaira új, bolthajtásos iskolát építtetett. Mindössze három évig használhatták, mert leégett az 1841. április 25-én pusztító tűzvészben. A tűz martalékává lett még mindkét felekezet temploma, papi- és iskolaháza, valamint a lakóházak túlnyomó többsége, szám szerint 235.
Kopácsy József hercegprímás 100 pengőforintot osztatott ki a károsultak között „vallási megkülönböztetés nélkül", a vámosi reformátusokat pedig templomuk újrafedéséhez engedménnyel juttatta cserépzsindelyhez veszprémi téglavetőjéből. A pápai gróf Esterházy Károly 2000 szál fát ajándékozott fedélfákra a szerencsétlenül jártaknak és 100 szál épületfát a református templom újjáépítéséhez. [1]
Stílus: barokk
Berendezés: A templom egykori berendezéséből a festett, virágos testű, kétfejű sasos ornamentikájú padprofilok, a festett támlájú „leeresztés pad", a festéssel díszített gyermekek padja ma is eredeti helyükön és eredeti funkciójukban láthatók, használhatók. Az eredetileg bizonyára egységesen festett padok egy-egy deszkájával többhelyütt az újabb, már festetlen padokat javították. [1]
Harangok: A két nagyobb harang Pozdech jármon függ öntésük óta, korábban motorral szóltak nyelvfogóval, most lekötött nyelvvel és mágnessel.
Hangköz: ges' - b' - es" [4]
Cím: 8248 Nemesvámos, Kossuth Lajos utca 29. sz.
Forrás:
[1] https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VESZ_Veszprem19_20/?pg=420&l...
A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994) Ács Anna: A felekezeti viszonyok változása Nemesvámoson a XVII. századtól napjainkig. (A H. N. adventista gyülekezet megalakulása és működése) 419-420.
[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesv%C3%A1mos
[3] https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_VESZ_Nepivall_5_2/?query=nem...
Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/II. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)Egyháztörténet, felekezetek együttéléseS. Lackovits Emőke: Különböző felekezetű közösségek 149.