Óbudai Református Templom

Leírás:

Írásos bizonyíték szerint már 1566-ban, a reformáció első évtizedeiben gyülekezet élt Óbudán. A prédikátor neve is ismert: Szováthi Gáspár. Ettől kezdve él itt a református egyház, 1606-tól 1686-ig kimutatható névsor is van a lelkipásztorokról. Ebben az időben már iskolát is működtet az eklézsia. A török hódoltság idejéről keveset tudunk, de a török kiűzése után a Habsburg Birodalom előretörésével megváltozik a protestánsok sorsának alakulása. Budára és Pestre idegenből hoznak telepeseket, a bécsi udvar minden erővel a katolikus egyházat támogatja. A Zichy család elveszi a református templomot az óbudai reformátusoktól, mely a mostani katolikus templom helyén állt, és a katolikusoknak adja át, de meghagyja és engedélyezi a vallásgyakorlatot. [1] Ebben az időben egy  módos jobbágy, Madarassy Gergely telkén, félig földalatti romos épületben tartották az istentiszteleteket. Az 1740-es években engedélyt kaptak egy szerény méretű, mindössze 13 négyszögöles oratórium építésére. 1777-ben eredménytelenül kérvényezték az időközben megroggyant és kinőtt épület nagyobbítását. [2]

A türelmi rendelet után, 1783. december 20-án született meg a kedvező döntés egy új templom építésének engedélyezésére. Az alapkőletételre 1785. május 18-án került sor, és “ezen Templom 11 azaz tizenegy hetek alatt egészen elkészült a karon, székeken és a katedrán kívül.” [1] Az építés során felhasználták a még meglévő középkori falmaradványokat is. [2] A templomot 1786. augusztus 27-én szentelték fel, és ugyanabban az évben készült el a templom belső berendezése.  Ezután fogtak a torony építésébe: “Az ó-budai Református Templomhoz ragasztatott torony Felséges II. József császárunk és királyunknak Anno. 1787. július 29. napján kiadott kegyelmes engedelme szerint építtetett Dobos István Prédikátorságában, Kónya István Curátorságában 1788. esztendőben.” 

Az 1838-as árvíz nagy pusztítást végzett a templomban. A Duna hullámai április 13-16. között “hallatlan pusztítással elborították az egész várost, Ó-Budát. A víz 14-én a Kis Czell utcai kerteknél tört be, s a parókia udvarából se ki-, se bejárni nem lehetett, a vízmagasság a templomban közel 2 méter volt. Az “ekkla” ládáját a templom karára vitték fel, mint a “legbátorságosb helyre” olvashatjuk a gyülekezet akkori lelkészének, Dobos Jánosnak visszaemlékezéseiben. A pusztulás olyan nagy volt, hogy mindössze 75-80 épület maradt meg épségben Óbudán. Ráday Gedeon egyházi gondviselő segítségével gyűjtés indult, s így sikerült majd helyreállítani az épületeket. A reformkor és a meginduló iparosodás Óbuda fejlődésére nézve igen jelentős hatással bírt. A gyülekezet is tovább fejlődik, gyarapodik. 1848-ban orgonát építenek.  A templomtorony sisakja 1878-ban készült. [1]

A szabadon álló épület egytornyos, copf stílusú  homlokzattal, osztatlan, egyhajós belső térrel rendelkezik. Főbejárata kelet felől, a homlokzat elé utólag épített tornyon keresztül nyílik. Belseje egyszerű, síkmennyezetes, tagolatlan oldalfalakkal, körülfutó kis belső párkánnyal, kétoldalt három-három modern rajzolatú ólombetétes, színes üvegű ablakkal. A bejárat felett két oszloppal megerősített, széles karzat van. Vele szemben található a toszkán oszlopokon nyugvó hármas kosárívű alátámasztott, tömör mellvédű karzat, az orgonával. Az északi oldal közepén van az oldalbejárat a parókia felől.

A nyolcszögű hagymakupolás toronysisakkal lezárt templomtornyon színes,tűzzománcozott, aranyozott toronyóra látható. [2]

Ez a templom a főváros legrégibb református temploma, és ma is úgy áll, mint egykor. 1908-1909-ben új parókia épül Kós Károly terveivel és felügyeletével, melyet sajnos a két világháború között átépítettek gyülekezeti terem és irodai célokat szolgáló helyiségek létrehozása miatt, megbontva az eredeti épületegyüttes szépségét. [1]

Stílus: copf

Ülőhelyek száma: 450, állóhely: 30

Berendezés:

A déli oldal közepén áll a festett fából készült, finoman faragott mellvédű, copf-stílusú baldachinos szószék a füzéres faragott díszű hangvetővel – mindkettő a templom építésének idejéből származik. A felvezető lépcső előtt kis emelvényen az úrasztala, klasszicizáló, karcsú balusztrádos úrasztal-korláttal. A padokon eredeti kovácsoltvas gyertyatartók vannak.

Harangok: A gyülekezet 1788-ban megveszi a templom első harangját; a másodikat 1789-ben Kónya István adományozza a gyülekezetnek.

Cím: Budapest, Kálvin köz 4., 1036

Forrás:

http://www.refobuda.hu/gyulekezetunk-es-templomunk-tortenetebol/

http://refobuda.parokia.hu/6.html

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=350 - fotók

http://reformacio.mnl.gov.hu/orokseg/falfestmeny_kos_karoly_munkai_alapj... - kapcsolódó bejegyzés