Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
9400 Sopron Fő tér 1
Telefon: 
+36 (99) 312-198
Nyitva tartás: 
K-CS: 8:00-15:30 P: 8:00-13:30
Reformációs projekt koordinátora
Dominkovits Péter
dominkovits.peter@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2021 Október
 

Payr Sándor

"A hazai evangélikus egyháztörténet-írás elmúlt bő száz esztendejében – így vagy úgy – mindenki Payr Sándor tanítványa. Igen, az ő széles vállán állunk mindnyájan." Ittzés János püspök
Település: 
Ábrázolt személy, vagy objektum megnevezése Payr Sándor, evangélikus pap, egyetemi tanár, egyházi író (1861 – 1938)
Payr Sándor

Élete: Payr Sándor 1861 februárjában Pápán született. Bár iparoscsalád leszármazottja volt, lelkész nagyapjának szellemisége nagy szerepet játszott abban, hogy ő is ezt a hivatást választotta. Pápán járta iskoláit. Teológiai tanulmányait Sopronban és Bázelben végezte. Karsay Sándor püspök avatta lelkésszé.

Előbb fél évet Sárvárott, majd egy éven át Győrött szolgált. Nyolc éven át lelkészkedett a Fejér megyében lévő Pusztavámon. Történeti kutatásai és felkészültsége miatt már ekkor is többször hívogatták teológiai tanárnak – rövid ideig tanított is Sopronban -, de ő mégis inkább a lelkészi hivatás mellett döntött, és a teológiai előadói lehetőséget visszautasította. (Bár az anekdota szerint azért hagyta ott a pulpitust, mert diákjai közül egyesek nem figyeltek rá, ő pedig a tudományos munkát ennyire nem becsülők számára nem óhajtott tanítani; ám a fő ok sokkal inkább az volt, hogy még nem érezte magát elég felkészültnek a tanítói pályára.) 1895-től 3 éven keresztül a püspöki titkári tisztet töltötte be. 1899-től a Teológia katedrájára állt mint kedves területének, az egyháztörténetnek tanára.

A soproni teológiai kar megszületését követően, 1923. augusztus 27-től az egyetemi fakultás nyilvános rendes tanára volt 1930-ban történt nyugdíjba vonulásáig. Ebben az időben már az sem tántorította el a teológiai oktatástól, hogy 1916-ban többen őt óhajtották Gyurátz Ferenc utódjának a püspöki székbe. Nem vállalta. Doktori disszertációt ugyan nem írt, de a debreceni református hittudományi kar kiemelkedő munkássága miatt 1929-ben a tiszteletbeli teológiai doktori címmel tüntette ki. Nyugdíjazása után is aktív történetíró és kutató munkát végzett, mellyel az utókor számára felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot teremtett. Pápán hunyt el 1938. január 30-án, de teste Sopronban pihen.

Írói és kutatói tevékenysége elsősorban a Dunántúl története, a gályarabság kora, illetve a XVIII. század egyháztörténete felé irányult, melyben komoly figyelmet fordított a politikai, társadalmi és kultúrtörténeti összefüggésekre is. Legnagyobb munkáihoz, az “Egyháztörténeti emlékek” (1910) és a 932 oldalas, 1522-1647 közötti eseményeket leíró “A Dunántúli evangélikus egyházkerület története, I. kötet” (1924) című könyveihez elsősorban régi egyházi magángyűjtemények és a Nemzeti Múzeum kézirattárának anyagát dolgozta fel.

A lelkésznemzedékek tanítása mellett hatalmas kutatómunkával, hangyaszorgalommal és a levéltári anyagok feldolgozásával mélyedt el a magyar evangélikusság és a vallásos énekes költemények történetében, vizsgálatában. A magyar evangélikus lelkészekről és lelkészi dinasztiákról, így a Nádasdyakról, a Zvonaricsokról, Kollonicsokról és Zinzendorfokról, az Ostffyakról és a Perlakyakról is írt monográfiákat. [1]

Halálhíre: "Dr. Payr Sándor, az Erzsébet tudományegyetem evangélikus hittudományi karának nyugalmazott ny. r. tanára, a protestáns egyháztörténet nagynevű művelője, 77 éves korában befejezte földi pályafutását. Halála egy kutató és alkotó munkában fáradhatatlan életet zár le, tudományos működésének eredményeit azonban a magyar protestáns egyháztörténet mindenkor megőrzi. A jeles tudós, amilyen lelkes híve volt egyházának épp olyan igaz fia magyar hazájának is, s történetírói felfogása szerint a magyar protestántizmus sorsa mindenkor egy volt a nemzet sorsával. Irodalmi működése az egyháztörténeten kívül és azon keresztül belekapcsolódott a politikai, a művelődés- és irodalomtörténetbe s szoros kapcsolatban állt Sopron múltjával is, amelynek dr. Payr Sándor egyik legalaposabb ismerője volt. A soproni evangélikus gyülekezet történetéről írt nagyszabású műve mellett a kisebb tanulmányok és cikkek egész sorában foglalkozott szeretett városának múltjával s egyforma történetírói lelkiismeretességgel és gonddal írt az ősi líceum évszázados történetéről, Sopron város nagynevű polgármesterének, Lackner Kristófnak életéről, a régi evangélikus temető síremlékeiről, vagy a Szentgyörgy-utca ódon házairól. Rengeteg adatot gyűjtött különösen a protestáns egyháztörténet mezejéről, ezek közül azonban nagyon sok vonatkozik Sopron város és Sopron vármegye múltjára is, s ez adatok értékes anyagot jelentenek városunk és megyénk történetírói számára. Lankadatlan kutató buzgalmával s szinte csillapíthatatlan tudományszomjával az igazi tudósokat jellemző páratlan szerénység egyesült; nagy tudománya mellett ez fűzte hozzá tisztelőinek táborát. Az isteni kegyelem csodálatos munkabírással és szellemi erővel áldotta meg: még halálos ágyán is tudományos tervei foglalkoztatták, s a tollat csak a kérlelhetetlen halál csavarta ki kezéből. Nevét meg fogják őrizni a történettudomány lapjai, de őrzi tanítványainak és tisztelőinek serege is, akiknek lelkébe jóságos lényének emléke örökre bevésődött." [2]

Forrás: 

[1] https://berzsenyi.org/rokon-csaladok/payr-sandor/

[2] http://epa.oszk.hu/01900/01977/00004/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1938-ii...

Soproni Szemle Művelődéstörténeti folyóirat 1938. II. ÉVFOLYAM 1–2. SZÁM / KRÓNIKA / Dr. Payr Sándor - halálhíre

http://epa.oszk.hu/01900/01977/00005/pdf/EPA01977_Soproni_Szemle_1938-ii...

Soproni Szemle Művelődéstörténeti folyóirat 1938. II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM / Dr. Wiczián Dezső: PAYR SÁNDOR 1861–1938 - élete

http://medit.lutheran.hu/img/payr_sandor_nemesker_1932-0.jpg

Fotók

Payr Sándor
Payr Sándor
Utolsó frissítés
2018.01.21.