Pestújhely-Újpalotai Evangélikus Egyházközség Temploma

Leírás: A gyülekezet első éveiben Rákospalota leányegyháza volt. A közösség fejlődését az elsõ világháború megbénította, csak a 20-as években indult meg újból, a közben megalakult Luther Szövetség segítségével. 1922-ben indult az önálló anyakönyvezés, amikortól missziói egyházzá lett. Komjáthy Béla, akit templomépítő lelkészként is ismernek, indította el az építkezéshez szükséges gyűjtést 1928-ban.

Sándy Gyula, a legtöbb XX. századi (különösen pesti-pestkörnyéki) evangélikus templom építésze a tervek készítésén túl, díjtalanul vállalta az építés levezetését. A községtől ajándékba kapott telken Raffay Sándor püspök és Kemény Lajos esperes 1933. november 26-án szentelte fel a még csonkatornyú templomot. A padok, az oltár, az oltárkép, a szószék, a harmónium, a kis harang és a felépülő torony mind a közösség különböző tagjainak ajándéka volt. 

A II. világháború nagy pusztulást okozott, a templom 6 aknatalálatot kapott. A torony oldalfalai kidőltek, a tetőzet beszakadt, a harmónium elnémult - a gyülekezet pásztor nélkül maradt. 1946 áprilisában, nagypénteken volt az első ünnepi istentisztelet a templomban, melyet a hívek 4 hónap alatt hoztak rendbe. 1949-ig kívül-belül teljesen felújították.

Kis bekerített téren áll, vörös téglából épült, vörös palatetős, jellegzetes magyaros stílusában, tornyán a felvidéki reneszánsz oly kedvelt fal lezárásaira emlékeztető gazdag pártázatos kiképzéssel, tetején gömbön álló kereszttel. A tornyot párkány osztja ketté, fölötte négy oldalán 3-3 félköríves ablak. Az épület két oldalát 5 támasztó pillér tagolja, ezek a tetőn a főtorony apró másolataiként pártás tornyocskákban végződnek. A bejárat két oldalát 1-1 oszlop keretezi, félkörívében az "Erős vár a mi Istenünk" felirat színes Luther-rózsát vesz körül.

1993-ban szerelték fel a templomkivilágítást is és végezték el a teljes felújítást. [1]

Stílus: magyaros

Ülőhelyek száma: 135 fő, állóhely: 35 fő

Berendezés: A templombelsőn is magyaros jelleg uralkodik.  A szószék műmárvány, a pártás stílusban kiképzett padok oldalán ismétlődő, faragott, festett Luther-rózsák.  A falakon körbe, az oltár elõtti félkörívben és a karzat mellvédjén (ott a falba süllyesztve) köralakú aranykeretekben, görög kereszttel váltakozva, Szita István a Biblia Pauperum (Szegények Bibliája) hagyományának szellemében festett seccoi János evangéliumából vett bibliai jeleneteket ábrázolnak Krisztus életébõl. Nem elbeszélnek, inkább emlékeztetnek.

Harangok:  Két harangja van:

- Nagyharang: 322 kg-os, 86,5 cm alsó átmérőjű, Seltenhofer Frigyes fiai öntötték Sopronban 1938-ban. Rajta az 5855-ös gyári szám olvasható.

- Kisharang: 150 kg-os, 65 cm alsó átmérőjű, magassága 48,5 cm. Seltenhofer Frigyes fiai öntötték 1938-ban Sopronban. Gyári száma: 5856 sz. [2]

Cím: 1158 Budapest, Templom tér 10,

Forrás:

[1] http://www.lutheran.hu/templomok/bp_pujhh.htm

[2] http://www.magyarharangok.hu/bp_15.html

http://www.legifoto.com/magyar/galeria/pestujhely_ujpalotai_evangelikus_...