Elérhetőség
Elérhetőség
Eseménynaptár
Prágai András költő, református prédikátor
Születési éve ismeretlen. Születési helye egyik versének aláírása szerint („Andreas Prágai de Nemes-Kér " talán Sopron megye, bár családja a kor elnevezési szokásai szerint talán Prága nevű községbe való (van ilyen Nógrádban és Zalában). [3]
Itthon valószínűleg Sárospatakon tanult.
Heidelbergben 1616 nyarától 1618 nyaráig sógorának, Súri Orvos Mihály (Zsuzsánna nevű nénje után [5]) sárospataki pap alumnusaként ( növendék ) időzött. 1616-ban üdvözlő verset írt Szenci Molnár Albertnek, és adott neki 6 tallért. Heidelbergből egy könyvet küldött haza Tolnai Pap Istvánnak, a későbbi puritánus ellenes prédikátornak. Ugyancsak Heidelbergből küldte haza I.Rákóczi György számára a reformáció százéves ünnepén tartott disputációjának egy példányát Szenci Molnár Albert Secularis cancio evangelica című művével egybekötve. A disputáció belső címlapja előtt Rákóczihoz írt kézírásos verse olvasható.
Hazatérve 1619 tavaszától Sátoraljaújhelyen másodpap. 1624-ben viszont már szerencsi prédikátor, mint Rákóczi György udvari papja. 1625-ben részt vett a bekecsi templom felszentelésén. [4]
Prédikációját és Rákóczihoz írt versét megtaláljuk a Szenczi Molnár szerkesztette Consecratio templi novi c. gyűjteményben (1625). [3]
Bár a "Fejedelmek serkentő órája"( Bártfa 1628) című művét és a "Sebes agynak késő sisak" című versciklust is Rákóczi megbízásából fordította magyarra, viszonyuk mégsem volt zavartalan. Feltehető, hogy a szerencsi prédikátorság díjazása körüli viták miatt különböztek össze. Amikor Prágai 1631 őszén el akart menni Szerencsről, Rákóczi lefogatta és „árestomban" tartotta. Prágai csak prédikátor társai könyörgő levelének hatására szabadult ki. A tarcali zsinatról Szepsi Mihály senior aláírásával küldött levélnek köszönhetően 1631 őszén Gönczre távozhatott lelkésznek. [4]
1635-ben tarcali papként találkozunk vele. Ugyanebben az évben okt. 10-én esperesével együtt megjelent egy Bodrogkisfaludban tartott értekezleten, de 1636. április 28-án már nem élt, mert e napon Miskolczi Csulyak hagyatéki egyezkedés céljából utazott Prágai András özvegyéhez. Már a Fejedelmek órájának előszavában súlyos betegsége miatt panaszkodott, s talán ez a betegség vitte korai sírba. Nem lehetett idős: ha születését 1590 tájára tennénk, 1636-ban még mindig innen kellett lennie az 50. éven.
Írói érzékéről versei tanúskodnak. A Kecskeméti C. János könyvéhez írt költeménye („Por fövenyen épült . . .") a Balassi-strófa ügyes kezelőjének mutatja, nagy műve verses szemelvényeit is mindig versben fordítja, magyaros formákat használva. Szembeszökő vonása az "à propo"-s gondolkozás: mindenről jut eszébe példa, olvasmányi élmény, klasszikus citatum, közhely vagy történet, s ezeket azonnal és részletesen el is mondja.
Erősen megmutatkozik hazafias önérzete is, magasztalja a magyar föld termékeit, feleslegesnek tartja a külföldi behozatalt. Lelkesen magasztalja a magyar vitézséget [3]
A kolozsvári református kollégium nagykönyvtárának ex libris-gyüjteményében van egy mozgatható betűkkel és nyomdai diszekkel nyomtatott könyvjegy. Ez az ép állapotban lévő ex libris kézi ollóval 6.3-szor 12 cm nagyságú papirosszalag alakúra van körülvágva. A szöveg felett 1.8-szer 11 cm méretben leveles inda-sárkányfej-és angyalka-motivumú fejlécben két delfinen egy-egy amorett ül. A fejléc alatt három soros szövegben: "Est spes vita. salus, requies et gloria Christus ANDREAS ΡRAGAI Cui Deus immensi det gaudia summus olympi·"
Jelmondata hosszú időn keresztül általánosan használt szövegkeret, amelybe azután a tulajdonos nevét egyszerűen csak belefoglalták. Ezen kivül a kötéstáblába a tulajdonos betűpárját és az évszám szuper-ex librisét volt szokásban bele nyomtatni. Kutatások során találtak ég néhány olyan könyvet, melyben Prágainak mind a könyvjegye be van ragasztva, mind pedig tábláján fent: A -csillag- Ρ, lent pedig 1616 , 1617 avagy 1618 évszám van benyomva. [5]
A Fejedelmek órája mű leírása:
Cím: Feiedelmeknec serkentö oraia : : az az Marcus Aurelius csaszarnac eleteroel az hires Guevarai Antaltol ... irattatot három koenyvec / mellyeket ... deac nyelvre forditot es ... meg vilagositot Wanckelivs Ianos ; most penig ez Serkentö oranac első és harmadic koenyveit ... Rakoczi Gyoergynec parancsolattyara magyar nyelven tolmacslotta Pragay Andras szerencsi prédicator
Megjegyzés: A második könyvet az Epistola dedicatoria - "Az tekentetes ... Rakoczi Gyoergynec ... kegyes patronusánac ... Pragay Andras ..." szerint Draskovit János fordította
A címoldal piros-fekete nyomású
A címoldalon és a kolofónban fametszetes magyar címer
Megjelenés: Bartphan : nyomtattatot Kloesz Iakab által, 1628
Közreműködők: Prágai, András (1590 k.-1636) (ford.)
Draskovich, János (horvát bán, tárnokmester) (1550-1613) (ford.)
Klösz, Jakab (jun.) (typogr.)
Klein?, Johann (Nagyszeben) (1711) (poss.)
Vigyázó, Ferenc (1874-1928) (poss.)
Ráth, György (1828-1905) (poss.)
Rákóczi, György, <<I=1>>. (Erdély: fejedelem) (1593-1648) (poss.)
Hirscher, Christianus (brassói bíró, polgármester) (17. sz.) (poss.)
Szombatfalvi, Susanna (18. sz.) (poss.)
Ráth, György (1828-1905) (poss.)
Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára (másodlat) (Budapest) (poss.) [6]
Forrás:
[1] http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=2271
[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A1gai_Andr%C3%A1s
[3] http://epa.oszk.hu/02500/02518/00163/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1958_...
[4] https://library.hungaricana.hu/hu/view/OSZKEvkonyve_1980/?query=Pr%C3%A1...
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról 313-314