Elérhetőség

Elérhetőség

Cím: 
Budapest I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.
Telefon: 
+36 1 225 2843
Nyitva tartás: 
H-CS: 8:30–17:45, P:8:30–14:00
Reformációs projekt koordinátora
Kovács Eleonóra
kovacs.eleonora@mnl.gov.hu

Reformáció a magyar kultúrában

Eseménynaptár

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2024 Október
 

Prágai András költő, református prédikátor

Prágai András (Nemeskér, ? – Tarcal, 1636 tavasza) református lelkész Sárospatakon, majd külföldön tanult. Hazájába való visszatérése után, 1619 tavaszától sátoraljaújhelyi másodpap, majd szerencsi lelkész és Rákóczy György udvari papja, 1631 őszétől gönci, 1635 elejétől tarcali lelkész volt. [1] A késői reneszánsz szellemében kezdett alkotni, legismertebb műve a Fejedelmek serkentő órája. Ez valójában Antonio de Guevera királytükrének teljes fordítása; a korszak kiemelkedő munkájának tartják. Valószínűleg 1631-ben készítette el a Sebes agynak késő sisak című közel negyven versből álló versciklust, mely már a barokkot előlegezi. [2]
Település: 
Fejedelmek serkentő órája - címlapjának részlete

Születési éve ismeretlen. Születési helye egyik versének aláírása szerint („Andreas Prágai de Nemes-Kér " talán Sopron megye, bár családja a kor elnevezési szokásai szerint talán Prága nevű községbe való (van ilyen Nógrádban és Zalában). [3] 

Itthon valószínűleg Sárospatakon tanult.
Heidelbergben 1616 nyarától 1618 nyaráig sógorának, Súri Orvos Mihály (Zsuzsánna nevű nénje után [5]) sárospataki pap alumnusaként ( növendék ) időzött. 1616-ban üdvözlő verset írt  Szenci Molnár Albertnek, és adott neki 6 tallért. Heidelbergből egy könyvet küldött haza Tolnai Pap Istvánnak, a későbbi puritánus ellenes prédikátornak. Ugyancsak Heidelbergből küldte haza I.Rákóczi György számára a reformáció százéves ünnepén tartott disputációjának egy példányát Szenci Molnár Albert Secularis cancio evangelica című művével egybekötve. A disputáció belső címlapja előtt Rákóczihoz írt kézírásos verse olvasható. 

Hazatérve 1619 tavaszától Sátoraljaújhelyen másodpap. 1624-ben viszont már szerencsi prédikátor, mint Rákóczi György udvari papja. 1625-ben részt vett a bekecsi templom felszentelésén. [4]

Prédikációját és Rákóczihoz írt versét megtaláljuk a Szenczi Molnár szerkesztette Consecratio templi novi c. gyűjteményben (1625). [3]

Bár a "Fejedelmek serkentő órája"( Bártfa 1628) című művét és a "Sebes agynak késő sisak" című versciklust is Rákóczi megbízásából fordította magyarra, viszonyuk mégsem volt zavartalan. Feltehető, hogy a szerencsi prédikátorság díjazása körüli viták miatt különböztek össze. Amikor Prágai 1631 őszén el akart menni Szerencsről, Rákóczi lefogatta és „árestomban" tartotta. Prágai csak prédikátor társai könyörgő levelének hatására szabadult ki. A tarcali zsinatról Szepsi Mihály senior aláírásával küldött levélnek köszönhetően 1631 őszén Gönczre távozhatott lelkésznek. [4]

1635-ben tarcali papként találkozunk vele. Ugyanebben az évben okt. 10-én esperesével együtt megjelent egy Bodrogkisfaludban tartott értekezleten, de 1636. április 28-án már nem élt, mert e napon Miskolczi Csulyak hagyatéki egyezkedés céljából utazott Prágai András özvegyéhez. Már a Fejedelmek órájának előszavában súlyos betegsége miatt panaszkodott, s talán ez a betegség vitte korai sírba. Nem lehetett idős: ha születését 1590 tájára tennénk, 1636-ban még mindig innen kellett lennie az 50. éven. 

Írói érzékéről versei tanúskodnak. A Kecskeméti C. János könyvéhez írt költeménye („Por fövenyen épült . . .") a Balassi-strófa ügyes kezelőjének mutatja, nagy műve verses szemelvényeit is mindig versben fordítja, magyaros formákat használva. Szembeszökő vonása az "à propo"-s gondolkozás: mindenről jut eszébe példa, olvasmányi élmény, klasszikus citatum, közhely vagy történet, s ezeket azonnal és részletesen el is mondja.

Erősen megmutatkozik hazafias önérzete is, magasztalja a magyar föld termékeit, feleslegesnek tartja a külföldi behozatalt. Lelkesen magasztalja a magyar vitézséget [3]

A kolozsvári református kollégium nagykönyvtárának ex libris-gyüjteményében van egy mozgatható betűkkel és nyomdai diszekkel nyomtatott könyvjegy. Ez az ép állapotban lévő ex libris kézi ollóval 6.3-szor 12 cm nagyságú papirosszalag alakúra van körülvágva. A szöveg felett 1.8-szer 11 cm méretben leveles inda-sárkányfej-és angyalka-motivumú fejlécben két delfinen egy-egy amorett ül. A fejléc alatt három soros szövegben: "Est spes vita. salus, requies et gloria Christus ANDREAS ΡRAGAI Cui Deus immensi det gaudia summus olympi·"

Jelmondata hosszú időn keresztül általánosan használt szövegkeret, amelybe azután a tulajdonos nevét egyszerűen csak belefoglalták. Ezen kivül a kötéstáblába a tulajdonos betűpárját és az évszám szuper-ex librisét volt szokásban bele nyomtatni. Kutatások során találtak ég néhány olyan könyvet, melyben Prágainak mind a könyvjegye be van ragasztva, mind pedig tábláján fent: A -csillag- Ρ, lent pedig 1616 , 1617 avagy 1618 évszám van benyomva. [5]

A Fejedelmek órája mű leírása:

Cím: Feiedelmeknec serkentö oraia : : az az Marcus Aurelius csaszarnac eleteroel az hires Guevarai Antaltol ... irattatot három koenyvec / mellyeket ... deac nyelvre forditot es ... meg vilagositot Wanckelivs Ianos ; most penig ez Serkentö oranac első és harmadic koenyveit ... Rakoczi Gyoergynec parancsolattyara magyar nyelven tolmacslotta Pragay Andras szerencsi prédicator

Megjegyzés: A második könyvet az Epistola dedicatoria - "Az tekentetes ... Rakoczi Gyoergynec ... kegyes patronusánac ... Pragay Andras ..." szerint Draskovit János fordította
A címoldal piros-fekete nyomású
A címoldalon és a kolofónban fametszetes magyar címer

Megjelenés: Bartphan : nyomtattatot Kloesz Iakab által, 1628

Közreműködők: Prágai, András (1590 k.-1636) (ford.)
                          Draskovich, János (horvát bán, tárnokmester) (1550-1613) (ford.)
                          Klösz, Jakab (jun.) (typogr.)
                          Klein?, Johann (Nagyszeben) (1711) (poss.)
                          Vigyázó, Ferenc (1874-1928) (poss.)
                          Ráth, György (1828-1905) (poss.)
                          Rákóczi, György, <<I=1>>. (Erdély: fejedelem) (1593-1648) (poss.)
                          Hirscher, Christianus (brassói bíró, polgármester) (17. sz.) (poss.)
                          Szombatfalvi, Susanna (18. sz.) (poss.)
                          Ráth, György (1828-1905) (poss.) 
                          Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára (másodlat) (Budapest) (poss.) [6]

Forrás:

[1] http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=2271

[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%A1gai_Andr%C3%A1s

[3] http://epa.oszk.hu/02500/02518/00163/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1958_...

[4] https://library.hungaricana.hu/hu/view/OSZKEvkonyve_1980/?query=Pr%C3%A1...

AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1980. Budapest (1982)IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról 313-314

[5] http://misc.bibl.u-szeged.hu/29129/1/ad_001_112-116.pdf

[6] https://rmk.hungaricana.hu/hu/RMK_I_566/

Fotók

Fejedelmek serkentő órája - címlapja
Sebes agynak késő sisak versciklus
Utolsó frissítés
2018.06.01.