Pusztavámi Evangélikus Templom

Pusztavám községet 1903-ig Ondódnak nevezték. 

Az 1332-1337-es évekből származó pápai dézsmalistából kitűnik, hogy Ondód akkor már templomos hely volt, plébániával. A templom fundamentumának és falainak romjai a 19. század elején még láthatók voltak a mostani községtől északnyugatra eső területen. Helyének környékét még ma is "Ondódi templomrét"-nek nevezik. Zsigmond király 1437-ben keletkezett egyik rendeletéből ismeretes, hogy Ondódon létezett egy királyi vámhely. Erről a hajdani "Vám" helyről kaphatta a Pusztavám nevet a település. A török uralom alatt a település elnéptelenedett. 

Az 1814-ben Kis János dunántúli szuperintendens által készített jegyzőkönyv szerint Ondód újra telepítése 1715 körül kezdődött: "Az időnek viszontagságai, a Vallásbeli üldözések, és a Hit eránt való gyűlöltség, valamint az emberi Nemnek Szaporodása is azt tselekedte annak utána, hogy 1715 esztendő táján elsőben is Augustana Vallást tartó Evangélikus Lakosok Szállották meg a fellyebb nevezett falunak pusztáját, Kik Közül sokan, nagyobb részt Mindnyájan a felettébb való Szegénységnek s a legutolsó ínségig elható Szükségnek miatta, sok Esztendőkig föld alatt való üregekben, s annak barlangjaiba laktak.”

Szegényesen, nehéz körülmények között élve kellett a török uralom alatt elpusztult földet a természettől visszahódítani. 1730-ban már három lakóház állt a mai Pusztavám területén: egy vadászház, Góbel Pál parasztemberé, és egy újonnan letelepedett jobbágyé. Az erdőben rejtőzködők mind többen követték a példát, elhagyták a lakásra alkalmatlan barlangokat és a meglévő házak mellé, rendes házakat építettek, és évről-évre erősödtek további evangélikus betelepülőkkel. Az érkezők túlnyomórészt magyarországi németek voltak, akik a nyugat-magyarországi Vas, Sopron és Moson megyei otthonaikat cserélték a vértesaljaira. A betelepítéskor jelentős szerepe volt az evangélikus vallásnak. Az érkezők olyan evangélikus emberek voltak, akiket vallásuk miatt üldöztek, és itt reméltek vallási türelmet és megélhetést. 

1740-ben (egyes iratokban 1730 található) megalakult az evangélikus gyülekezetet. Ez a dátum szerepel a gyülekezeti pecséten is. 

Az evangélikusok üldözése Mária Terézia uralkodása (1740-1780) idején kezdődött. A hívek az 1770-es esztendő táján egy prédikátort hoztak maguknak. A lelkipásztor testben erőtlen és "élemedett korú" volt. Neve feledésbe merült. A nehéz körülmények, és üldözések következtében sok itt élő magyar evangélikus eladta vagyonát, más helyre költözött, hogy az üldöztetés következményeitől mentesüljön. Amikor nem volt lelkészük maguk választottak arra alkalmas embereket, akik vezették a gyülekezetet. Pajtákban, illetve otthonaikban tartottak bibliaórákat és istentiszteleteket. A vallásukban megmaradt hívek 1783-ban a szomszédos Komárom vármegyei, szlovák-magyar gyökerű, bokodi evangélikus gyülekezethez csatlakoztak. Minden vasárnap elmentek a mintegy 6 km-re lévő és egy órai gyaloglást jelentő bokodi templomba. Részt vettek a bokodi templom építésében, hozzájárultak a lelkész fizetéséhez. 

II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete 100 család együttléte esetén lehetőséget biztosított a szabad gyülekezet alapításra, valamint arra, hogy a gyülekezet tagjai meghatározott feltételek mellett templomépítő terveiket megvalósítsák. Sajnos beadott kérelmükre kedvezőtlen választ kaptak, mivel nem volt meg a feltételül szabott 100 család. A gyülekezet ekkor kérvényt fogalmazott, és Krebs Pál, valamint kurátor társa Czechmeister Lőrinc, a gyülekezet akkori elöljárói, útnak indultak gyalog Bécsbe, hogy személyesen adják át kérelmüket. Bátorságuk és elszántságuk eredményeképpen 1784. július 26-ai dátummal megkapták a császári engedélyt. Hatására az újonnan alakult immár hivatalos egyházközség  hozzákezdett a tervek megvalósításhoz. Első, hivatalos lelkésze Nerodoli Mátyás (1785-1796) volt.

Kezdetben az istentiszteleteket pajtában tartották, de mindent megmozgattak annak érdekében, hogy a templomépítési tervek mihamarabb megvalósulhassanak. 1785. április 13-án megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel. A templom csak a falu szélére épülhetett; itt akkor még semmilyen épület nem állt, és ráadásul ingoványos volt a terület. 

1785. április 13-a és 1785. október 19-e között elkészült a késő barokk stíllusban épített templom, és Szentháromság ünnepe utáni 20. vasárnapon felszentelhették. Mivel az egyházközség német-szlovák-magyar egyháztagokból állt, ezért három nyelven történt a szolgálat az ünnepen. A berendezéseivel sem késlekedtek. A szószéket, az oltárt és a padokat a pátkai Petris Ferdinánd ajándékozta 1787-ben. Két évvel később Mautzer Mihály bokodi hentes az oltár kiegészítő tartozékaival tette teljesebbé a templombelsőt. Az oltár kezdetben a mostani bejáratnál utcafronton állt. Az első két harangot a Mendel Gáspár nevű harangöntő mestertől rendelték, 1795-ben. A harmadik harangot (mai nagyharang) ugyanott öntötték 1822-ben. A gyülekezet első orgonáját Oroszlányból vásárolta 1815-ben. A hangszer egy komáromi orgonaépítő munkája. 

Az ondódi templom tornyának építése 1808-ban indult, de a napóleoni háborúk miatt csak 1809-ben lett kész. Ebben az időben történt a templom három lépcsőben való megnagyobbítása is. A templomtornyot 1857-ben újították fel.

Az 1810. január 14-i móri földrengés pusztító hatása Ondódot is érintette, a természeti csapás következtében az egyház épületei is megrongálódtak.

Az iskola bővítése és renoválása 1888-ban történt. Valószínű, hogy ebben az időben került a templom délkeleti falán, egy falmélyedésbe a ma is látható és működő napóra. [2] 

( A templom délkeleti falán, egy falmélyedésben lelhető fel a napóra. Típusa vertikális, ár­nyékvetője a pólusra mutat. A számlap vakolatra karcolt, ne­gyedkor alakú, egyméteres su­garú. Óraszámozása 10-12-5, változó közű, félórás osztású. [3] )

A század végén a nagy tehetségű Payr Sándor (1887–1896), a későbbi teológiai professzor, egyháztörténész volt a gyülekezet lelkésze.

Az I. világháborúban a két harang is „bevonult“, csak az 1822-ben öntött nagyharang maradt meg. A háborúba rekvirált harangokat 1922-ben újakkal – 163 kg-os és 84 kg-os – pótolták. A 114 éves orgona helyébe 1929-ben újat készíttetett a gyülekezet a pécsi orgonaépítő Angster céggel.

A II. világháború idején Pusztavám harcszíntérré vált. A háború nagy kárt okozott a községben, az egyházi épületek is megrongálódtak. A gyülekezet levéltári anyagának nagyobb része megsemmisült, de az anyakönyveket sikerült megmenteni, mert a lelkész távozásakor valamennyit magával vitte Sopronba, ahonnan a háború után sértetlenül és hiánytalanul visszakerültek.

Puskás János 25 évig (1970–1995) állt a gyülekezet élén. Működése alatt a megrepedt harangjukat újra öntették, a II. világháborúba elvitt harang helyére újat készíttettek, korszerű lelkészlakást építettek a templom mögötti udvarban (1977), felújították a templomot, és betonköténnyel vették körül a bányaművelés miatt megrepedt 200 éves templom fundamentumát (1983–1985). A régi parókiában gyülekezeti termet és irodát alakítottak ki, és kicserélték a villamos hálózatot. A 2. évezred utolsó éveiben az anyagyülekezet felújíttatta értékes, 70 éves orgonáját; a karzatra új padokat készíttetett; és bevezettette a padfűtést. Ezt követően elvégezték a templom teljes külső festését, majd a templom lábazatát páraáteresztő vakolattal látták el, és a falakat - az egész utcafronton - újrafestették. Egyidejűleg elvégezték a lelkészi hivatal és a gyülekezeti terem belső felújítását is. 2005. október 9-én a templom fennállásának 220. évfordulóján pedig a megszépült épületegyüttesért adott hálát a kerület püspökével az anya- és leánygyülekezet. [2] 

2017-ben a Pusztavámi Evangélikus Egyházközség egy három évtizede lefestett templomi Luther freskót restauráltatott a reformáció 500 éves évfordulója alkalmából. [4] 

Forrás:

[1] http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=3751

[2] http://www.szombathely-lutheran.hu/egyhaztortenet/egyhazkozseg0ce8-10.ht...

[3] https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_2005/?query=puszt...  

[4] https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/mor-reformacio-500-egyhazkozse...

https://www.youtube.com/watch?v=pWCFkem08OY - harangszó

https://gallery.hungaricana.hu/hu/VendeglatoKepeslap/12/?list=eyJxdWVyeS... -  képeslap